Mit tehetünk a kiégés ellen?

A kiégés napjaink egyik legnagyobb problémája a munka területén, mely az egész életünkre kihatással van. Nem csak a segítő szakmákban dolgozókat vagy a régóta pályán lévőket érinti – egyre többen számolnak be róla a pályakezdők közül is.

Nemcsak azért érdemes odafigyelnünk a kiégés megelőzésére, illetve kezelésére, mert az ezt kísérő tartós stressz az egészségünket is veszélyezteti, hanem mert az életünk minden területén érezteti hatását, a kapcsolatainktól kezdve az általános jóllétünkig.

Mivel a pedagógusok az egyik leginkább veszélyeztetettek a kiégésben, iskolapszichológusként én is nap mint nap látom magam körül ennek a jeleit. Szerencsére azonban olyan pedagógussal is találkozom bőven, aki bármilyen régóta is van a pályán, még mindig élvezi a munkáját és képes megújulni benne, lelkesedni érte. A pozitív pszichológia szemlélete felől közelítve tehát azon kezdtem el gondolkodni: mi az, amivel ők meg tudják előzni a kiégést, mit tanulhatunk tőlük?

A vezető hozzáállása

Legyen szó iskoláról vagy bármilyen más munkahelyről, a vezetőség viszonya az alkalmazottakkal mindig meghatározó. Sokkal kevésbé fenyegeti a kiégés azt, aki úgy érzi, a munkahelyén odafigyelnek rá, számításba veszik a véleményét még a felső döntéseknél is, illetve támogatást kap a vezetőtől problémái megoldásában. Egy jó vezető figyelmet szentel a beosztottjaival való kapcsolattartásra, panaszaikra, személyes fejlődésük biztosítására. Támogatja a továbbképzést, a szakmai megújulást, más feladatkörök kipróbálását. Az egyik iskolában például az igazgató rendszeresen lehetőséget ad a kollégáknak, hogy elmondhassák a problémáikat, és közösen próbálnak rá megoldást találni.

Feltöltődés a munkahelyen

Fontos, hogy ne csak a szabadidőnkben, hanem a munkahelyünkön is fel tudjunk töltődni két feladat között: sokszor nemhogy a társasági élet, közös programok a kollégákkal, de még a megfelelő ebédszünet sincs meg. Az iskolákban például a rengeteg ügyelet, helyettesítés miatt a tanároknak sokszor arra sincs idejük, hogy egymással két szót váltsanak, vagy rendesen leüljenek ebédelni, mielőtt egyik óráról rohannának a másikra. Ezzel szemben jártam olyan közösségi irodában is, ahol a tagok maguk osztották be munkaidejüket. Ígytudtak arra időt szentelni, hogy egy kávé mellett elmerüljenek egy jó beszélgetésben, mielőtt visszatérnének a munkához.

Feltöltődés a munkahelyen kívül

A kiégés elkerülésében meghatározó, mivel töltjük a munkán kívüli időnket. Tudunk pihenni, kikapcsolódni, saját magunkkal és a hobbijainkkal foglalkozni? A jóga vagy más sport, a kézműveskedés, a meditáció vagy a barátainkkal szervezett közös programok mind olyan tevékenységek, amelyek valóban feltölthetnek, segíthetnek csökkenteni a munkahelyi stressz hatását, és hatékony védőfaktorként szolgálnak a kiégés ellen.

Társas támogatás

Bár a panaszkodást általában rossz magyar szokásnak tartjuk, néha semmi sem segít jobban, mint kiadni magunkból, mi az, ami épp rossz, leterhelő a munkánkban, Ezáltal könnyebben túllendülhetünk egy rossz nap megrázkódtatásain, mintha elfojtanánk és őrizgetnénk magunkban a negatív érzéseinket. Persze csak egészséges mértékben tegyük ezt, hiszen a túlzott panaszkodás kapcsolataink kárára is mehet. Halljuk meg, ha mások jelzik, hogy állandóan panaszkodunk, mert ebben az esetben többről lehet szó, mint egy rossz napról. Érdemes elgondolkodnunk rajta, hosszú távon mennyire tesz jót a lelki egészségünknek a mostani munkakörnyezetünk.

Fejlődési lehetőség

Nincs annál rosszabb, mint amikor a munka már rutinná, „sorozatgyártássá” válik, és nem tudunk benne megújulni, új területeket fejleszteni. Ehhez nekünk magunknak is aktívnak kell lennünk, és tudatosan keresni azokat a lehetőségeket, amelyek által új kihívásokat találhatunk, fejlődhetünk a munkánkban. Látogassunk szakmai előadásokat, továbbképzéseket, olvassunk érdekes és hasznos könyveket, cikkeket, próbáljunk ki új módszereket! Nagy lendületet és sikerélményt adhat egy új feladat megoldása, munkánk színesebbé tétele.

A hála gyakorlása

Lehet, hogy furcsán hangzik, de több kutatás is kimutatta már, hogy a hála érzése szoros összefüggésben van a mindennapi jóllétünkkel. Ezáltal pedig segíthet a kiégés megelőzésében, visszafordításában. Akik a hála oldaláról szemlélik életük eseményeit, a munkahelyi problémákra is pozitívabban reagálnak. Hálásnak lenni egy tudatosan gyakorolható és fejleszthető dolog. Írhatunk például hála-naplót, rendszeresen összegyűjtve a nap végén több olyan dolgot, amiért hálásak lehetünk. De az is segíthet, ha indítunk egy fotóblogot vagy Instagram-oldalt, ahol legalább párnaponta megosztunk egy képet olyan élményekről vagy dolgokról, amelyek a hála érzéséhez kapcsolódnak.

Reális elvárások

Végezetül pedig azt is fogadjuk el, hogy nem kell mindig boldognak lennünk vagy tökéletesen teljesítenünk a munkánkban. Ezek az irreális elvárások csak kudarcélményhez vezetnek. Mindenhol vannak rosszabb napok és olyan feladatok, amelyeket kevésbé szívesen vagy nehezen oldunk meg. Nem azt mondom, hogy ne keressük meg a számunkra legjobb munkát, vagy ne jöjjünk el egy olyan munkahelyről, ahol az előbbiek vannak túlsúlyban, de reális célokat és elvárásokat tűzzünk ki magunk elé a munkánkkal kapcsolatban!