„Egy gyerekszülés 200 óra önismereti vagy terápiás munkával ér fel” – tudósítás a debreceni Pszicho-Kávéházról

A Mindset Pszichológia Debrecen immáron harmadik alkalommal rendezte meg Pszicho-Kávéházát, amelynek a Nagyerdei Víztorony H2O Galériája adott otthont. Az előadó Ferenczi Beáta volt, aki a debreceni Életpszichológia nevű szakmai közösség alapítója, családterapeuta, klinikai gyermek szakpszichológus és szüléstámogató, szüléskísérő dúla is egyben. Milyen lélektani folyamatokkal nézünk szembe anyává és apává válásunk során? Mi történik pszichológiai szempontból a várandósság során? Mire számíthatunk a szülés utáni időszakban? Hogyan élték meg szülővé válásukat kerekasztaltagjaink? Milyen tevékenységek során tudnak kapcsolódni az apák? A minden korban aktuális téma nagy létszámú közönséget vonzott. Tudósításunk.

Ferenczi Beáta olyan leendő szülőknek segít, akik szeretnének felkészülni a szülésre, valamint fel szeretnék dolgozni a gyermekvállalás, illetve a családdá válás időszakával járó nehézségeket. Munkájának egyik alaptétele szerint „az élet oszthatatlan kontinuum”, amelyet azzal magyarázott, hogy mindannyian őrizzük a fogantatásunknak, a méhen belüli életünknek, a megszületésünknek, illetve a preverbális, nagyon korai éveinknek a lenyomatát, és ez hatással van az egész életünkre. Az ekkor átélt élmények befolyásolják a változásokhoz, a kihívásokhoz, illetve a megküzdéshez való hozzáállásunkat. Hatással vannak arra, hogy hogyan tudunk érinteni, hogyan lépünk kapcsolatba másokkal, hogyan tudunk elköteleződni; de még a stressz- és immunrendszerünk működését is meghatározzák.

A gyermekvárás időszaka áldás, de egyben válsághelyzet is.

A gyermekvárás időszaka tele van biológiai, pszichológiai, valamint szociális változásokkal. Pszichológiai szempontból ebben az időszakban fellazul a tudatos és a tudattalan határa. A várandósság alatt, a baba növekedésével párhuzamosan, mindig az adott időszakra jellemzően, könnyen felidéződnek az első ezer napunkban átélt érzések, történések, esetleg feldolgozatlan problémák. Ezek megjelenhetnek álmokban, testérzetekben, vegetatív működésekben vagy akár egy bevillanó képzetben is. Ekkor lehetőség adódik a gyógyulásra, a traumák feldolgozására, integrálására. Szociális változások alatt a gyerekvállalás társas folyamatára utalt az előadó, melyben egy apa, egy anya és egy gyerek vesz részt. Viszont a nagyszülők, a tágabb családi kör, a barátok, kollégák, mind-mind befolyásolhatják azt, ahogyan megéljük a várandósságot.

Ferenczi Beáta család születik című előadása a Mindset Pszichológia debreceni Pszicho-kávéházán.

Természetesen nagy könnyebbség, ha egy elfogadó, támogató közeg veszi körül az egyént. Veszélyt az az egyensúlyvesztési állapot jelent, ami a korábban említett pszichológiai fellazulás miatt alakul ki. Azok a hétköznapi nehézségek, amelyekkel a szülőpár szemben találja magát, segítenek a szülővé válás folyamatában. Ugyanis minden egyes megoldott konfliktus által érettebb személyiséggel tudják fogadni születendő babájukat. A változás magában hordozza a fejlődés lehetőségét, ami által egy új egyensúlyrendszer alakul ki a családban.

A várandósság és a szülés utáni időszak

Ferenczi szerint a várandósság az az időszak, „amikor a párnak fel kell dolgoznia azt, hogy a kettőből hárman lesznek”. Ez sokszor konfliktusokhoz, illetve úgynevezett háromszög helyzetekhez vezethet. Ehhez hasonlót már gyerekkorunkban átélhettünk, amikor ellentétes nemű szülőnk figyelmét akartuk felhívni. Az előadó ennél a pontnál kihangsúlyozta a kommunikáció fontosságát, valamint az elvárások realitáshoz való igazítását, ami minden problémára megoldást jelenthet. A szülés utáni időszak legnagyobb problémáját jelentheti a várandósság során fantáziált gyermek képének a valódi, megszületett gyermekünkhöz való igazítása. Továbbá az, hogy a párnak az egymás iránti figyelmében osztoznia kell az új családtaggal.

„Az anya út a gyerekhez, az apa út a külvilághoz.”

A fentebbi állítás igaz a gyermekvárás, valamint a szülés utáni időszakra is; az apa háttérbe szorul, mivel a nő testében növekszik a gyermek, majd a szülés után a hagyományos nemi szerepekről szóló sztereotípiák miatt. Ezek alapján a nő feladata a háztartás vezetése és a gyermeknevelés, a férfié pedig az anyagi javak megteremtése. Más szóval a szerepek polarizálódnak.

Az előadás jó hangulatban telt.

Az előadónő Dr. Süle Ferenc jungiánus pszichoterapeutát idézte, miszerint „egy gyerekszülés 200 óra önismereti vagy terápiás munkával ér fel”. Ezt a logikát követve már 600 óra önismeretre tett szert, ugyanis három gyermek édesanyja. Véleménye szerint gyermekeink erőteljesen szembesítenek minket az árnyoldalunkkal. Megtapasztalhatjuk, hogyan tudunk megküzdeni a fáradtsággal, hogy tudjuk kitolni teljesítőképességünk határait, hogyan lehetünk képesek félreállítani a saját érdekünket és másét előtérbe helyezni. Valamint, hogy komfortzóna elhagyásunk nem mindig jár szenvedés érzéssel, sőt növekedés élményhez is juttathat minket.

A nagyszülői szerepnek evolúciós jelentősége van. Ebben a korban megjelenik egy úgynevezett fontoskodási szükséglet, ami azt takarja, hogy szeretnék átadni tudásukat a már felnőtt gyermeküknek, ezzel segítve őket. Az előadó mindenkit bátorított a gyermekvállalásra, mert szerinte ezáltal csak fejlődhetünk, és többek lehetünk emberi mivoltunkban.

Anyai és apai szerepek, tapasztalatok

Az est kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, ahol újabb nézőpontokba nyerhettünk bepillantást. A kerekasztal tagjai mindannyian szülők, így személyes tapasztalataik is a felszínre kerültek. Mindenki másképpen élte meg szülővé válását. Volt, aki magabiztosan indult neki az apaságnak, mondván, ő tudta, körülbelül mire számítson. Volt, aki stresszesebben élte meg a család születését, de általában mindannyian egy boldog időszakként tekintenek vissza erre a korszakra.

Az esemény végén a közönség kérdéseire is sor került.

A közönség is feltette kérdéseit, s az így kibontakozó beszélgetés során szó esett arról, hogy míg általában az anyákra helyeződik a fő hangsúly, az apák is igen nehéz helyzetben vannak: be kell tölteniük a családfenntartó szerepét, sikeres karrierutat kell bejárniuk, támaszt kell nyújtaniuk a feleségük számára, a háztartásba is be kell segíteniük, és még a gyermeket is el kell látniuk, amikor az anya pihen. KSH adatok szerint a fiatalok arról számolnak be, hogy kettő-három gyermeket szeretnének, mégis csak másfél az egy főre jutó gyermekszám Magyarországon. Ennek egyik lehetséges okát, a nehéz apaszerepben látják a tagok.

Míg az anyaszerep jutalmazottnak mondható társadalmilag, az apaszerep kevésbé.

Így a férfiakat fontos lenne nőként is bátorítani, jutalmazni a gyerekvállalás során – mondta dr. Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus. Dr. Oláh Szabolcs irodalmár és kommunikációs szakember érdekes fordulatként hozta fel az anya testében történő változások miatti „bevésődések” kérdését, mely esetleg segítheti a későbbi nehézségekkel való megküzdését. Ezt Ferenczi Beáta egészítette ki a „paternal imprinting” fogalmával, mely szerint az apa bevonódása a korai időszakba és a szülésbe, az anyáéhoz hasonló bevésődést eredményez. Dr. Holló Gábor az apai bevonódásra példaként a klasszikusnak számító fürdetést hozta fel. Saját tapasztalata szerint az édesanyák kezdetben sokat szoronganak attól, nehogy ártsanak gyermeküknek fürdetés közben, míg az édesapák ezt lazábban tudják venni. Ezzel egy „szorongáscsillapító” szerepet töltenek be.

Megelőzni a szülés utáni depressziót?

A beszélgetés záró gondolataiban dr. Szemán-Nagy Anita klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta foglalta össze a szülés utáni depresszióval kapcsolatos információkat. A várandósság második trimeszterében megjelenő depressziós tünetek bejósoló erővel bírnak a szülés utáni depresszió esetén. Hatalmas prevenciós lehetőség, ha ekkor ki tudjuk szűrni a depresszióra utaló tüneteket a várandósság normál tüneteitől, és megfelelő terápiás kezelést kezdünk el. A szülés utáni első és hatodik hét között alakulhatnak ki enyhétől a súlyosig terjedő hangulatzavarok. Ilyen esetben mindenképp pszichoterápiás segítségre van szükség.

Az előadók értékes gondolatokkal gazdagították ezúttal is a hallgatóságot. A következő Pszicho-Kávéház január végén várható, amiről bővebb információ a Mindset Pszichológia Debrecen Facebook-oldalán érhető el.


Iratkozz fel hírlevelünkre!