Egy életen át tanulni és tanítani – Imre Géza története

Imre Gézát a 2016-os riói olimpia után Magyarországon mindenki csodálta és a szívébe zárta. A sportoló szerint ennek az lehet az oka, hogy „hirtelen a halandók közé csöppent azzal, ahogy elveszítette a finálét”. A párbajtőrözőre addig sem lehetett panasz, hiszen nemcsak a páston mutatott példát, hanem azon kívül is. Idén megjelent könyve, a Fehérarany pedig méltó a karrierjében elért sikerekhez és a személyiségéhez egyaránt: egy olyan ember életútját ismerhetjük meg, aki páratlan tehetségét kihasználta, aki mindig csapatban gondolkodott, s igyekezett átadni tapasztalatát a közösségnek. Könyvajánlónk.

A Csepel SC-ben nevelkedő sportoló már egészen fiatalon megtapasztalhatta a siker ízét: 1992-ben az országos bajnokságon állhatott a dobogó legmagasabb fokára. Azonban az akkor 18 éves ifjúnak nem szállt a fejébe a dicsőség, már akkor szerénységéről írtak az újságban. Nem sokkal ezután már első olimpiáján is szerepelhetett, ahol az akkor „zöldfülű” vívó bronzéremmel gazdagodott. Az ezt követő időszakban a sikerek főleg csapatszinten jelentkeztek, világbajnoki- és Európa-bajnoki aranyérmek, Athénban pedig ezüstérmet szereztek.

Azonban a változásra szükség van, hiszen ami még elég volt 1996-ban, az 2008-ban és a későbbiekben egyre kevésbé volt már az. Új módszerek, technikák bevetése szükséges a fejlődéshez. Éppen ezért döntött úgy, hogy új erőnléti edzőt fogad, és új edzésprogrammal készül a pekingi olimpiára. „Nem sokkal azelőtt, hogy betöltöttem volna a harmincnégyet…

Más a visszavonulás gondolatával foglalkozott, én azzal, hogyan válhatok még jobbá.”

S ennek láttuk is az eredményeit: egyéniben és csapatban a világbajnoki aranyat, az olimpián pedig csapatban bronzot és egyéniben a felejthetetlen ezüstöt.

Közbeszúrások

A könyv értéke azonban abban áll, hogy nem csak a saját karrierjéről és egyéni életútjáról ír benne Imre Géza. Minden fejezet végén található egy „Közbeszúrás” rész, amelyben különböző témákban ad tanácsokat az olvasónak, vagy mondja el saját véleményét. Ebben is megmutatkozik a vívó altruista hozzáállása: igyekszik valamit átadni a közösségnek, tanácsokat ad a fejlődés érdekében. Milyen a megfelelő edzői mentalitás? Hogyan készítsük fel a gyerekeket a megmérettetésekre? Miben lehetne fejlődnie a sportágnak? S vajon érdemes pszichológus segítségét igénybe venni?

Minden fejezet végén található egy „Közbeszúrás” rész, amelyben különböző témákban ad tanácsokat az olvasónak, vagy mondja el saját véleményét. KÉP: facebook/imregeza

Kinek ajánlja a vívást Imre Géza? Bárkinek. Hiszen annak ellenére, hogy némi előnyt jelenthet, ha valakinek hosszabb végtagjai vannak, de az utóbbi évek koreai sikerei ezt megcáfolják. A legfontosabb azonban az, hogy az ifjú sportoló magától érezze, hogy valóban fejlődni akar edzésről edzésre, valamint hogy maga a sport jókedvűvé tegye őt. Imre Géze külön felhívja erre a szülők figyelmét. Edzőként többször tapasztalta már, hogy vannak gyerekek, akiket a szülők kényszerítenek az adott sport űzésére. Azonban egy ilyen „szülői döntéssel

a gyereket fosztjuk meg attól, hogy megtalálja a boldogságát a sportban”.

Mikor az edző is érzi a demotiváltságát, nemcsak a szülővel, de az ifjú sportolóval hárman kell erről konzultálniuk, s legfőképp a gyermek igényeit kell szem előtt tartani.

Persze nem csupán a szülőn és a gyereken múlik a fejlődés és a pozitív légkör. Imre Géza szerint az első edző kiléte igazán fontos. „Ha lemegy hozzá a gyerek, akkor tudjon mosolyogni. Másnap, két hét múlva és egy év múlva is.” Nincs elfogadott irányelv, egy edző lehet szigorú, lehet engedékeny, „ám a leglényegesebb, hogy következetes legyen”.

„Másokkal ellentétben emberként kezelt bennünket”

A világversenyekre való felkészüléshez profi szakmai stábra van szükség. Nemcsak edzőre, fizioterapeutára, hanem pszichológusra is. Imre Géza szerint,

ha valakire, rá nem szabad sajnálni se időt, se pénzt”.

A 2009-es antalyai világbajnokságon a magyar delegáció valamennyi tagja kiesett már a legjobb hatvannégy közül, csapatban viszont egészen a dobogó második fokáig meneteltek. A vívó szerint ezt teljes egészében Csernus Imrének köszönhető, aki a csapattal utazott.

Imre Géza már korábban is járt pszichológushoz, mégpedig Budavári Ágotához, s a tőle tanult relaxációs-koncentrációs módszert rendszeresen alkalmazta a versenyeken. A sportoló elmondása szerint ez is nagyban hozzájárult a folyamatos kimagasló eredményeihez. Ugyanúgy, ahogy Szilágyi Áron esetében is, hiszen miközben a háromszoros olimpiai aranyérmes a páston is remekel, mentálisan is a topon van, s nem szégyelli, hogy pszichológus segítségét veszi igénybe.

Azonban, Imre Géza szerint, az atlantai olimpia óta eltelt húsznál több év, ám sajnos nagy előrelépést nem lát ezen a téren. Ahogy megfogalmazta, a „2016-os olimpia után adott nyilatkozatok többsége is arról árulkodott, hogy sokan nem voltak megfelelően felkészítve mentálisan. S nem biztos, hogy ez az ő hibájuk”.

Összességében, ez a könyv egyaránt szól azoknak, akik meg szeretnének ismerni egy páratlan életutat, azoknak, akiket magával ragad a párbajtőr világa, valamint azoknak az edzőknek, akik a tanítványaikat akarják inspirálni.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!