A varázsgomba áthuzalozhatja a depresszióval küzdők agyát

A pszichedelikumok a goa vagy rave partyk világán túl egyre több esetben mentális betegségek kezelésére irányuló kutatások főszereplőivé válnak. A pszichoaktív szerek alkalmazása megosztja a közvéleményt, de az vitathatatlan, hogy jól kontrollált feltételek mellett sok esetben sikeresnek bizonyulnak megoldhatatlannak tűnő pszichés problémák esetén. Egy friss kutatás arra világított rá, hogy a varázsgomba alkalmazása ígéretes eredményeket hoz a depresszió kezelésében azáltal, hogy „újraindítja” az agyat. Hogyan lehetséges mindez?  

A pszichofarmakológiában egy paradigmaváltás előszelét figyelhetjük meg. A kutatók egyre nagyobb figyelmet szentelnek a pszichedelikumokkal történő gyógyítás fejlesztésének. Többek között olyan pszichoaktív szerek állnak ezen kutatások középpontjában, mint az LSD, ecstasy vagy a varázsgombák.

Az ecstasy hatóanyaga, az MDMA (metiléndioxi-metamfetamin) hatásosnak bizonyult a poszttraumás stressz szindrómában szenvedő háborús veteránoknál. Az „ecstasy-terápiáról” részletesebben egy korábbi cikkünkben olvashattok. A hallucinogén pszichoaktív szerek, mint a varázsgomba, alkalmazásával eredményesen

csökkenthetők a depresszió és a szorongás tünetei.

A korábbi tanulmányok fókuszában az állt, hogy milyen változásokat idéz elő az agyban, ha a páciens a szerek hatása alatt áll. Egy frissen megjelent tanulmányban azonban arra fektették a hangsúlyt, hogy milyen különbségek figyelhetők meg a szer alkalmazása előtt és azt követően. Az Imperial College London kutatói (2017) a varázsgombákban található hatóanyag, a pszilocibin, egy pszichoaktív alkaloid különböző dózisait adták be húsz depresszióban szenvedő betegnek, akiknél semmilyen egyéb kezelés nem hozott eredményt. A páciensek először tíz milligram pszilocibint kaptak, majd egy héttel később huszonöt milligrammra növelték a dózist.

A varázsgomba mint antidepresszáns?

A résztvevők már egy hét után pozitív változásról számoltak be a közérzetüket illetően, és közel felük öt hét után is jobban érezte magát. A szubjektív önbeszámolókon túl ezeket az állításokat az agyról készített fMRI felvételekkel is megerősítették. A kezelést követően látható változás jelentkezett az agy érzelmi feldolgozásért felelős területén, az amygdalában.

A begombázott agy először szétesik, majd újra összeáll.

A pszilocibin hatása alatt készített felvételeken még egy érdekességet találtak. Úgy tűnik, hogy egyfajta dezintegráció figyelhető meg az agyban: kevesebb kapcsolat van jelen az egyes agyterületek között. A kutatók szerint ezzel magyarázható, hogy gombázás során az emberek az ego és a szelf háttérbe szorulását élik meg.

Azonban a pszichoaktív szerek hatását követő agyi felvételek azt mutatják, hogy egyúttal kiterjedtebb és integráltabb agyi kapcsolódások jönnek létre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a pszichedelikumok felbontják a régi kapcsolatokat és megújítják az agyat. Így tehát az elektronikai és informatikai eszközök analógiájára alapozva,

a varázsgomba képes újraindítani az agyat.

Ezek az eredmények mindenképp nagy befolyással bírnak arra, ahogyan a mentális betegségekről gondolkodunk. A pszichoaktív szerek alkalmazása a gyógyítás egészen rendhagyó és új korszakát indukálja. Ugyanakkor ezen a területen végzett kutatások egyelőre gyerekcipőben járnak, és kis mintán bizonyultak csak hatásosnak. Fontos megjegyezni, hogy a pszichedelikumokkal csak megfelelően kontrollált környezetben érdemes kísérletezni, tehát egy gombás utazás egy goa partyn valószínűleg nem hoz áttörő eredményeket. Ezen felül a felelőtlen fogyasztás számos negatív hatással is járhat, és fennállhat a rossz utazás lehetősége is. A használó sosem tudhatja előre, hogy csodálatos élményben lesz-e része, vagy elfojtott és lappangó pszichológiai problémák jönnek felszínre. Tehát a jövőben további kutatások elengedhetetlenek a pszichoaktív szerekkel történő gyógyítás előnyeinek és árnyoldalainak feltérképezésére.

Felhasznált szakirodalom:

Carhart-Harris, R. L., Roseman, L., Bolstridge, M., Demetriou, L., Pannekoek, J. N., Wall, M. B. & Leech, R. (2017). Psilocybin for treatment-resistant depression: fMRI-measured brain mechanisms. Scientific reports, 7(1), 13187.

További forrás: itt

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!