Minek egy edzőnek pszichológus?

A sportversenyek hősei egyértelműen a játékosok: ők aratják le a babérokat, őket élteti a közönség, az ő arcuk kerül az újságok címlapjára. Ritkán jut eszünkbe, hogy sokszor az edzők legalább akkora szerepet játszanak a kiemelkedő eredmények elérésében, mint maguk a sportolók. Pedig gyakran ők is komoly terheket cipelnek a vállukon, s az, hogy hogyan birkóznak meg az őket érő stresszel, alapjaiban meghatározhatja játékosaik teljesítményét. Cikkünkben számba vesszük a leggyakoribb edzői stresszorokat, és kitérünk arra is, milyen támogatást nyújthatnak a sportpszichológusok ezek kezelésében.

Habár munkájuk nagyrészt a színfalak mögött zajlik, az edzők számos nehéz szituációval néznek szembe a mindennapjaik során. Ezek közé tartozik például a játékosok kiválasztása, mentorálása, a taktikai tervezés, a szülőkkel való együttműködés vagy a sportolói teljesítmény megalapozása, mely feladatok ellátása közben arról is gondoskodniuk kell, hogy megőrizzék pszichológiai jóllétüket. Az ugyanis bizonyított, hogy a túlzott mértékű edzői stressz nem csupán az edzőkre, de a játékosokra is negatív hatást gyakorol. Ha az edző feszült, azt viselkedéséből, megjelenéséből és kommunikációjából a sportolók nagyon pontosan érzékelik, és egyértelműen úgy látják, hogy ilyenkor munkájuk hatékonysága csökken.

Az, hogy az edzők hogyan birkóznak meg az őket érő stresszel, alapjaiban meghatározhatja játékosaik teljesítményét.

De vajon mi okozhat stresszt az edzők számára? Erre igyekezett választ adni a Richard Thelwell és munkatársai által 2008-ban publikált kutatás, melyben edzőkkel készített interjúk alapján vették számba azokat a tényezőket, melyek feszültséget keltenek az edzői munka során. E tényezők két nagy csoportba sorolhatók: megkülönböztethetünk teljesítménnyel összefüggő és szervezeti stresszorokat.

Teljesítmény-stresszorok

Beszámolóik alapján az edzők számára igen jelentős stresszforrást jelent nemcsak a játékosok, hanem saját edzői teljesítményük is. Sokan említették frusztrációjuk forrásaként azokat a helyzeteket, amikor úgy látták, játékosaik nem képesek vagy nem hajlandók új dolgokat elsajátítani, motivációs problémákkal küzdenek, netán rosszul alkalmazzák a tanultakat. Különösen tehetetlennek érezték magukat akkor, ha azt tapasztalták, hogy az általuk felkészített sportoló nem fókuszál kellőképp a feladatára, vagy nem tartja magát az előzetesen megbeszélt taktikához, s emiatt szenved vereséget. A játékosok érzelmi instabilitását, a mentális állóképesség hiányát, illetve az esetleges sérüléseket szintén jelentős stresszorként értékelték.

A saját teljesítményük kapcsán az adott edzésre tervezett feladatok végrehajtatása, a kezdőjátékosok kijelölése, a verseny alatti döntéshozatal jelentett nagy mértékű mentális megterhelést a megkérdezett edzők számára. Nehéznek találták azt is, hogy

munkájukat a sportolók eredményessége alapján ítélik meg.

Egyszerre kell megfelelniük a saját és más edzők elvárásaiknak, ezen kívül az egyesület, a játékosok és a támogatók követelményeinek is. Mindezek mellett számos alkalommal okoztak nehezen feledhető bosszúságot az edzők számára a játékvezetők vitatható, s gyakran a végeredményt jócskán befolyásoló ítéletei.

Az adott edzésre tervezett feladatok végrehajtatása nagy mértékű mentális megterhelést jelenthet az edzők számára.

Szervezeti stresszorok

A teljesítmény-stresszorokhoz viszonyítva sokszor kevésbé szembetűnők, ám hasonlóképp jelentős stresszforrást jelenthetnek a szervezeti szinten jelentkező problémák. Gondot okozhat például, ha egy egyesületben nem tudják biztosítani a megfelelő edzéskörülményeket, pénzügyi problémák merülnek fel vagy túl nagy a fluktuáció a játékosállományban. Sokszor a versenyekre való utazgatás is nagy terhet jelent az edzők számára, ami nehézségeket okozhat a magánélet területén. Mivel különleges életmódjuk révén baráti kapcsolataik is gyakran a szakmán belül köttetnek, több edző számára problémát jelent, hogy szabadidejében elszakadjon a munkájától. A nem megfelelő szervezeti struktúra, a társ-edzők közti nehézkes kommunikáció, illetve a szerepek tisztázatlansága is gyakorta válhat konfliktusok, s ezáltal jelentős stressz forrásává.

Miben segíthet a sportpszichológus?

Látható tehát, hogy az edzői munka számos olyan kihívást rejt, amelynek leküzdésében

pszichológiai támogatás válhat szükségessé.

Természetesen mind az edzői stresszorokat, mind a sportpszichológiai segítségnyújtás mikéntjét alapvetően befolyásolja, hogy az edző milyen szinten sportoló játékosokkal áll kapcsolatban: nyilvánvalóan más nehézségekkel szembesül az, aki rekreációs sportolókat, és az, aki olimpikonokat edz. Előbbieknél nagyobb a hangsúly a pszichoszociális szükségletek kielégítésén, míg az utóbbi esetben többnyire a minél jobb teljesítmény elérése a cél.

Egy sportpszichológus-edző páros együttműködése hozzájárulhat az edző személyes jóllétének és magas szintű teljesítményének elősegítéséhez, fejlesztheti az edző kommunikációját, segítheti abban, hogy jobban megértse a játékosait. Különböző pszicho-technikák (pl. célállítás, relaxáció) elsajátítása által az edzők olyan készségekre tehetnek szert, amikből játékosaik is profitálhatnak. A sportpszichológus abban is útmutatást adhat, hogy hogyan hozhatók létre az ideális edzésfeltételek, hogyan alakítható ki a megfelelő motivációs környezet, milyen módon építhető a csapatkohézió.

Az edzőknek gyakran már önmagában az is segítség, ha valakivel alaposan megbeszélhetik a felmerülő nehézségeket, emellett a pszichológussal való közös munka révén olyan kompetenciákra tehetnek szert, melyek felvértezik őket a szükséges eszközökkel ezek megoldásához.

 

Felhasznált szakirodalom:

Kelly, S., Thelwell, R., Barker, J. B., & Harwood, C. G. (2018). Psychological support for sport coaches: an exploration of practitioner psychologist perspectives. Journal of sports sciences, 1-8.

Thelwell, R. C., Weston, N. J., Greenlees, I. A., & Hutchings, N. V. (2008). Stressors in elite sport: A coach perspective. Journal of sports sciences, 26(9), 905-918.