Pszichológus Szemmel − a fenntarthatő fejlődést szem előtt tartva, Bug Banqueten jártunk

Egyre több szó esik különböző élelmiszeripari és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos konferenciákon a rovarfogyasztás jelentőségéről és szükségszerűségéről. Magyarországon a Földművelésügyi Minisztérium elutasítja ezt. Azonban a NÉBIH, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara, illetve a Deák Tibor Szakkollégium tagjai másként gondolkodnak. Utóbbi kettő szervezésében valósul meg a napokban az I. Magyar Rovaripari Konferencia. Ennek egyik beharangozó eseményén, az I. Magyar Bug Banqueten jártunk, és tücsöklisztből készült termékeket kóstoltunk. Élményanalízisünk. 

A Bug Banquet szervezői a Deák Tibor Szakkollégium, dr. Gere Attila, az Árukezelési és Érzékszervi Minősítési Tanszék kutatója, illetve Pintér Richárd doktorandusz hallgató voltak. Az eseményen első körben egy rovarokkal és fogyasztásukkal kapcsolatos kérdőívet kellett kitölteniük a résztvevőknek. Ezt követte egy részletes szakmai áttekintés Gere és Pintér jóvoltából. Majd következett a kóstolás, ahol három különböző terméket (kenyér, húsgolyó, piskóta) kóstolhattak meg jelenlevők, mindegyikből három fajtát, a felhasznált tücsökliszt mennyiség szerint (5 százalék, 10 százalék, 15 százalék).

Hazánkban még csak kapni sem lehet a képen is látható tücsöklisztet.

Tücsökleves, sáskapörkölt?

Nem! Akkor mégis miért válhat egyre fontosabbá a rovarfogyasztás? Egyrészt folyamatosan nő az élelmiszerigény, miközben a forrásaink kezdenek egyre inkább kimerülni. A rovarok aminosav-tartalma megközelíti a marháét, míg zsírsavösszetétele hasonló, mint a halaké. Tehát remek tápértékkel rendelkeznek, tökéletes tápanyagforrások. A rovartenyésztés alapvetően elég hatékony és gyors, hiszen kis helyen, kevés befektetett tápanyaggal és vízzel lehet őket tenyészteni – a bevitt tápanyagot nem kell a testük melegítésére használniuk, mivel hidegvérűek. Amire viszont mindenképp szükség van, az a megfelelő hőmérséklet. Ennek is köszönhető, hogy egyes éghajlatokon nem vált szokássá a rovarok fogyasztása. Mindezeket figyelembe véve kijelenthető az is, hogy a rovarok kis ökológiai lábnyommal rendelkeznek.

A rovartenyésztés erősségei közé sorolható, hogy jó minőségű tápanyagforrásnak számítanak; a húsipari melléktermékeken tenyészthetők, ezek hasznosítására alkalmasak; mindeközben pedig a környezetünket is védjük általuk. Gyengesége az iparágnak, hogy sok kultúrában már gyerekkorban kialakítják a rovarokkal szembeni undort; nem tudják meggyőzni a neofóbiásokat, tehát azokat, akik félnek mindenféle új dologtól; illetve az egész hátterében húzódó ismeret hiánya. A rovartenyésztésben rejlő lehetőségek közé sorolhatjuk a növekvő tápanyagigény kielégítését; az új ízek kedvelőinek és a gourmet trendet követők vágyainak kielégítését. Ami viszont megnehezíti az iparág fejlődését, az egyrészt a húslobbi, másrészről az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelés és az élelmiszerjogi szabályozások kiforratlansága. Utóbbihoz érdekességként megtudtuk, hogy 1997-ben hozott az Európai Unió egy Novel Food nevezetű törvényt, melynek értelmében minden olyan élelmiszer, amit korábban nem fogyasztottak az adott területen, annak szigorú vizsgálatokon kell átmennie. Egy-két haladó gondolkodású nyugati ország ezt a törvényt kijátszotta. Például a finnek azt mondták, hogy ők már korábban is fogyasztottak tücsköt, így a finn pékségek többsége használ tücsöklisztet termékeik elkészítésekor.

Mi a kóstolás célja?

A szervezők célja nem az volt, hogy elkötelezett rovarfogyasztók hagyják el a Bug Banqetet, hanem alapvetően az emberek hozzáállásának, attitűdjének felmérése. Mivel a legnagyobb gát a fogyasztó, ezért fontos az élelmiszeripari szakembereknek megérteniük azt, hogy milyen tényezők hátráltatják a rovarfogyasztás elfogadását. Másfelől a fogyasztók meggyőzése arról, hogy a rovartermékek megfelelő alternatívát jelentenek a jövőre nézve. Az előadók kiemelték, hogy természetesen nem mindegy, kitől és mit hallanak a fogyasztók, ugyanis egy-egy hallott vélemény nagyban befolyásolja az embereket. A jelenlegi legnagyobb problémaként a tudatos vásárlók hiányát jelölték meg, nem sokan választanak terméket a hátoldalt olvasgatva, a tápértékeket elemezve.

Kultúra

Míg Európában kevésbé találunk olyan területeket, ahol vannak feljegyzések a rovarfogyasztásról, mint hagyományról, addig más területeken igazi ínyencségnek vagy turista csalogatónak számítanak egyes fajok. Míg a mi térségünkben mindössze ételszínezékként megengedett, addig a keleti országok között van olyan, ahol szokásosnak mondható, hogy az általános iskolások kimennek a mezőre és összegyűjtik az ebéd hozzávalóit, amit persze a konyhás nénik készítenek el.

Az élelmiszeripar és a fenntartható fejlődés ügyét a pszichológia a kultúrközi különbségek beemelésével, illetve az attitűdvizsgálatok szorgalmazásával tudja elősegíteni. Ezért is volt fontos szerkesztőségünk számára, hogy a Bug Banqueten részt vegyen. Nézzük mi történt ott!

Kérdőíves adatok

Tizenkét személy vett részt a kóstoláson, akik izgatottan és kíváncsian várták az eseményt. Heten kóstoltak már rovarból készült élelmiszert, négyen még soha, egy személynek pedig nem tudta, hogy kóstolt-e már. Mindegyik részvevő hajlandóságot mutatott arra, hogy a későbbiekben rendszeresen rovarból készült terméket fogyasszon. Az előzetes felmérésből kiderült, hogy főként por (pl. liszt), krém (pl. szendvicskrém), vagy darált formában fogyasztanának szívesen rovart. Érdekesség, hogy hetvenöt százalékban vélekedtek úgy, hogy a rovarfogyasztás egészséges, ezzel szemben senki sem gondolta úgy, hogy egészségtelen.

A fogyasztás után, a kedveltséget nézve azt láthatjuk, hogy a különböző mennyiségű tücsöklisztet tartalmazó kenyerek átlagos kedveltsége nem tért el, a húsgolyónál (fasírtnál) is alig volt különbség.

Elsőként kenyereket kóstoltunk. Ízben szinte semmi különbséget nem tapasztaltunk. A tücsökliszthez tökéletesen passzolt a magos-rozsos ízvilág.

A második volt a húsgolyó vagy fasírt. A résztvevők többsége − utólagos beszámoló alapján − elmondta, hogy érezték melyik lehet a húsz százalék tücsöklisztet tartalmazó étel. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ennek kicsit más volt az ízvilága, azonban eltérően vélekedtek arról, hogy mennyire ízlett a többihez képest.

Utolsóként különböző piskótákat tettek elénk. Ezek színben és állagban némileg eltértek, azonban ízkülönbség nem igazán mutatkozott.

A kóstolásról egy bővebb videóanyagot is megnézhettek, itt pedig az látható ahogy Nicole Kidman kicsit radikálisabb módon fogyasztott rovarokat hozzánk képest.

Élményanalízis

[simple_tooltip content=’Bevonódás a tevékenységbe, a fókuszunk önmagunkra és az
adott tevékenységre irányul.’]Flow[/simple_tooltip]:− 5/1

Vannak esetek, amikor az étkezés Flow-élményt eredményezhet, bár ez inkább káros esetben, a falásroham-zavarnál elképzelhető. Egy kóstolás során az ember nem tud hosszasan elmélyülni a tevékenységben, hiszen kis falatokat vesz magához, és inkább érzékszerveit használva értékeli az adott ételt.

[simple_tooltip content=’Egy élmény milyen mértékben képes minket fizikailag
aktivizálni, érzelmeinkre hatást gyakorolni, gondolatainkat lekötni.’]Intenzitás[/simple_tooltip]:− 5/3

Jobb esetben az élmény nem túl intenzív, az ízlelés során nem a belénk nevelt, rovarok iránti undort érezzük, hanem a hagyományos ízeket egy kis újdonsággal. Valószínűleg ezt a dimenziót nagyban befolyásolja a rovarfogyasztással kapcsolatos attitűdünk.

[simple_tooltip content=’Az élmény minden mástól különböző, kivételes,
sajátos jellegű, újszerű.’]Különlegesség[/simple_tooltip]:− 5/5

Nem minden nap járunk ételkóstolásra, főleg nem olyanra, ahol különböző rovarok kerülnek elénk. Még a leginkább elfogadottnak mondható rovarból készült élelmiszer, a tücsökliszt is érdekes és izgalmas ízvilágot jelent számunkra, a hagyományos ízektől való jelentősebb eltérés nélkül.

[simple_tooltip content=’Különböző ingerek által kiváltott jelenség, mely hatására
egy kreatív, gondolatébresztő folyamat veszi kezdetét.’]Inspiráció[/simple_tooltip]:− 5/4

Néhány kanálnyi tücsökliszt használata kis lépésnek tűnhet, mégis sokat jelenthet az emberiség jövője kapcsán. A kimerülő erőforrások és a növekvő élelmiszerigény gondolata mentén haladva, illetve az ízek hasonlóságát érezve, könnyen elfogadhatjuk az élelmiszerfogyasztás eme új változatát.

[simple_tooltip content=’Az élmény közösségi jellege, amely közelebb vihet
minket azokhoz, akikkel együtt végezzük.’]Megoszthatóság[/simple_tooltip]:− 5/3

A társadalom általános attitűdje miatt kapott ez a dimenzió hármas értéket. Ugyanis egy haladó gondolkodású társasággal igazán izgalmas lehet újdonságokat kóstolni, majd a Föld jövőjéről filozofálni. Azonban vannak, erre kevésbé nyitott személyek is a környezetünkben, így nem mindnyájukkal tudjuk (egyelőre) megosztani az ilyesfajta élményt.

Összegezve, azoknak ajánljuk ezt az élményt, akik:

  • számára igazán fontos a fenntartható fejlődés témaköre és Földünk jövője,
  • nyitottak az új ízek és más kultúrák ízvilágának megismerésére,
  • nem szenvednek valamilyen rovarokkal kapcsolatos vagy neofóbiával.

 •••

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.