„Az első szerelem úgyis elmúlik!” – Serdülő párkapcsolat szülői szemmel

Szülőként nem egyszerű megbarátkozni a gondolattal, hogy kamasz gyermekünk érdeklődni kezd a párkapcsolatok, szexualitás iránt és könnyen elhagyhatja szánkat a fent említett mondat. Hiszen nem is olyan rég még a mi kicsi babánk volt, aki mindig a mi szeretetünkre vágyott, most pedig már más kezét fogja. De hogyan is kezeljük ezt, hogy ne legyen stresszforrás a szülő-gyermek kapcsolatban?

Ahogyan azt tudjuk, a kamaszkor egyfajta átmenet a gyermek- és felnőttkor között. A serdülőkori identitás alakulása szempontjából már nemcsak a szülőkkel, hanem a kortársakkal való kapcsolat is fontossá válik. Egyre meghatározóbb a kamaszok számára, mit is gondolnak róluk barátaik, környezetük, hiszen így alakítják ki, majd szilárdítják meg énképüket. Identitásuk megszilárdítása szempontjából a párkapcsolatok kialakítása és az ezekben szerzett tapasztalatok is fontosak. Tekintsük át, milyen folyamatok is mennek végbe a gyermekeinkben testileg-lelkileg ebben az időszakban, és miért is fontosak a párkapcsolati tapasztalatok.

Identitás és intimitás alakulása

A serdülőkori személyiségalakulás során számos folyamat következményeképp az identitás egyre inkább megszilárdul, amely feltétele más életkori fejlődési feladatnak és adaptív viselkedésnek. Az identitásalakulás meghatározói serdülőkorban elsőként a személyiség testi és társas jellemzőinek egyén által megtapasztalt megváltozásai. A testi változások jelentős hatást gyakorolnak az énképre: a testméretek felnőttekéhez hasonló alakulása, a hang megváltozása, a másodlagos nemi jellegek megjelenése mind-mind fontos részét képezik a fejlődésnek. A folyamat identitásra való hatását a társas világhoz való viszonyulás változása is fokozza. Ilyen mechanizmus például a társas összehasonlítás folyamata is (Festinger, 1976), amely egyfajta referenciaszerepet kap a társak testi változásaival való összevetésben, ezáltal ezek a változások könnyebben beépíthetővé válnak az énképbe, az identitásba.

Erikson (1991) szerint kiemelt fontosságú a serdülőkori identitás kialakítása során a nemi identitás fejlődése, megszilárdulása és az önelfogadás, ami szorosan összefügg az önértékelés alakulásával is. Az intimitás megalapozója és feltétele is egyben, hogy megfelelő jövőbeli tervekkel, célokkal rendelkezzen a serdülő, amelyek szintén fejlődésének egy részét képezik majd. Az egészséges identitás kialakításával csökken a kortársak társas nyomásának való megfelelés, nő a felelősségérzet és a felnőtt feladatok vállalása iránti vágy. A nemi identitás érése serdülőkorban jelentős változásokon megy át, hogy megállapodjon egy kialakult, kapcsolatokban is funkcionáló identitásnál. Éppen ezért

fontos az, hogy a kamaszok elkezdjék a párkapcsolatok kialakítását,

hiszen ezeket a tapasztalatokat tudják majd megfelelően beépíteni személyiségükbe.

A szülő mint modell

A szexualitás egy komplex viselkedés, mely szintén fontos a személyiség kialakulása szempontjából. Meghatározó, mert a jól működő kapcsolatokban való átélése elősegíti a személyiség integrációját, a testileg és lelkileg is megfelelő nemhez tartozást, a megvalósításhoz szükséges viselkedéskészlet birtoklását, valamint a szexuális vágy, a testkép, az önelfogadás és az intimitás megélését.

Az intimitás megvalósításához olyan viselkedéses készlet is szükséges, mely többek között modelltanulással válik a személyiség által használható eszköztárrá. A modelltanulás során pedig ebből a szempontból szintén kiemelt fontosságú a szülők és a kortársak szerepe. Éppen ezért fontos, hogy a gyermek lásson arra példát, hogy közösségben, társaságban hogyan kell kifejezni, ha egy pár szereti egymást és összetartoznak.

Az egészséges személyiség kialakítása szempontjából nagyon fontos, hogy párkapcsolati tapasztalatokat is szerezzenek a kamaszok.

James Marcia (1983) kiemeli, hogy nem igazán lehet elérni az identitás érzését jelentőségteljes kapcsolati tapasztalatszerzés nélkül. A serdülőnek szüksége van referenciapontra, hogy onnan induljon felfedező útra a párkapcsolatok terepén. Az érettebbé válással a referenciapontok a szülőkről a kortársakra, barátokra tevődnek át, illetve mindkettőt tartalmazzák. Azonban ezek nemcsak referenciaként szolgálnak. A serdülőkorban kialakuló szexuális és szerelmi alapokon nyugvó párkapcsolatok lehetőséget adnak a másik nem megismerésére is. A nemi identitás megszilárdulásában és alakulásában a párkapcsolatokban észlelt férfiasság és nőiesség az önértékelés szilárdításával együtt alakítja és differenciálja tovább az identitást is. Az intimitás képessége kulcsfontosságú a továbbfejlődéshez, a teljesebb önmegvalósításhoz.

 

Hogyan éljük meg szülőként, ha gyermekünknek párja lesz?

Ugyan jó megoldásnak tűnhet, ha elkezdünk beszélgetni serdülő gyermekeinkkel a méhecskékről, de ezek a beszélgetések mégsem készítik fel a tizenéveseket megfelelő módon az intim kapcsolatokra. Felnőttként igenis el kell fogadnunk, hogy

a tinik kapcsolatai is ugyanolyan bonyolultak és érzelmileg mélyek lehetnek, mint a miénk.

Habár egy felnőtt párkapcsolat általában szilárdabb alapokon nyugszik – éppen a tapasztalatoknak köszönhetően –, nem szabad elfelejteni, hogy érzelmi szempontból egy tinédzser is hasonló dolgokat élhet meg, mint mi, felnőttek.

1. Fogadjuk el, támogassuk és örüljünk vele!

A tiltás helyett a legfontosabb, hogy fogadjuk el, ha gyermekünk elkezdett járni valakivel. Ahelyett, hogy szankciókat szabunk és próbáljuk szűk korlátok közé terelni a szerelmeseket, próbáljuk együtt meghatározni ezeket a határokat, ezekkel viszont legyünk következetesek. Ha mondjuk este hétre haza kellett volna érnie gyermekünknek, de késik tíz percet, ne szúrjuk le érte! Említsük meg, hogy nem szeretnénk, hogy ez gyakran előforduljon, de semmiképp se mondjuk azt, hogy akkor soha többé nem engedjük el sehova.

2. Vegyük komolyan!

Kevés dolog tud rosszabbul esni egy szerelmes kamasznak, mint amikor azt hallja a szüleitől, hogy „Ne aggódj, az első szerelem úgyis mindig elmúlik, nem fog sokáig tartani!”. Egyrészt ennek nem feltétlenül kell így alakulnia, másrészt adjuk meg az esélyt arra, hogy ne így alakuljon. Lehet, hogy szülőként úgy látjuk, nincs jövője a kapcsolatnak, de ne felejtsük el, hogy ez is tapasztalat! Igenis szükségük van a tinédzsereknek, hogy rájöjjenek és megtanulják, mit várhatnak el egy párkapcsolatban.

3. Bizalommal forduljunk gyermekünkhöz!

Így nagy valószínűséggel ő is bizalommal fog közeledni felénk. A serdülők nem arról ismertek, hogy tabuk nélkül tudnak beszélni kényesebb témákról, éppen ezért mi se erőltessük a beszélgetést. Ajánljuk fel, hogy amennyiben bármi kérdés felmerülne benne a kapcsolatokkal, a szexualitással kapcsolatban, rendelkezésére állunk, de nem feszegetjük a témát, ha ő nem akarja.

Habár olykor tényleg nem egyszerű ehhez a helyzethez alkalmazkodni, mégis próbáljunk meg a lehető legnagyobb türelemmel és bizalommal fordulni gyermekünkhöz. Hiszen emlékezzünk csak vissza, nekünk is mennyi érzés, félelem, kétség és boldogság kavargott a lelkünkben, amikor először szerelmesek lettünk. Ilyenkor nagyon jól jön a szülői támogatás és elfogadás!

Felhasznált szakirodalom:.

Török, I. A. (2010). Az identitásépülés folyamatai: Intimitás és pszichoszexuális fejlődés serdülőkorban, Iskolakultúra, 11, 30-39.

További forrás itt.

Hasonló problémával küzdötök? Gyertek a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központba, ahol tapasztalt szakembereink párterápia keretében segítenek újra megtalálni az összhangot!


Iratkozz fel hírlevelünkre!