Dehumanizáció mint egyének közötti különbség – Szakújságírónk Kölnben mutatta be legújabb kutatását

Szakújságírónk, Lantos Dorottya a Kölni Egyetemen mutatta be elsőként a dehumanizációs hajlamot vizsgáló kutatását. Ebben társszerzőjével egy olyan skálát állított fel, amely azt méri, hogy az emberek milyen gyakran és mennyire könnyen váltanak át dehumanizáló észlelésbe.

Február 15–16-án rendezték meg a Kölni Egyetemen a Mások megértése – Szociokognitív és érzelmi folyamatok egyesítése (Understanding Others – Integration of Social Cognitive and Affective Processes) című, összesen négy hétvégéből álló workshop-sorozat második eseményét. Olyan elismert kutatók mellett, mint prof. dr. Frank van Overwalle (Vrije Universiteit Brussel) és dr. Pascal Molenberghs (University of Melbourne) szakújságírónk, Lantos Dorottya is bemutatta kutatását. Társszerzőjével, dr. Lasana T. Harris-szel (University College London) egy, a dehumanizációt mint egyének közötti különbséget mérő pszichometrikus skálát hozott létre.

A kölni konferencia előadói és szervezői.

„A dehumanizációt a spontán szociális kogníció hiányaként definiáltuk kutatásunkban. A kifejezéshez hajlamosak vagyunk egy erősen negatív jelentést társítani. Ez nem csoda, hiszen a korai kutatások főként a legsúlyosabb erőszak kontextusában vizsgálták, mint a népirtások kontextusában. Frissebb kutatások azonban a kevésbé végletes, mindennapi dehumanizáció jelenségével is foglalkoznak. Gondolhatunk például az objektifikáló, vagyis tárgyiasító reklámokra és plakátokra, melyek nap mint nap körülvesznek minket, vagy arra, milyen reakciókat vált ki belőlünk, amikor egy hajléktalannal találkozunk az utcán.

Kutatásunkban egy olyan skálát hoztunk létre, mely a dehumanizációs hajlamot méri, vagyis azt, egy egyén mennyire gyakran és milyen könnyedséggel vált a humanizálóból dehumanizáló észlelésbe. Ez az első olyan skála, mely a dehumanizációt egyének közötti különbségként kezeli. A jelenséget mérő korábbi technikák mindegyike egy célszemély vagy célcsoport által kiváltott kogníción alapult” – összegezte Lantos Dorottya a kutatás hátterét.

A kutatásról hamarosan nálunk is olvashattok bővebben!


Iratkozz fel hírlevelünkre!