#fitspo – kövessük-e az egészséges trendeket?

Valószínűleg mindannyian szemtanúi voltunk már olyan helyzetnek, melyben egy étterem vendégei rögtön megörökítették az ínycsiklandóan tálalt ételeiket, még mielőtt nekiláttak volna. Az ilyen tartalmú képeket legtöbbször a közösségi média különböző oldalain látjuk, az otthon elkészített egészséges ételek és a sportolás közben készített fotók között. Ezeket a sorokat olvasva sokan saját szokásainkra ismerhettünk. Vajon miért osztjuk meg ezeket másokkal? Befolyásolják-e az ilyen képek az egészséges életmódról alkotott véleményünket? Cikkünkben e témát járjuk körbe.

A fényképek és ezek elkészítése a kommunikáció egyik sajátos típusa. A képekre univerzális nyelvként is tekinthetünk, jól mutatják ezt Kepes György festő, tervező és fotóművész szavai is: „A vizuális nyelv minden más kommunikációs eszköznél hatékonyabban képes a tudást terjeszteni. Segítségével az ember tárgyi formában fejezheti ki és adhatja tovább tapasztalatait. A vizuális kommunikáció egyetemes és nemzetközi: nem ismeri a nyelv, a szókincs vagy a nyelvtan korlátait; egyaránt megérthetik írástudatlanok és művelt emberek”.

Az ember elsősorban vizuális lénynek tekinthető, az információk legalább 80-90 százalékát látás útján szerzi, ezért agyunk gyorsabban is dolgozza fel a képi ingereket, mint az írottat. Ez alapjául szolgálhat a különböző képmegosztó alkalmazások térnyerésének és népszerűségének is.

Becslések szerint a fiatalok 79 százaléka használja napi rendszerességgel a közösségi média valamilyen formáját. Nem meglepő így az sem, hogy a legtöbb információt is innen szerzik, beleértve

az egészségügyi és egészségvédő magatartást érintő kérdéseket is.

Az utóbbi években egy, az interneten és azon belül is a közösségi médiákon alapuló fitnesz trend bukkant fel, amely az embereket a sportra és az egészségre motiválja. Elnevezései, a „fitspiration” és a „fitspo”, a „fitness inspiration” szókapcsolat rövidítéséből ered. Az Instagramon csak erre a hashtagre rákeresve több mint 53 millió találatot böngészhetünk végig: edzéshez kapcsolódó tippeket, recepteket, fotókat, éppen edző és egészségesen táplálkozó személyekről készült, akár előtte-utána fényképeket is.

A képmegosztás motivációjaként a kutatók már számos komponenst azonosítottak, melyek öt faktorba sorolhatók: élmények keresése és megosztása, technológiai megvalósíthatóság, elérési hatókör, illetve – amely a legjelentősebbnek bizonyult – a szociális kapcsolatok kialakítása és fenntartása, valamint az önkifejezés. Eredményeik azt bizonyítják, hogy az emberek leginkább szociális szükségletekből fakadóan készítenek fényképeket, hogy ezek segítségével kommunikáljanak társaikkal.

Instagramon csak a #fitspo-ra rákeresve több mint 53 millió találatot böngészhetünk végig.

Annak fényében, hogy az Obesity Update 2017 című tanulmány szerint az elhízottak aránya az Egyesült Államokban a legmagasabb – melyet Új-Zéland, Mexikó, a negyedik helyen pedig Magyarország követ –, e címke elterjedése pozitív jelenségként értelmezhető. Egy olyan fórumot biztosít, ahol az emberek megoszthatják egymással sikereik történetét, ezzel egymást motiválva egy egészséges, aktív életmódra.

Akkor mégis mi a probléma vele?

A legtöbb ilyen témájú kép az Instagramra kerül fel, melyet a Facebook, a Twitter és a Tumblr követ. Az Instagram népszerűsége folyamatos növekedést mutat: 2016-ban már több mint 600 millió aktív felhasználója volt, akik több mint 95 millió képet töltöttek fel naponta.

Egy nemrégiben végzett kutatásban az Instagramon elterjedt „fitspiration” jelenségre olyan modellként hivatkoznak, amely az egészség és a fitnesz témakörén belül formálja az egészségről elterjedt gondolatokat, és mint morális kötelezettség ösztönzi a fiatal nőket egy bizonyos testtípus elérésére. Az e címke alá tartozó képek sokkal inkább

a test megjelenését hangsúlyozzák, mintsem annak funkcionális szerepét.

A fotók legtöbbje a magas, vékony, tónusos és tökéletes arányokkal jellemezhető testalkatot jeleníti meg, amely gyakran tartalmaz bűntudatot keltő, stigmatizáló súlyra és testzsírra vonatkozó üzeneteket, illetve a diétázást és a korlátozó étkezést hangsúlyozza. A „fitspiration” hashtag a korábbi tartalomelemzések alapján leginkább a magas és kimondottan vékony, de mérsékelten izmos testalkatot helyezi a fókuszba, ez azonban a legtöbb nő számára elérhetetlen.

Láthatjuk tehát, hogy a fejlődési és inspirációs céllal ellentétben a „fitspo” inkább a női testképre ártalmas üzeneteket kommunikál. Azoknál a nőknél, akik napi rendszerességgel nézegettek ilyesfajta képeket, növekedett a testtel való elégedetlenség, illetve negatív hangulattal és csökkent önbecsüléssel voltak jellemezhetők, semmint azok a társaik, akik a természetességet hangsúlyozó képeket láttak.

Mi állhat ennek a hátterében?

A média negatív hatása általánosságban a társas összehasonlítással magyarázható. Az önkifejezés iránti igény minden ember sajátja, melyhez ebben a technológiailag fejlett világban már mindenünk megvan. Okos-eszközeink lehetővé teszik, hogy egy-két filter és jól beállított fénykép segítségével annak és olyannak láttassuk magunkat, amilyennek csak szeretnénk. Olyan tartalmakkal találkozhatunk, melyek sokunkból a másokkal való összehasonlítást váltják ki. Kutatások szerint a „fitspo”  képek nézegetése során is ez történik. A nők saját külsejüket a másokéval való összehasonlítás alapján értékelik: a szépség kulturális meghatározottsága, illetve ennek a médiában való megjelenítése alapján. A felfelé történő összehasonlítás miatt a nők rosszabb színben látják önmagukat, amely gyakran növeli a testképpel való elégedetlenséget, ami pedig gyakran testformáló cselekvések alkalmazását eredményezi.

Noha eddig csupán a „fitspo” negatív hatásaira fókuszáltunk, a kutatások a pozitív oldalt is vizsgálták. Az ilyen tartalmú oldalak követése képes

növelni az inspirációt

arra, hogy a nők fejlesszék állóképességüket és nagyobb odafigyeléssel étkezzenek.

Összességében tehát elmondható, hogy a „fitspiration” elérte a célját, hogy követőit az egészségesebb életmódra és a mozgás egészségben betöltött szerepére való odafigyelésre ösztönözze, azonban a határvonal nagyon vékony. Figyeljünk arra, hogy az e téren történő változtatás esetében motivációnk alapját ne külső megjelenésünk adja, hanem minden esetben saját egészségünk megőrzése legyen a cél, illetve igyekezzünk megőrizni az egyensúlyt a valóság és a virtuális világ között!

 

Felhasznált szakirodalom:

Carrotte, R. E., Prichard, I., Lim, M. S. C. (2017). “Fitspiration” on Social Media: A Content Analysis of Gendered Images. Journal of Medical Internet Research, 19.
Lee, E., Lee, J.A., Moon, J.H., Sung, Y. (2015). Pictures Speak Louder than Words: Motivations for Using Instagram. Cyberpsychology, Behavior and Social Networking, 18(9), 552-556.
Slater, A., Varsani, N., Diedrichs, P. C. (2017). #fitspo or #loveyourself? The impact of fitspiration and self-compassion Instagram images on women’s body image,self-compassion, and mood. Body Image, 22, 87-96.
Tiggemann, M., Zaccardo, M. (2015). „Exercise to be fit, not skinny”: The effect of fitspiration imagery on women’s body image. Body Image, 15, 61-67.