Személyiségünk sötét oldala a munkahelyen

A szélesebb körben ismert személyiségvonásokat gyakran használják a munkahelyi teljesítmény előrejelzőiként – ám a klasszikus, sokak által használt ötfaktoros modell (a híres „Big Five”) egyes szakemberek szerint nem fedi le az emberek személyiségét. Vannak, akik szerint az öt faktor mögé kell néznünk, hogy meglássuk, mi is lapul a sötétben, avagy mit rejt a személyiségünk fény elől elzárt oldala. Kik azok a pszichopaták, nárcisztikusak, machiavellisták? Hogyan vívnak maguknak előkelő pozíciókat a munkahelyükön?

A tudomány egyre nagyobb érdeklődést mutat a szervezeti működés negatív aspektusai iránt. Paulhus szerint a „sötét személyiség” leginkább azzal a belső motivációval jellemezhető, hogy saját maga szeretne előrejutni, és eközben másoknak kárt okozni. Hogans máshonnan közelíti meg a témát, szerinte ezek a negatív jellemzők akkor törnek a felszínre, amikor leengedjük saját „falainkat”, vagyis

átadjuk sötét oldalunknak a kontrollt.

A sötét személyiséggel kapcsolatos modern kutatások többsége általában három jellemzőre összpontosít: a machiavellizmusra, a nárcizmusra és a pszichopátiára. Ezt a hármat pedig összességében úgy nevezi: a sötét triász.

Személyiségünk sötét triásza a munkahelyen

  • Ki a machiavellista?
  • Vajon ismerek pszichopatát?
  • Honnan tudhatom meg, hogy valamelyik kollégám nárcisztikus-e?

Ezekre a kérdésekre szeretnénk most választ adni. A machiavellizmus egyik fő jellemzője a manipuláció, az empátia hiánya, a másik félrevezetése/becsapása, a „cél szentesíti az eszközt” hozzáállás, a morálisan megkérdőjelezhető cselekedetek. A machiavellista személy a munkahelyén is önérdekelt, és nem fektet különösebb energiát abba, hogy a szervezete fejlődjön. Egy ilyen személynek nem okoz gondot, hogy füllentsen az állásinterjún, vagy épp kicsit kiszínezze szakmai hátterét. A machiavellizmus – főleg ha magas intelligenciával párosul – gyakran szül a pozíciójukból kitúrhatatlan vezetőket.

A pszichopatákra leginkább a következők jellemzőek: magas impulzivitás, állandó izgalomkeresés, alacsony empátia és a szorongás hiánya. Egy pszichopata saját magát magasabb rendűnek hiszi,

nincs lelkiismeret-furdalása, így nem is tanul hibáiból.

A saját igényeinek és vágyainak kielégítése mindennél fontosabb a számára, könnyen áttapos másokon. Ha egy pszichopata tendenciákkal jellemezhető egyén magas pozícióba kerül a szervezeten belül, akkor borítékolható a munkavállalók támogatásának és a vállalat társadalmi felelősségvállalásának zuhanása is. A magas pozícióba jutás pedig elég gyakran valósul meg az esetükben, hiszen az üzleti életben az empátia hiánya általában inkább előny, mint hátrány. Egy érdekes adalék: a pszichopaták nagy valószínűséggel kreatív gondolkodásúak és gyakran kimagaslóan teljesítenek.

A nárcisztikus személyiség bár rövid távon nagyon bájosnak és kedvesnek hathat, hosszú távon komoly nehézségekbe ütközik, ha kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról van szó. Ez a működés hozzásegíti őket ahhoz, hogy levegyék a lábukról az interjúztatókat, ám egy idő után a kollégák nagy részének feltűnik az új munkatárs arroganciája. Ennek legfőbb okai, hogy nem bízik másokban, nem hajlandó a gondoskodásra és gyakran megveti embertársait. Nem fogadja el a negatív kritikát. Kreatívabbnak hiszi magát munkatársainál, ugyanakkor gondolkodása és teljesítménye nem tér el a többiekétől. A nárcisztikus vezetőt leginkább extrém döntéseiről, nagy nyereségeiről és hatalmas bukásairól ismerhetjük fel.

Mi a közös a triászban?

Az általánosan „jónak” tartott út helyett kerülő úton, gyakran másokat felhasználva, a munkatársakon áttaposva vagy épp manipulálva őket érik el céljaikat, amelyek szinte mindig önösek. A triász mindhárom tagja nyitott az etikátlan módszerek alkalmazására – ám míg a nárcisztikusok saját bájukkal próbálnak előrébb jutni, a machiavellisták manipulálnak, a pszichopaták leggyakrabban fenyegetőznek.

Hogyan kaphatnak mégis állást? Egyes kutatók szerint a személyiség sötét oldala rövid távon előnyhöz juttathat minket a munka világában. Így történhet meg az, hogy a negatív tulajdonságaik ellenére a „sötét triász tagjai” gyakran jobbnál jobb pozíciókat nyernek el.

 

Felhasznált szakirodalom:

Spain, S. M., Harms, P., & LeBreton, J. M. (2014). The dark side of personality at work. Journal of organizational behavior35(S1).

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!