Pszichológus szemmel – egy alkimista írónő szenvedélyes életéről

„Véletlen nincs. Ha sorsod urai valakivel összehoznak, mit gondolsz, mi volt a céljuk vele?” – teszi fel a kérdést Szepes Mária A Fény mágiája című kötetében. A Spirit Színház Ne kérdezd, ki voltam – Szepes Mária című darabját figyelve nekünk, nézőknek is különleges találkozásban lehet részünk. A huszadik század eseményei elevenednek meg a szemünk láttára egy kivételes életutat végigkísérve. Élményanalízisünk.

Csaknem száz évet élt, és zsidó származásúként volt tanúja a két világháborúnak. Hat különböző néven is hívták az élete folyamán, de Szepes Máriaként vált ismert írónővé. Volt színésznő, táncos, rendező, dramaturg, költő és dalszerző is. Tanult művészettörténetet, irodalmat, filozófiát és pszichológiát, majd maga is tanítóvá vált. Volt végtelenül kíváncsi kislány, mindenben cinkos testvér, öntudatos nő, szárnyait bontogató feleség és hét örömtől átitatott, majd mérhetetlenül fájdalmas hónapig anya is.

Szerepe számtalan volt, szerelme viszont egyetlen,

az olimpikon és újságíró karikaturista Szepes Béla. Ezalatt a közel egy évszázad alatt, annyi tapasztalatban, örömben és fájdalomban volt része, amely több emberéletre is bőségesen elegendő lenne. Ezeket vetette papírra Emberek és jelmezek – Emlékek polifóniája című önéletrajzi regényében, amely a színdarab alapját is képezi. A regényt Lőkös Ildikó adaptációjában és Czeizel Gábor rendezésében láthatjuk.

A darab a színészek számára is inspiráló szakmai kihívást jelenthet, hiszen gyorsan kell váltaniuk a megformált karakterek között.

Szerepek, jelmezek, életek

„A világ, amelyről írok, nagyrészt elsüllyedt már a felejtés vizében” – írta Szepes Mária önéletrajzi könyvének bevezetőjében, a társulat mégis újra a felszínre hozta számunkra. A darab egy karizmatikus személyiség formálódását és fejlődését mutatja be. Az előadás egyáltalán nem egy hagyományos színjáték. A karakterek adják a történet gerincét, az ő találkozásaikból, párbeszédeikből és a címszereplő narrációjából bomlanak ki az események.

Az igazi különlegessége pedig az, hogy maximálisan a színészi játékon van a hangsúly. Szepes Máriát két színésznő alakítja, Igó Éva idősebb, Gyöngy Zsuzsa pedig fiatalabb korában. De ez sincs mindig így, hiszen előfordul, hogy Igó Éva bújik a gyermek Mária szerepébe. A további több mint negyven szerepet pedig összesen hat színész alakítja, ráadásul bravúrosan. Nézőként eszünkbe sem jut megkérdőjelezni, hogy aki az előző jelenetben még tündéri hatéves kisfiút alakított, most ne lenne hiteles náci hivatalnokként. Mindez szinte díszlet nélkül, visszafogott jelmezek és jelképes kellékek segítségével valósul meg, mégis rögtön megelevenednek előttünk a jelenetek.

Szellemidézés

A színház hangulata tökéletesen illik a darab és Szepes Mária szellemiségéhez is. Az ajtón belépve olyan érzés fogja el a látogatót, mintha vendégségbe érkezett volna. Az aula egy kávéház hangulatát idézi. Az egyik sarokban zongorán játszik valaki, körben kis asztalok mellé ülhetünk le, de akár egy könyvet is levehetünk a polcról, hogy ne unatkozzunk, amíg várakozunk az előadás kezdetére. A színházterem családias, a színészek pedig a közvetlen közelünkben játszanak. Körbeüljük a színpadot, ami nem több, mint egy dobogó, rajta egy karosszékkel. Kevésnek tűnhet, mégis tökéletesen elég, hogy megtestesítője legyen egy élet minden színterének. Szepes Mária hitvallása szerint íróként az volt a célja, hogy szavai eljussanak azokhoz az emberekhez, akiknek éppen szükségük van rá, hogy elolvassák.

Gondolatai átitatják a darabot,

több művéből is elhangzanak idézetek, a terembe belépve pedig egy összehajtott cetlikkel teli kosárból húzhatunk, ezeken is az írónő egy-egy elgondolkodtató sora szerepel. Bármi akad a kezünkbe, biztosan tudunk hozzá valamiképpen kapcsolódni, megtalál minket, ahogy Szepes Mária tartotta: nincsenek véletlenek, a tartalma nekünk szól. Ahogyan a darab is. Az üzenete pedig egyetemes és örök: ismerd meg önmagad! Erre tanított minket Szepes Mária életében és művei tolmácsolásában a mai napig is. Egy interjúban a következőképpen fogalmazott: „Minden korszak nagy gondolkodója, filozófusa azt mondja: ismerd meg önmagadat! Oda kell jutnod, hogy szembenézz azzal, ki vagy valójában.” Ez a folyamat vezethet el ahhoz, hogy emberólomból” „emberaranyváljon, ez az igazi alkímia.

A történet középpontjában Szepes Mária és változatos személyiségekből álló családja áll.

Élményanalízis

[simple_tooltip content=’Bevonódás a tevékenységbe, a fókuszunk önmagunkra és az
adott tevékenységre irányul.’]Flow[/simple_tooltip] – 5/4

Ahogyan a darab cselekménye halad előre, egyre jobban bevonódunk nézőként is. Azok számára is megkapó, akik nem ismerik Szepes Mária életét. A történet megérint, közben a legváratlanabb pillanatokban nevettet meg és könnyen találhatunk olyan szereplőt, akivel tudunk azonosulni. Emberi, közeli és mély érzelmeket vált ki belőlünk, hívja a flow élményt.

[simple_tooltip content=’Egy élmény milyen mértékben képes minket fizikailag
aktivizálni, érzelmeinkre hatást gyakorolni, gondolatainkat lekötni.’]Intenzitás[/simple_tooltip] – 5/4

A darab eszköztára rendkívül változatos. A dialógusok mellett találkozhatunk monológokkal, a narrátor olykor mintha csak nekünk beszélne, és zenei betétek is vannak a darabban. Aki máskor hajlamos elbóbiskolni a színházi székben, itt nem valószínű, hogy megesik vele. A színészek ki-be járnak a színpadról, gyakran teljesen új karakterként lépnek elő a függöny mögül. A színdarab mozgalmas, hangos és kalandos, amilyen az írónő élete is volt.

[simple_tooltip content=’Az élmény minden mástól különböző, kivételes,
sajátos jellegű, újszerű.’]Különlegesség[/simple_tooltip] – 5/4

Már maga a színház is egyedülálló a maga műfajában. A színészek olyan közel játszanak hozzánk, hogy az arcuk rezdülésiből is olvashatunk. A darab különlegessége pedig, hogy egy-egy színésznek több szerepet is magára kell öltenie, akár perceken belül.

[simple_tooltip content=’Különböző ingerek által kiváltott jelenség, mely hatására
egy kreatív, gondolatébresztő folyamat veszi kezdetét.’]Inspiráció[/simple_tooltip] – 5/5

Rendkívül inspiráló színházi élmény. Elhangoznak olyan mondatok a darabban, amelyek biztosan sokáig csengenek még a fülünkben. Ösztönző végigkísérni, hogyan formálódott egy szertelen kislányból bölcs írónő. Milyen hatások érték személyiségfejlődése során, ezek hogyan alakították őt, hogyan küzdött meg a nehézségekkel, s hogyan érlelődött a tapasztalatok nyomán.

[simple_tooltip content=’Az élmény közösségi jellege, amely közelebb vihet
minket azokhoz, akikkel együtt végezzük.’]Megoszthatóság[/simple_tooltip] – 5/1

Inkább személyes élmény a darab, mindannyiunknak mást jelent, más aspektusai hatnak ránk. Mind kicsit eltérő üzenetet viszünk majd haza magunkkal. Utólag nehéz elmesélni, átadni, mi fogja meg benne a nézőt, leginkább azzal oszthatóak és vitathatóak meg élményeink, akikkel együtt éltük át.

Összegezve, azoknak ajánljuk, akik:

  • egy színházi köntösbe bújtatott önismereti élményre vágynak,
  • inspirációt merítenének egy kivételes élettörténetből,
  • közvetlen közelről szeretnék átélni a színészek játékát.

•••

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.