„Ha valami nem fejlődik, akkor az biztosan hanyatlik!” – Interjú Hajnal Gézával, a Bonafarm Csoport HR igazgatójával

„Felismertem, hogy a siker legfőbb gátja, ha a változástól félünk, és nem az állandóságtól” – vallja Hajnal Géza, a Bonafarm Csoport HR igazgatója. A több mint hatezer munkavállalót foglalkoztató cégcsoport felső vezetője biztos abban, hogy a jövő a HR-ről és az IT-ról fog szólni, és beszélt arról is, hogy szerinte a dobozon kívüli gondolkodás lesz az egyik legértékesebb tulajdonság. De hogyan is fog átalakulni a HR szakma? Mely munkakörök tűnhetnek el teljesen, és mikre lesz egyre nagyobb igény? Milyen eszközökkel tudunk két hét alatt kétszáz hentest hazacsábítani külföldről? Mindezen kérdésekre választ kapnak interjúnkból.

Műszaki területen végzett, mai munkájának középpontjában mégis az emberek állnak. Hogyan lesz egy villamosmérnökből HR igazgató?

Villamosmérnökként végeztem, majd fejlesztési területen dolgoztam két nagy multinacionális vállalatnál. A megvalósított projektjeink innovatívak és sikeresek voltak, ezért egyre több üzleti és vezetői tevékenységet bíztak rám. Idővel aztán már az értékesítés, üzletfejlesztés és marketing területeket irányítottam. Nem azért, mert nekem volt a legnagyobb szaktudásom, hanem azért, mert egy másképpen gondolkodó válságmenedzserre és vezetőre volt szükség. A munkám mindig is a fejlesztésről szólt, így van ez ma is. Éppen ezért azt mondhatom eddigi tapasztalataim alapján, hogy mérnöki szemléletem hatalmas előnyt jelent bármely szervezet, így a HR szervezetfejlesztésében is.

Ez alapján hogyan fogalmazná meg a legfontosabb tulajdonságokat, amikkel egy sikeres munkavállalónak rendelkeznie kell?

Én első helyre az adaptációs képességet és a rugalmasságot tenném. Minden szakmában elképesztő gyorsan változnak a dolgok. Lassan természetessé válik, hogy egy éven belül ugyanannak a kollégának egészen különböző területekkel kell foglalkoznia. Senki nem jöhet már azzal a kifogással, hogy én ehhez nem értek, legyen szó bármilyen ismeretlen területről is. Ezért összességében a tanulásra való képességet, a fejlődésigényt tartom a legfontosabbnak. Második helyre a dobozon kívüli gondolkodást tenném. Ez sajnos nagyon kevés embernek adatik meg. Aki képes dobozon kívül gondolkodni, az képes nyerni is, ez egy alaptörvény. Illetve a személyes hatékonyság is kiemelkedő. A technológia világában ez nyilván szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyire „IT-ready”.

Aki nem tartja a fejlődést a világgal, az behozhatatlanul lemarad.

Minden szakmában szükségesek lesznek a fent említett tulajdonságok?

Nem feltétlenül. Leginkább azért nem, mert sok szakma nem lesz, egyszerűen meg fog szűnni. Bolti eladó például sokkal kevesebb lesz, és az önvezető autók miatt sofőrökre sem lesz szükség pár évtized múlva. A nehéz és monoton fizikai munka jelentős részét is ki fogják váltani a robotok. Az egész folyamatot csak tovább erősíti, hogy a munkaerő jelentős mértékben drágul. Idén közel másfélszeresét kapja egy fizikai munkás annak, amit három évvel ezelőtt kapott, és öt éven belül még a mostani összeg is a másfélszeresére emelkedik majd. Adott esetben egy robot képes 20-30 ember munkáját kiváltani, emellett nem hibázik, nem beteg, nem kell motiválni, és az emelkedő fizetések miatt már belátható időn belül meg is térül.

Ha már így említette a dobozon kívüli gondolkodást, tudna mondani saját példát is erre?

Egy igazi sikersztorit mondok. Már több mint fél éve toboroztunk minden létező formában hentes kollégákat az új mohácsi vágóhidunkra, gyakorlatilag eredmény nélkül. Megtudtuk ugyanakkor, hogy évek óta rengetegen dolgoznak hentesként külföldön anélkül, hogy jelentős megtakarításokat tudtak volna realizálni. Felfedeztünk egy háromezer hentest tömörítő Facebook-csoportot. Figyeltük, hogy kik a csoportban a véleményvezérek, majd az ő megnyerésükkel egy soha nem látott méretű hazatérési lavinát indítottunk el: két hét alatt közel kétszázan döntötték el, hogy hazaköltöznek, és nálunk fognak dolgozni. A módszer és a megvalósítás is valóban egyedi volt, de ami mögötte van, az nem más, mint a már említett dobozon kívüli gondolkodás.

Ha ennyi szakma megszűnik vagy átalakul, akkor biztosan lesznek olyanok is, amelyek előtérbe kerülnek és felértékelődnek.

Ami továbbra is felívelőben van, az az IT és a mérnöki vonal, a technikai fejlődést mindig a mérnökök hajtották. Emellett a HR funkció is egyre hangsúlyosabbá válik. A HR-t 10 év múlva úgy képzelem el, hogy olyan – erősen automatizált és IT-vezérelt cégekben – van kulcsfeladata, ahol kis létszámú, de nagyon profi csapat dolgozik, akik kiemelkedően jók vezetőként, stratégaként és szakemberként is. Az én szememben minden vezető egyben HR-es is, hiszen az emberek motiválása nem a HR, hanem a vezetők feladata. Azt az elvet vallom, hogy minden vezetőnek elsősorban HR-esnek kell lennie, és első számú felelősnek kell éreznie magát abban, hogy olyan csapata legyen, melyben a megfelelő képességű kollégák tevékenykednek, akik megbecsülve érzik magukat, szeretnek bejönni dolgozni és elkötelezettek a cég sikerei iránt.

Egy csapat motivációs szintje soha nem lehet magasabb, mint a vezetőé

– ez egy nagyon fontos alapelv. Vagyis, ha egy vezetőn azt látja a csapata, hogy csak 60 százalékig motivált, akkor ők maguk jellemzően csak 40 százalékos motivációs szinttel fognak működni, vagyis a teljesítményük több mint fele elveszik.

Hogyan változik pontosan a HR terület?

Erősen automatizált lesz, a teljes munkavállalói életciklus önkiszolgálóvá válik. Kiválóan mutatja ezt például már az is, hogy több cégnél a munkavállalók beléptetésénél nem rohangálnak személyügyesek tonnányi papírkötegekkel. Az egészet maga a munkavállaló végzi az okostelefonjáról. Befotózza az iratait, kitölt néhány adatot és kész is. Éppen ezért kevesebb munkaügyes kollégára lesz szükség, és ugyanez érvényes a bérszámfejtőkre is. Inkább olyan HR-es szakembereket fogunk majd látni, akik kitalálnak fejlesztéseket és azt projekt formájában meg is valósítják. A HR business partnerek fő feladata pedig inkább coaching és tanácsadás lesz, nem pedig a munkaügyes tevékenységek.

Ennek megfelelően a toborzásban és kiválasztásban is kevesebb emberre lesz szükség?

Egyértelműen. Ez is egy rendkívül jól automatizálható folyamat, és megfelelő algoritmusokkal tökéletesen össze lehet párosítani a munkáltatót a munkavállalóval. A jövőben lesznek olyan globálisan egységes alapelveken működő adatbázisok, ahol a számítógépnek csak annyit kell mondani, hogy találja meg a top 10 ideális profilú embert pl. 50 km-en belül. Hasonló lesz a helyzet például a videointerjúknál is, ahol egy számítógép el tudja majd dönteni, mennyire megfelelő a jelölt.

Apropó, videointerjú. Ez a jövő kiválasztási eszköze?

Biztosan nagy teret fog nyerni, hiszen mindenki leginkább az interjút használja szűrésre. Furcsa paradoxon, hogy az interjú az egyik legrosszabb kiválasztási eszköz, egy borzasztóan szubjektív forma, így alkalmatlan annak eldöntésére, hogy egy kolléga be fog-e válni pozíciójában vagy sem. Könnyen előfordulhat, hogy a jelölt eladja magát, pedig egy lusta ember, az, aki pedig jó lenne, nem tudja eladni magát, mert túlságosan izgul. Vannak kiváló tesztek, amikre lehet alapozni, de nekem mégis a legfontosabb, hogy olyan emberektől kapjak hiteles referenciát, akik évekig együtt dolgoztak az illetővel. A tudás, a tapasztalat másodlagos szempontok számomra, mivel egy elkötelezett kolléga villámgyorsan megszerzi ezeket, amint munkába áll.

Eddigi szakmai tapasztalatait összegezve mit tart a legnagyobb felismerésnek? Milyen tanácsot adna a pályakezdő, fiatal munkavállalóknak?

Az emberek általában félnek a változástól, és ez blokkolja a fejlődést.

Számomra a siker legfőbb gátja, ha félünk a változástól.

Ami ugyanis nem változik, nem fejlődik, az biztosan hanyatlik, mondhatjuk úgy is, hogy rohad. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ne a változástól, sokkal inkább az állandóságtól féljünk. Ehhez kapcsolódóan azt tudom tanácsolni minden fiatalnak, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyek tágítják látókörét, gondolkodásra sarkallják és képessé teszik arra, hogy minden változásban megtalálják az értéket és a lehetőséget. Aki erre képes, az sikeres lesz.

•••

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!


Iratkozz fel hírlevelünkre!