„Nekem legbelülről kerek az életem” – az autizmus világnapjára

Az utóbbi pár évben már nem csak a szakemberek és az érintett családok, hanem a lelkes laikusok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a téma iránt. A diagnosztika és a terápiás ellátás fejlődésével ma már egyre több autizmussal kapcsolatos hipotézisre tudunk tudományosan megalapozott választ adni. Ennek ellenére sokak fejében mégis megragadtak a korábbi idők hibás elméletei és a téves városi legendák. Április 2. az autizmus világnapja. Ebből az alkalomból kétrészes cikksorozatunkban igyekeztünk a legelterjedtebb tévhiteket összevetni a tudomány álláspontjával.

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság a legújabb diagnosztikus kritériumrendszerében az autizmust egy multidimenzionális spektrumnak tekinti. Az, hogy egy egyén hol is helyezkedik el ezen a spektrumon, több tényezőtől is függ, melyek közül a legfontosabbak az életkor, az autizmus súlyossága, az intelligenciaszint, a beszéd és a beszédértés szintje, a személyiség, a környezeti hatások, valamint a társuló zavarok köre. Az autizmussal élők populációjára jellemző rendkívüli heterogenitásban, azért az

„autisztikus diád”

mégis közös pontot jelent. A kölcsönös szociális interakciók és a kommunikáció, valamint a rugalmas viselkedésszervezés minden autizmussal élő személy számára bizonyos fokú nehézséget jelent. Mégis, ha kialakítunk magunkban egy belső igényt arra, hogy eloszlassuk az eddigi sztereotípiáinkat az autizmusról, és igyekszünk a tudományos tények világában is jártasabbá válni, továbbá kellő nyitottsággal és érdeklődéssel fordulunk egy autizmussal élő embertársunk felé, akkor csodás dolgok történhetnek!

Tévhitek az autizmus spektrumzavar hátterében – mi okozza?

A védőoltásoknak, a pszichés traumáknak vagy a különböző fajta allergiáknak szerepük lehet az autizmus kialakulásában.

Ha ezek a tévhitek befészkelik magukat a fejünkbe, annak nagyon súlyos hatásai lehetnek. Az arról való vélekedésünk, hogy mi okozza az autizmust, hatással lesz arra is, hogy mit gondolunk, milyen terápia lehet szükséges a zavar megelőzésére, kezelésére, vagy akár még az állapot megszüntetésének gondolata is eszünkbe juthat.

Milyen rizikótényezők vezethetnek valójában az autizmus spektrumzavarhoz? Komplex, többgénes öröklésmenet valószínűsíthető a pszichiátriai zavar hátterében. Sokféle gén, sokféle konstellációban vezethet autizmushoz, ám a pontos kombinációt továbbra sem ismerjük. Annyi viszont bizonyos, hogy az egyik

legerőteljesebben genetikailag determinált

zavar. Azonban nem kizárólag genetikai eredete van az autizmusnak. A környezeti tényezők befolyásoló hatásaival is számolnunk kell. Léteznek olyan környezeti faktorok, melyek károsíthatják a magzatot a méhen belüli fejlődés során. Ha ez bizonyos génkonstellációval találkozik, akkor kialakulhat az autizmus. Egyelőre még nincs tudásunk arról sem, hogy pontosan mely környezeti hatások lehetnek a háttérben. Több kutatás is beszámol arról, hogy például az édesapa életkora összefüggést mutathat az autizmussal. Egy idősebb édesapa megnövelheti a spektrumzavar kialakulásának rizikóját.

Nagyon komplex neurobiológiai háttere van, fokális és globális eltérések is megfigyelhetők egy autista ember agyában. Érdekes, hogy még a különböző agyterületek közötti kapcsolatok is máshogy alakulnak egy autizmussal élő személy fejében. Bizonyos területek között túl kevés, míg mások között túl sok idegrendszeri kapcsolat figyelhető meg. Nagyon komplex és összetett biológiája van tehát ennek az eltérő fejlődési folyamatnak. Fontos kiemelnünk, hogy az autizmus spektrumzavar nem egy betegség, hanem egy állapot. A tudomány jelenlegi állása szerint tehát gyógymód sincsen rá.

Tévhitek az autizmus spektrumzavar hátterében – ki okozza?

Az édesanyák sivár, érzelmileg rideg magatartása, vagyis a „fridzsider-anyaság” okozza az autizmust.

Jó pár évtizede még úgy vélték, hogy a szülői figyelem és szeretet hiánya okozhatja az autizmust. A zavar okát tehát a nem megfelelő kötődési kapcsolatban keresték. Ez azonban egyrészt hatalmas tévhit, másrészt szörnyű bűntudat és szégyenérzés forrása lehet a szülők számára. Autista gyermeket nevelő szülők cseppet sem ridegebbek, mint tipikusan fejlődő gyermekek szülei. A szülői viselkedésmódot soha nem tekinthetjük az autizmus spektrumzavar okának. Egyes kutatások érdekes eredményekkel szolgálnak, hogy az autista gyermeket nevelő szülők mégis miben is lehetnek mások a neurotipikus gyerekek szüleihez képest. Egy norvég és magyar mintán megvizsgált kutatás például arról számolt be, hogy az autizmussal élő gyermekek szülei

hatékonyabbak a tervszerű problémamegoldásban

mint megküzdési stratégiában. Továbbá sikeresebbnek mutatkoztak abban is, hogy hogyan tudnak pozitívan hozzáállni és kihívásként tekinteni a gyermekük neveléséből fakadó problémahelyzeteket. Illetve magasabb szinten tudták mozgatni a körülöttük lévő társas támaszokat is. Ennek ellenére arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy autista gyermeket nevelő szülők sok esetben magasabb stressz-szintről és alacsonyabb pszichológiai jóllétről számolnak be. A megfelelő színvonalú terápiás ellátás és a segítőkész szociális háló tehát elengedhetetlenül fontos az érintett személy és az egész családja számára is.

A cikksorozatunk következő részében az autizmussal élő személyekkel kapcsolatos tévhitekkel, valamint a diagnosztikát és a terápiát körüllengő legendákkal fogunk foglalkozni.

(A cikk címét Szabó T. Anna: Van egy világ című verse ihlette.)

Felhasznált szakirodalom:

American Psychiatric Association (APA) (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth edition (DSM-5). American Psychiatric Association, Washington DC.

Hayes, S. A., & Watson, S. L. (2013). The impact of parenting stress: A meta-analysis of studies comparing the experience of parenting stress in parents of children with and without autism spectrum disorder. Journal of Autism and Developmental Disorders, 43(3), 629-642.

Hoffman, C. D., Sweeney, D. P., Hodge, D., Lopez-Wagner, M. C., & Looney, L. (2009). Parenting stress and closeness: Mothers of typically developing children and mothers of children with autism. Focus on Autism and Other Developmental Disabilities, 24(3), 178–787.

Dr. Stefanik K. (2015). Tévhitek az autizmusról. Előadás: AutiSpektrum Egyesület. Veszprém, 2015. április 3.

•••

Kiváncsiak vagyunk a véleményedre! Ha van pár perced, kérjük segíts a Család és Gyermekpszichológia Rovatnak egy kitöltéssel, hogy a jövőben az igényeidnek is megfelelően tudjunk a problémákra és különböző nevelési kérdésekre válaszolni. Előre is nagyon köszönjük.

A kérdőívet ITT ÉRHETED EL.