„Balsors, akit régen tép” – mennyire boldogok a magyarok?

Ha rákeresünk angolul az „Európa” és „boldogság” kifejezésekre, rendkívül érdekes eredményeket találunk. Térképek jönnek elő a képek találatai között, különböző színekkel jelölve a boldogságszinteket országonként. Magyarországot egyik térképen sem a „viszonylag boldog” országok között találjuk. Tényleg ilyen rossz a helyzet? Mindenki ennyire boldogtalan kis hazánkban?

Egy újabb dolog, amire büszkék lehetünk: elkészült Magyarország második boldogságtérképe. (A 2016-os boldogságtérképről is hírt adtunk, ezt a cikkünket itt olvashatják el.) De mi is az a boldogságtérkép és miben más, mint a nagy, kontinens- vagy világméretű felmérések?

Az ENSZ 2012-ben nyilvánította március 20-át a boldogság nemzetközi világnapjává. Ezzel a nappal arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy egy országban nemcsak a GDP, hanem a boldogság növekedése is fontos.

A fejlődésnek az emberi jóllétre is kellene vonatkoznia,

nem csupán a gazda(g)ságira. A modern társadalmakban például sok ember válik magányossá, elszigeteltté. Pedig a boldogságunk egyik legfontosabb komponensei a kapcsolataink. Az ENSZ felszólítja az iskolákat is a boldogság világnapjának ünneplésére, így az oktatás felelősségét is hangsúlyozza. Magyarországon a Boldogságóra program keretein belül háromszázötven iskolában a gyerekek boldogságszintjét próbálják emelni.

Minden évben március 20-a körül hozzák nyilvánosságra a boldogsággal kapcsolatos világszintű felméréseknek, és a magyar Boldogságprogramnak az eredményeit. Az európai szinten végzett kutatásokból nagyon sokszor az derül ki, hogy Magyarország rendkívül alacsony lépcsőfokán áll a boldogsági szintet mutató listának. De mit is mérnek ezekben valójában? Hiszen a boldogság pszichológiai fogalma elég homályos. Többféle megnevezése is van azoknak a változóknak, amiket kapcsolatba hozunk a boldogsággal. Ilyenek például a jóllét, az életminőség, a mentális egészség és az élettel való elégedettség. Utóbbiban például az európai országok közül hátulról a harmadikok vagyunk az Eurostat felmérése szerint. A világranglistán boldogsági helyünk folyamatosan emelkedik, ám még így sem mondható fényesnek. A World Happiness Report minden évben százötvenhat ország boldogság adatait hozza nyilvánosságra. „A 2018-ban kiadott jelentés szerint Magyarország már a 69. helyet foglalja el a 156 országot rangsoroló listán, ahol 2012-ben még a 110., 2013-ban a 104., 2016-ban a 91., 2017-ben pedig a 75. helyen állt” – írja a boldogsagprogram.hu. Tehát egyre javul a boldogsági tendenciánk, viszont még mindig van hová fejlődnünk.

Mi is tulajdonképpen a boldogság?

A Boldogságprogram kutatása nem a fenn említett kutatásoknak a része. Az Oláh Attila által vezetett ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport, és a Jobb Veled a Világ Alapítvány összefogásából származó vizsgálat többféle pszichológiai változóra terjedt ki. Az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és spirituális jóllét, illetve a mentális egészség szintjének a megállapítására is figyelmet fordított. A demográfiai adatok lehetőséget adtak a különböző társadalmi csoportok (nők és férfiak, életkori csoportok stb.) összehasonlító jellegű vizsgálatára is.

A megközelítőleg hétezer ember felméréséből származó eredmények annyiban egybecsengenek a világszintű felmérésekkel, hogy a boldogságszint összességében emelkedett. Tehát a magyar emberek átlagosan boldogabbnak vallották magukat, mint két évvel ezelőtt. Nemzetközi szinten viszont nem igaz az, ami Magyarországra vonatkozóan már a 2016-os boldogságtérképben is kiderült: a nők boldogabbak, mint a férfiak. Úgy tűnik, hogy a 36-50 évesek a legboldogabbak, valamint a nagyobb iskolai végzettség is együtt jár a magasabb boldogságszinttel. További ismételten bizonyított tény, hogy a kis településen élők boldogabbak, mint a nagyvárosban élők. Budapest boldogságszintje pedig átlag alattinak bizonyult.

A 2016-os kutatáshoz képest Magyarország boldogságtérképe alapvetően nem rendeződött át.

Bizonyos régióinak boldogságszintjei azonban változtak.

Veszprém és Zala, valamint a közép-magyarországi megyék boldogsága alacsonyabb mértékű, mint a korábbi felmérésben. Továbbra is Nógrád megye a legboldogtalanabb (Borsoddal, és Hevessel egyetemben). Az új felmérésben viszont nemcsak csökkenés, hanem pozitív irányú változás is mutatkozott. Békés megye bekerült a legboldogabb megyék közé, és Somogy és Tolna megyében is magasabb a boldogságszint.

Mi kell a boldogsághoz?

A kutatás szerint az anyagi és a szociális jóllét rendkívül fontos szerepet játszik a boldogságban. A gazdagabb emberek, valamint a házasságban/kapcsolatban élők és a többgyermekesek boldogabbak mint azok, akikről ezek nem mondhatók el. A legboldogabbnak a négy vagy annál több gyermeket nevelő férfiak és nők vallják magukat.

A felmérésből úgy tűnik, hogy a magyar felnőttek boldogságháztartása „első helyen a szakmai karrierhez kapcsolódó sikerek, a családdal töltött idő, a nyaralás és utazás, a gyermekekkel való foglalkozás, a szerelmet hozó új kapcsolatok, a barátokkal töltött idő, a vásárlás és ajándékozás, valamint az önfejlesztő és sporttevékenységek során szerzett élményekből töltődik fel” – számol be a boldogsagprogram.hu.

 

Felhasznált szakirodalom:

Explained, E. S. (2015). Quality of life in Europe-facts and views-overall life satisfaction. Wien: Eurostat.

További források: Boldogságprogram hivatalos honlapja és itt.

•••

Kiváncsiak vagyunk a véleményedre! Ha van pár perced, kérjük segíts a Család és Gyermekpszichológia Rovatnak egy kitöltéssel, hogy a jövőben az igényeidnek is megfelelően tudjunk a problémákra és különböző nevelési kérdésekre válaszolni. Előre is nagyon köszönjük.

A kérdőívet ITT ÉRHETED EL.