Mese, ami rólad szól – A Gombolyító Terápiás Egyesület a pécsi Pszicho-Kávéházban

Pszicho-Kávéházunk áprilisi helyszínén a teltházas pécsi Reggeliben vettük fel a fonalat. Alföldi Linda, Holocsik Erzsébet és Standovár Ágnes, a Gombolyító Terápiás Egyesület meseterapeutái kalauzoltak át bennünket a mesék sűrű erdején. Hogyan bírhat egy mese terápiás funkcióval? Miben rejlik az élőszavas mesemondás varázsa? Miért lehetnek egyes mesék károsak? Tudósításunk.  

A régi időkben óriási jelentősége volt a meséknek, végigkísérték az emberek életét. Napjaink rítusvesztett világában is nagy szükségünk lenne a mesék útmutatására, amely elődeinket átsegítette életválságaikon. Korábban nagy tisztelet és megbecsülés övezte a mesemondókat. Nemcsak meghallgatták és bizalmasan kezelték a rájuk bízott titkokat, de a mesék őrzőiként bölcs tanácsokkal és iránymutatással is ellátták a hozzájuk fordulókat. Napjainkban a pszichoterápia vette át ezt a funkciót, és a meseterápia egyre nagyobb népszerűségnek örvendő irányzat. Hazánkban Boldizsár Ildikó hosszas kutatómunka eredményeként hozta létre bölcsesség alapú terápiás módszerét, a Metamorphoses Meseterápiát.

Visszatérés a gyökerekhez

A kávéházi est megnyitásaként Standovár Ágnes stílszerűen a teremtés eredetéig gombolyította vissza a fonalat. Az egész terem lélegzetvisszafojtva, néma csendben hallgatta a bevezető történetet a lélek teremtéséről: annak idején az istenek arról tanácskoztak, fekete vagy fehér legyen-e az emberi lélek. Azonban mivel mindkettőt túlzottan végletesnek ítélték, a hattyú tollruhájához hasonlatos fekete-fehér elegy mellett döntöttek. Ehhez hasonlóan személyiségünk is árnyalt, a jót és a rosszat egyaránt magunkban hordozzuk. Az emberi lélek lényege máig változatlan. A krízishelyzeteknek közös a lélektani lenyomata, így a megoldási sémák is.

A beavatási rítusoknak régen hatalmas jelentősége volt, nagyban megkönnyítették az olyan határhelyzetek sikeres kezelését, mint a szülőkről való leválás, a párválasztás, a gyermekáldás, vagy az életközépi válság. Ezek a rítusok a természeti népeknél ma is aktívan jelen vannak, a nyugati kultúrából azonban sajnos nagyrészt kivesztek.

Az ember mint történetalkotó lény

A fajok közül kiemelkedve mi, emberek képesek vagyunk az időben oda-vissza utalni, tanulságokat levonni és ezek mentén fejlődni. Egyes kutatások szerint a puszta tényekkel szemben az emberi agy sokkal fogékonyabb a történetbe ágyazott információk iránt, különösen ha meghatározott struktúra szerint épülnek fel (kezdet, tetőpont, befejezés). Különböző meserégiók léteznek, azonban a mesékben megjelenő szimbólumok univerzálisak. A földrajzi elhelyezkedéstől független hiedelem-bölcsők őrizték a történetek magjait, amelyeket azután a földrajzi felfedezések hintettek szét a világban.

A mesegyűjtők nagyban hozzájárultak, hogy napjainkban több ezer meséből válogathassunk, Benedek Elek és Kriza János mellett Berze Nagy János, pécsi mesegyűjtő munkája is gyarapította mai mesekincsünket.

A mesék fajtáiról

A meséket keletkezésük alapján két csoportba lehet sorolni. A műmese alapvetően szórakoztató célzattal íródott, az író személyes élményeit tükröző alkotás. Ezzel szemben a népmesék univerzális, egyetemes tudást őriznek. A legismertebb mesetípusok a láncmese, varázsmese, állatmese, novellamese, tündérmese, legendamese és a tréfás mese.

Van-e káros mese? 

Csak azok a mesék maradhattak fenn, amelyek a közösség számára hasznos és elfogadható értékeket közvetítettek. Egyes népszerű, modern átiratok, mint például a Disney-változatok eltorzítják a mondandót, szétszabdalják az eredeti logikus rendet. A tanulságok kiszedésével elvész a valódi üzenet, és csak egy irreálisan pozitív, valótlan képet kapunk.

Minden élethelyzetnek létezik egy mesebeli párja.

Alföldi Linda szerint nagyon fontos a megnyugtató lezárás, az új rend kialakulása. Ezért egy mesét sosem célszerű félbehagyni, le kell kerekednie a történetnek. A népmesékben megbízhatunk, mert ha be is visznek az erdőbe, ki is hoznak onnan.

A képeket Siegler Anna készítette.

Mesehallgatási transz – az élőszó varázsa

Mesehallgatás során a fókuszált, egyidejű ki- és befelé figyelés segít aktivizálni a teremtő képzeletet. A folyamat során belső képek alakulnak ki és rendeződnek át. Egy közös mese-est azért egyedülálló élmény, mert a személyes jelenlét fokozza az átélést, a transzállapotot.

Fontos, mikor érezzük magunkat megszólítva egy karakter, helyzet vagy maga a történet által.

Szemtől-szemben ülve a mesélő számára is látható, kit mikor érint meg a történet. Éppen ezért nagyon különlegesek a mesemáglya alkalmak, amelyek együttes mesemondó estek. A jelenlévők visszaidézve a régi hagyományokat, gyakran tűz körül ülve, közösen alakítják a mese folyamát. Az est során elhangzott egy példa az életválság-mesére: a sokak által ismert és kedvelt Holle anyó története. A kútba eső orsó itt nem hétköznapi darab, magát az élet fonalát szimbolizálja. A monoton, örömtelen élet szükségszerű megakasztásaként vágja meg a mesebeli lány kezét és esik be a kútba. Nincs mese, muszáj utána ugrani, hogy a sötét kút fenekéről már az újból megtalált örömképességgel térhessen vissza a főhős.

Modern idők meséi

A természeti ember még értette a mesékbe kódolt üzeneteket, együtt rezdült a természettel. Ma már azonban erőfeszítéseket kell tennünk az értelmezésért, el kell rugaszkodnunk a tudatos, racionális síkról. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés során felmerült, hogy a mesék magjai napjainkban többek között a városi legendákban lelhetőek fel. A média térnyerésével kialakuló online folklór a szájhagyomány helyett közösségi felületeken biztosít lehetőséget a terjedésre.

Holocsik Erzsébet szerint a mai rítusvesztett világból nagyon hiányoznak a mesemondók, különösen a férfi mesélők, akik a nőkkel ellentétben teljesen mást stílust képviselnek. Míg a nők által elmesélt történetek inkább az érzelmi aspektusra fókuszálnak, a férfiak történetei dinamikusabbak és a cselekményre helyezik a hangsúlyt. A gyerekek különösen fogékonyak az élőszavas mesemondás varázsára. Különböző életkorokban más-más motívumok válnak hangsúlyossá számukra, ezért mindig az aktuális szintjüknek megfelelő történeteket igényelnek. „Nem szükséges szóról-szóra, színészi játékkal előadni a történetet, hiszen minden mese egyszeri és megismételhetetlen” – jegyezte meg Alföldi Linda az est végén.

Akkor válik egy történet gyógyító erejűvé, ha a befogadó képes saját életébe átültetni a kapott mintát.

Akár felfelé, akár lefelé tekeredik éppen a fonál, mindenki a saját gombolyagját alakítja.

Májusi Pszicho-Kávéházunk vendége Pálvölgyi Ágnes pszichológus, aki az est első felében arról mesél majd, hogy miért is fontos a pszichológiai munka a versenysportban.

Esemény: https://www.facebook.com/events/1890712007619763/