Bebújós: bullying a színpadon

Egy álomovi, egy ártalmatlannak tűnő gyerekjáték, pár aggódó szülő, egy rosszindulatú pletyka, egy óvatlan óvónő és már kész is a baj… Egy szorongó kislány és kissé neurotikus édesanyja életre szóló sebeket szerez. Pass Andrea Bebújós című színdarabján jártunk. Milyen jellemzői vannak az óvodáskori bullyingnak és milyen prevenciós lehetőségeket ismerünk? Programajánlónk mellett ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

A pszichológia azokat a viselkedésformákat tekinti agressziónak, melyek célja másoknak kárt, fájdalmat vagy sérelmet okozni. Alapvetően egy erős biológiai meghatározottságú késztetésnek tekintjük, és a szocializálódásunk során válunk képessé az ilyen jellegű motivációk gátlására. Csakis a szándékos cselekedetek tartoznak ebbe a körbe. Vagyis kizárólag akkor tekintünk egy cselekvést agressziónak, ha a gyermek már képes megérteni, hogy másoknak fájdalmat tud okozni a tettével. Ez már egy összetett gondolkodási folyamatot igényel, hiszen képessé kell válni annak a megértésére, hogy bizonyos cselekedetek milyen fajta következményekkel járhatnak.

Bullying vagyis bántalmazás óvodáskorban

Óvodáskorban az agresszív megnyilvánulások célja és formája nagyon sokféle lehet. Három éves kor körül még gyakoriak a birtoklás körüli harcok, továbbá a dackorszak is ebben az időszakban éri el a csúcspontját. A kisgyermekek könnyedén konfliktusba keverednek a szüleikkel, és a különböző stresszhelyzetekből fakadó frusztrációt is még nehezen viselik. Három éves kor után ugyan csökkennek ezek a problémák, de a felnőttekkel szembeni ellenállás és a kortárskapcsolati nehézségek egész óvodáskorra jellemzők maradnak.

Nagyobb óvodásoknál gyakori, hogy a haragjuk tartósabbá válik, és nehezebben lehet figyelmüket elterelni a feszültséget keltő dolgokról. Az önszabályozási funkcióik azonban továbbra is éretlenek, így erre az életkorra valamivel impulzívabb magatartás jellemző. A fizikai erejük is növekszik, illetve egyre összetettebb kognitív képességekkel rendelkeznek annak kitervelésére, hogy esetleg hogyan okozhatnak kárt másoknak.

A szókincs gyarapodásával a verbális agresszió is felütheti a fejét. Sőt a kapcsolati agresszió, vagyis a kiközösítés is egyre gyakoribbá válhat. Óvodapedagógusként egyre többet hallhatjuk a

„Nem leszek a barátod!”,

„Csak akkor játszhatsz velünk, ha…” és hasonló mély sebet okozó felkiáltásokat. Több tanulmány is beszámolt arról a fontos tényről, hogy általában a csoport legkompetensebb gyermeke használja a lelkileg legfájdalmasabb módszert, a kiközösítést. Többnyire nagyon fejlett mentalizációs és empátiás készség jellemző az ilyen gyermekre. Vagyis könnyedén el tudja képzelni, hogy társa mit érez majd a kiközösítés hallatán, és végig tudja azt is gondolni, hogy valószínűleg ezzel az eszközzel ér célt leghatékonyabban a másiknál.

A bullying az érzelmi és fizikai bántalmazás egy formája, mely szándékos, ismétlődő és erőegyenlőtlenség esetén áll fenn, vagyis az áldozat képtelen megvédeni önmagát. Óvodáskorban különösen nehéz elkülöníteni a bántalmazást az egyszerű viccelődéstől, csipkelődéstől. Továbbá ha még az óvodás gyerekek észlelik is az agressziót, nem feltétlenül tudatosul bennük, vagy nem minden esetben fordulnak segítségért. A bullying felismerését még az is nehezíti, hogy az óvodás gyerekek nehezen tudnak beszámolni a saját gondolataikról és érzéseikről. Nagyon fontos tehát figyelnünk a

bántalmazásra utaló viselkedéseket.

Ezek önmagukban ugyan még nem minősülnek bántalmazásnak, de helytelen kezelés esetén azzá válhatnak.

Bullying a színpadon: Bebújós

A Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban lehetőségünk volt megtekinteni Pass Andrea által írt és rendezett Bebújós című előadást. A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg. Bámulatos színészi játék során részeseivé válhatunk annak a folyamatnak, hogyan hat a szülők gondolkodása a gyermekük viselkedésére, és hogyan válik a szülői közösségből kiközösített édesanya lánya maga is a bullying áldozatává. Szandra néni a fiatal óvónő, a dinoszaurusz-léptekkel közlekedő Olivér, az érzelemszabályozási nehézségekkel küzdő Brunó, a minden lében két kanál Panni és az áldozat Borika…

Pass Andrea Bebújós című előadása a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban az óvodáskori bullyingról.

Pető Kata által tervezett ruhák segítségével egyik pillanatról a másikra változnak át a színészek szülőkből a saját gyermekükké, és fordítva. A másfél órás előadás során lehetőségünk van betekinteni a szülők és gyermekük „átlagos” óvodás éveibe. Szemtanúi lehetünk annak, hogy egy kezdetben ártalmatlannak tűnő játék utáni nyomozás hogyan gerjeszt félelmet a szülői közösségben, és ennek hatására hogyan válnak a kezdetben jámbor és együttműködő szülők, a gyermeküket habzó szájjal féltő anya- és apatigrisekké.

Továbbá részesei lehetünk annak a szívszorító folyamatnak, hogy egy különc és visszahúzódó kislány hogyan válik csoporttársai áldozatává. Megfigyelhetjük egy fiatal óvónő küzdelmeit is, aki magánéleti válságai után egyre kevésbé képes uralni a csoportjában eluralkodó rettegést és káoszt. Egyre kevésbé képes figyelemmel követni a kortárs közösség folyamatosan változó dinamikáját, és egyre kevésbé képes észlelni az introvertált kislány néma segélykiáltásait. Egy színdarab, ami minden óvodapedagógus, óvodai nevelő és kisgyermekes szülő számára kötelező.

Egy lehetséges alternatíva a megelőzésre

A NyugiOvi Program egy prevenciós módszertani segítség óvodapedagógusok számára. A legfontosabb célkitűzése, hogy az óvoda biztonságos, békés és nyugodt hely legyen minden kisgyermek számára. Mivel nemcsak a csoportban dolgozó pedagógusok és nevelők, hanem a szülők viselkedése is modellértékű az óvodáskorú gyermekek számára, így az ő együttműködésük is elengedhetetlenül fontos a program szerint. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy annak ellenére, hogy az agresszív viselkedésnek lehetnek családon belüli gyökerei,

az óvodai bántalmazás mindig a csoporton belül jön létre.

Így annak kezelése, illetve megelőzése mindig az óvodán belül a leghatékonyabb. Természetesen óvodapedagógusként nagyon fontos, hogy igyekezzünk a szülők gondolkodásmódjára és nevelési elveire is hatni.  Sajnos előfordulhat, hogy nem minden esetben sikerül befolyással lennünk a családi tényezőkre. Ennek ellenére mégsem szabad soha feladnunk az elveinket, ha egy biztonságos óvodai légkör és az ehhez szükséges viselkedéses normák kialakítása a célunk. A kisgyermekek roppant rugalmasak, és sok esetben akkor is sikerül elsajátítaniuk az empatikus és toleráns együttélés alapvető szabályrendszerét, ha otthon épp az ellenkezőjét tapasztalják. Ugyan a NyugiOvi prevenciós programot az óvodás korosztályra alakították ki, de olyan készségeket sajátítanak el a gyermekek a foglalkozások során, melyek előremutatók lehetnek az iskolai bántalmazás megelőzése kapcsán is.

Mik is a NyugiOvi Program legfontosabb célkitűzései? Egyrészt az egymás iránti tolerancia, az elfogadás és az együttműködésre való hajlam kialakítása. Továbbá még fontos célkitűzés a bántalmazó magatartás megelőzése is. A prevenciós program nemcsak a szándékos fájdalomokozást, de az érzelmi bántalmazást és a kiközösítést is súlyos problémának tekinti. Nem utolsó sorban pedig nagy hangsúlyt fektet arra, hogy olyan képességeket és stratégiákat tanuljanak meg és gyakoroljanak a kisgyermekek, amelyekkel hatékonyan meg tudják védeni magukat és társukat a bántalmazással szemben.

 

Felhasznált szakirodalom:

NyugiOvi Program. „Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére” című kiemelt projekthez tartozó kézikönyv. Türr István Képző és Kutató Intézet. TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001

•••

Kiváncsiak vagyunk a véleményedre! Ha van pár perced, kérjük segíts a Család és Gyermekpszichológia Rovatnak egy kitöltéssel, hogy a jövőben az igényeidnek is megfelelően tudjunk a problémákra és különböző nevelési kérdésekre válaszolni. Előre is nagyon köszönjük.

A kérdőívet ITT ÉRHETED EL.