A jó vezető elsősorban szolgáló?

A szolgáló vezetés gondolata nem új keletű, ennek ellenére alapjaiban fordítja meg a tipikus hierarchiát – azt a rendszert, ahol a beosztottak szolgálják a főnökeiket –, és a vezetőt állítja a szolgáló pozícióba. A szolgáló vezetés hangsúlyozza az együttműködést, a bizalmat, az empátiát és a hatalom etikus felhasználását. Elsődleges célja az egyéni fejlődés, az eredményes csapatmunka, az alkalmazottak bevonásának és elégedettségének növelése. Cikkünkben megvizsgáljuk, mit jelent a szolgáló vezetés, milyen előnyökkel jár és hogyan válhatunk mi magunk is szolgáló vezetőkké.

Robert K. Greenleaf írta le először a szolgáló vezető kifejezést az 1970-ben publikált „The Servant as Leader” című tanulmányában. Habár az emberek évtizedek óta ismerik ezt a megközelítést, csak az elmúlt néhány évben kezdett el beépülni a köztudatba a szolgáló vezető terminusa. A leghíresebb és leggyakrabban idézett gondolat a szolgáló vezetés irodalmából így foglalja össze a vezetés esszenciáját:

„A szolgálatkész vezető elsősorban szolgáló. Szolgáló vezetővé válni azzal kezdődik, hogy természetesen bukkan fel bennünk az igény a szolgálatra. Ezt egy tudatos választás kíséri a vezetésre.

Az ilyen ember élesen különbözik más vezetőktől, hiszen emberei szükségleteit tartja elsődlegesen szem előtt.

Tegyük fel a kérdést: vajon a kiszolgált személyek fejlődtek? A szolgálat alatt egészségesebbé, bölcsebbé, szabadabbá, önállóbbá váltak, és valószínűsíthetően maguk is szolgálni akarnak? Ha igen, kiálltuk a próbát” – vallja Greenleaf.

A szolgáló vezető mások, elsősorban a csapatába tartozók szükségleteire fókuszál, mielőtt figyelembe venné a sajátjait. Elismeri a többi ember perspektíváját, és megadja nekik a támogatást, amire szükségük van ahhoz, hogy megfelelően végezzék a munkájukat, és eközben közelebb kerüljenek személyes céljaik eléréséhez. A szolgáló vezető bevonja a csapatát a döntésekbe, és folyamatosan építi a közösség érzését a csapaton belül. Mindez növeli az alkalmazottak elköteleződését, erősíti a bizalmat és a személyközi kapcsolatokat a csapaton belül, illetve más érdekelt felekkel. Nem utolsósorban pedig az innovációt is elősegítheti.

A szolgáló vezetés nem egy vezetési stílus vagy technika. Inkább viselkedési módok, magatartásformák egy olyan csoportja, amelyet hosszabb távon érdemes alkalmazni. Jó kiegészítője lehet a demokratikus vezetési stílusnak. Emellett sok hasonlóságot mutat az átalakító (transformational) vezetővel, aki arra törekszik, hogy saját és beosztottjai összekapcsolódó, de mégis elkülönült céljai összeolvadjanak.

A szolgáló vezetés kevésbé elfogadott és elterjedt a hierarchikus, autokratikus szervezeti kultúrákban, ahol a vezetők várhatóan minden döntést saját maguk hoznak meg. Ezekben a kultúrákban a szolgáló vezetőknek nehezebb kivívni a kollégáik tiszteletét.

Hogyan válhatunk szolgáló vezetővé?

Első lépésként el kell döntenünk, hogy hosszabb távon komfortos-e számunkra mások szükségleteit prioritásként kezelni. Amennyiben így határozunk, akkor el kell kezdenünk egyéni készségeink fejlesztésén dolgozni. De hol kezdjük, mely képességek a kritikusak? Larry C. Spears, a Robert K. Greenleaf Center for Servant Leadership korábbi elnöke 2010-es tanulmányában meghatározta a szolgáló vezetők tíz legfontosabb jellemzőjét. Érdemes első körben ezekre fókuszálnunk.

  1. A figyelmes hallgatás

A vezető jobban tud szolgálni, ha mélyen elkötelezett másokat figyelmesen meghallgatni, megérteni, mit mondanak. A hallgatás során figyeljünk a partnerünk testbeszédére is, ne szakítsuk meg, mielőtt befejezné a gondolatát, és adjunk visszajelzést arról, hogy mit mondott. Ha kell, tegyünk fel tisztázó kérdéseket, ezzel megerősítjük a másikban is, hogy valóban figyeltünk a mondanivalójára és megelőzhetjük az esetleges félreértéseket is.

  1. Empátia

A szolgáló vezetők törekednek arra, hogy megértsék mások szándékait és nézőpontjait. Empatikusabbak lehetünk, ha átmenetileg félretesszük saját álláspontunkat, értékeljük mások perspektíváit és nyitottsággal közelítjük meg a helyzeteket.

  1. Gyógyítás

Ez a jellemző az emberek érzelmi egészségére és „teljességére” vonatkozik. Magában foglalja mind a fizikai, mind a szellemi támogatásukat. A szolgáló vezető folyamatosan meggyőződik arról, hogy az embereknek megvan a szükséges tudása, támogatása és erőforrása, hogy eredményesen végezzék munkájukat, és hogy egészséges munkahelyük legyen. Majd elhárítja az akadályokat vagy lépéseket tesz azért, hogy segítsen nekik betölteni a szerepüket.

4. Önismeret

A szolgáló vezető képes arra, hogy gondolkodjon a saját érzelmeiről és magatartásáról, ismeri, hogy milyen hatással vannak a tettei a körülötte lévő világra, és ezeket a cselekedeteket az internalizált értékeihez igazítja. Tudatosabbá válhatunk az erősségeink és gyengeségeink megismerésével. Ehhez gyakran kérjünk másoktól visszajelzést!

5. Meggyőzés

A szolgáló vezetők nem a hatalmukat, hanem a meggyőzőképességüket használják arra, hogy az embereket cselekvésre ösztönözzék. Arra is törekednek, hogy konszenzust alakítsanak ki a csoportokban, hogy mindenki támogassa a döntéseket. Számos módszer, technika létezik arra, hogy meggyőzőbbé váljunk, anélkül, hogy károsítanánk a kapcsolatainkat vagy kihasználnánk másokat. Fontos kiépíteni szakértői erőnket is, hiszen amikor az emberek szakértőként tekintenek valakire, akkor nagyobb valószínűséggel hallgatják meg, ha meg akarják győzni őket vagy inspirálni akarnak.

6. Konceptualizálás

A konceptualizálás képessége arra utal, hogy a szolgáló vezető egy távolabbi perspektívában, egy nagyobb képben gondolkodik, ami túlmutat a napi, operatív problémákon. A szolgáló vezető kialakít egy megbízható szervezeti stratégiát, majd ezután bármely szinten a szervezeten belül igyekszik egyértelművé tenni, hogy az emberek, a csapatok szerepe miként kapcsolódik a szervezet hosszú távú céljaihoz. Segíti az alkalmazottakat, hogy motiváltak maradjanak a távoli célok elérése érdekében is.

7. Előrelátás

A szolgáló vezető igyekszik előre jelezni, hogy mi várható a jövőben. Ismeri a múltbeli tapasztalatokat, azonosítja, hogy mi történik most, annak érdekében, hogy megértse döntéseinek következményeit. Meggyőződik róla, hogy figyelembe vett minden nézőpontot, de emellett megtanult bízni az intuícióban is!

8. Gondoskodás

A vezetés a felelősségvállalásról is szól. A szolgáló vezető felelősséget vállal a csapata teljesítményéért és cselekedeteiért. Függetlenül attól, hogy hivatalos vezetők vagyunk vagy sem, felelősséggel tartozunk a szervezetben történtekért. Érdemes időt szánnunk arra, hogy megismerjük a cég értékeit és megvizsgáljuk, milyen módon kapcsolódnak ezek saját értékrendszerünkhöz. A szolgáló vezető példát is mutat, képviseli azokat az értékeket és magatartásformákat, amelyeket másokban is szeretne viszontlátni. Emellett megvan a bátorsága, hogy szóljon az embereknek, ha olyan módon cselekednek, mely nincs összhangban a képviselt értékekkel.

9. Elkötelezettség az emberek fejlődése iránt

A szolgáló vezetők elkötelezettek a csapatuk személyes és szakmai fejlődéséért. Ismerik az alkalmazottak személyes céljait, és figyelembe veszik, hogy bővíthetik-e feladat- vagy felelősségi körüket, azért, hogy segítsenek elérni ezeket a célokat.

10. Közösségépítés

Az utolsó jellemző a közösségérzet kialakításának képessége a szervezeten belül. A szolgáló vezető ezt úgy teheti meg, hogy lehetőséget biztosít az embereinek, hogy kölcsönhatásba lépjenek. Szervezhet közösségi eseményeket, mint például a csapatebéd. Ezen kívül tervezheti úgy a munkaterületet, hogy ösztönözze az embereket az informális beszélgetésre. Továbbá a megbeszélések első néhány percét a nem munkával kapcsolatos témáknak is szentelheti. A szolgáló vezető biztatja az embereket, hogy felelősséget vállaljanak munkájukért, és emlékeztetik őket arra, hogy miként járulhatnak hozzá a szervezet sikeréhez és általános céljaihoz.

Ha a fenti képességeinket sikerül fejlesztenünk, van még egy fontos tényező, amit szolgáló vezetőként szem előtt kell tartanunk. A szolgáló vezetés mások szükségleteire fókuszál, nem pedig mások érzelmeire! Tehát szolgáló vezetőnek lenni nem jelenti azt, hogy kerülnünk kell a népszerűtlen döntéseket vagy a rendszeres visszacsatolást a csapat felé a fejlesztendő területekről. Az alkalmazottak szolgálatának célja ugyanis, hogy boldogabb, produktívabb munkahelyet teremthessünk.

 

Felhasznált szakirodalom:

Dirk van Dierendonck (2011). Servant Leadership: A Review and Synthesis. Journal of Management Vol. 37 No. 4, July, 1228-1261. (http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?oi=10.1.1.863.7462&rep=rep1&type=pdf)

Larry C. Spears (2010). Character and Servant Leadership: 10 Characteristics of Effective, Caring Leaders. The Journal of Virtues & Leadership, Vol. 1 Iss. 1. (https://www.regent.edu/acad/global/publications/jvl/vol1_iss1/Spears_Final.pdf)

Lewis, R., Spears, L.C., & Lafferty, B.A. (2008). Myers-Briggs and servant leadership: The servant leader and personality type. The Spears Center for Servant Leadership. (http://www.spearscenter.org/Myers-BriggsServant-Leadership_Final.pdf)