Így működnek a horoszkópok: több bennük a pszichológia, mint gondolnád!

Az asztrológia vagy csillagjóslás elmélete szerint a különféle égitestek aktuális állásából következtetni lehet egy adott időpontban bekövetkezett esemény jövőjének alakulására. Az asztrológusok leggyakrabban különös megfogalmazású horoszkópokat használnak az emberek sorsának megjövendölésére. Sokan még ma is úgy vélik, hogy a horoszkópok jó tanácsokat adhatnak olvasóiknak. Valóban így lenne? Vajon hogyan működnek?

Amikor egy horoszkópon alapuló személyiségleírást olvasunk, a legtöbbünk úgy érzi, hogy igen, ez a szöveg most tényleg róla szól. Nem minden információ egyezik ugyan pontosan, de azok összességében azért elég valósághű képet mutatnak. Hasonló a helyzet akkor is, amikor egy napi, heti vagy havi előrejelzésre gondolunk vissza. „Tényleg megszakadt egy fontos kapcsolat az életemben!”, „Valóban több pénz állt most a házhoz!”, „Nahát, ebben a hónapban tényleg nagy választás elé kerültem!” – juthat eszünkbe a korábban olvasott horoszkópokon merengve. De vajon hogyan lehetséges ez?

Az efféle jóslatok tényleg működnek?

Mielőtt mélyebben is belemennénk a témába, olvasd el az alábbi leírást, s döntsd el róla, hogy egy nullától ötig terjedő skálán mennyire igaz rád! Fontos tudnod, hogy ez a személyiségtípus nem túl gyakori, a horoszkópok kutatása szempontjából éppen ezért igen érdekes és értékes információk forrása lehet.

„Szükségesnek érzed, hogy az emberek kedveljenek és csodáljanak téged, de persze hajlamos vagy az önkritikára is. A személyiségednek vannak ugyan gyengeségei, de te általában képes vagy arra, hogy ellensúlyozd őket. Számos olyan kihasználatlan képességgel rendelkezel, amit eddig még nem fordítottál az előnyödre. Kívülről szemlélve fegyelmezettnek és szabálykövetőnek tűnsz, ám valójában gyakran érzel aggodalmat vagy bizonytalanságot magadban. Néha komoly kétségeid támadnak afelől, hogy jó döntést hoztál-e, vagy hogy a helyes utat választottad-e. Kedveled a változatosságot és a változást, éppen ezért elégedetlen vagy akkor, amikor kötöttségek és korlátok közé szorulsz. Büszke vagy önálló és független gondolkodásodra, így nem fogadod el mások kijelentéseit kielégítő bizonyítékok nélkül. Nem tartod azonban bölcs dolognak önmagad teljesen őszinte felfedését. Időnként kifelé forduló, barátságos és társaságkedvelő vagy, máskor pedig befelé forduló, bizalmatlan és tartózkodó. Egyes vágyaid teljesen megalapozatlanok.”

Elképzelhető lenne, hogy űrbéli történések befolyásolják életünk alakulását?

Másképp vagyunk egyformák

Nos, mennyire volt igaz rád a fenti leírás? Hány pontot adtál rá? Négyet, ötöt? Az igazság az, hogy ilyen személyiségtípus valójában nem létezik, ez tulajdonképpen csak egy halom általános viselkedésforma és tulajdonság. Az emberek többsége mégis úgy érzi, hogy egészen korrekt és nagyon egyedi a leírás. Vajon miért? Nem is vagyunk annyira különlegesek, mint azt gondolnánk?

A válasz azért valamivel bonyolultabb ennél.

1948-ban Bertram Forer pszichológus elvégzett egy egészen egyszerű kis kutatást. Egyetemista tanítványaival kitöltetett egy részletes személyiségtesztet, amelyet aztán saját kezűleg értékelt ki és minden egyes diákjának szöveges formátumban jelzett vissza. Ők legalábbis ebben a hitben éltek. Forer úr valójában a fenti szöveg egy-egy másolatát adta csak oda a tanulóknak, majd pedig mindegyiküknek feltette a kérdést: „Egy nullától ötig terjedő skálán mennyire igaz rád az alábbi leírás?”.

A kísérletből két érdekes eredmény is született. Az egyik az volt, hogy a kapott értékelésben az alanyok mintegy 80 százaléka határozottan magára ismert. A másik pedig az, hogy ők átlagosan 4,26 pontra értékelték az olvasott információk egyezését. A kutatók azóta többször is megismételték ezt a kísérletet, s rendre hasonló adatokat kaptak eredményül. A jelenség Forer-hatásként, illetve Barnum-effektusként vonult be a pszichológia történetébe.

Miért olvasnak hát az emberek még mindig horoszkópokat? Talán a kontroll érzetét kelti bennük? Vagy csak szórakoznak?

Mi a titok?

Hát nem a csillagok állása. A válasz az efféle szövegek megfogalmazásában rejlik. Ám ahhoz, hogy ezt jobban megértsük, nézzük a szerző saját horoszkópja általi jellemzését:

„A Skorpió jegy szülötteire a leginkább az jellemző, hogy mindent nagyon rendkívülien kezelnek. A Mars jegyében született emberekre ellentétes jellemvonások jellemzők. Így lehet köztük nagyon kedves és barátságos, de akár igazi gyilkos is. (…) Kimagaslóan erős akaratúak, ami egyaránt fejlődhet pozitív és negatív irányba. A legtöbbször tudják, mit akarnak, és nagyon biztosak magukban. Gyorsan és magabiztosan tudnak dönteni, emellett nagyon kitartóak is. Nyugodtnak tűnnek, de belül határtalan szenvedély dúl bennük. Nagyon bátrak, kitartók és diplomatikusan próbálnak mindig eljárni. (…) Megfigyelhető a lustaságra, büszkeségre és féltékenységre való hajlam is.”

Mik a hasonlóságok eközött és a Forer-féle szöveg között? Vegyük sorra őket!

  • Általános, felszínes, részletekbe nem bocsátkozó állításokat használ. A horoszkópok szeretnek úgy fogalmazni, hogy mondataik az emberek többségére igazak legyenek. Jelen esetben ilyen például az a mondat, hogy „Nyugodtnak tűnnek, de belül határtalan szenvedély dúl bennük.”. Akárcsak legtöbbünkben. Rendszerint ugyanis mindannyian nyugodtnak tűnünk még akkor is, amikor valójában idegesek vagy épp gondterheltek vagyunk.
  • Egyszerre ruházza fel az alanyt egy bizonyos tulajdonsággal és annak ellenkezőjével is. Ez az úgynevezett „szivárvány-trükk”, amelyet azért alkalmaznak a horoszkópok, hogy egy dimenzió mindkét végpontját elérhetővé tegyék általa olvasójuk számára, aki pedig így a saját megítélése szerint dönthet arról, hogy voltaképp melyik pólushoz tartozik inkább. Esetünkben ilyen az alábbi mondat: „Így lehet köztük nagyon kedves és barátságos, de akár igazi gyilkos is.”.
  • Elsősorban pozitív vonásokat sorol fel, amelyeket aztán egy-két negatívval egészít ki. A horoszkópok sokszor kihasználják az emberek azon igényét, hogy legtöbbjük nem a kőkemény igazságot szeretné magáról hallani az önismeretszerzés terén, hanem azt, hogy minden oké: jól vannak úgy, ahogy vannak. A Skorpiók is elsősorban kedvesek, barátságosak, akaratosak, magabiztosak, döntésképesek, kitartóak és diplomatikusak – s csak néha lesz belőlük lusta, büszke és féltékeny gyilkos.

Na és a jóslatok?

A horoszkópok napi, heti, havi és éves előrejelzései mindezekhez nagyon hasonlóan működnek. A legtöbbünk életében minden bizonnyal előforduló eseményeket jövendölnek meg. Nyitva hagyják az ajtót az egymással ellentétes kimenetek irányában is. Összességében pedig inkább kedvező fordulatokat jósolnak, vagy azzal nyugtatnak, hogy végül minden jóra fordulhat. Ezt a fajta torzítást ugyanakkor a csalóka emberi emlékezet általában csak még jobban felerősíti azáltal, hogy a jóslatoknak megfelelő eseményeket elraktározza és könnyen előhívhatóvá teszi, míg az azoknak ellentmondó történésekről pedig hamar megfeledkezik…

 

Felhasznált szakirodalom:

Forer, B. R. (1949). The fallacy of personal validation: a classroom demonstration of gullibility. The Journal of Abnormal and Social Psychology44(1), 118.

Marks, D. F. (2000). The psychology of the psychic. Prometheus Books.