Facebook, Insta mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?

2013-ban a szelfi lett az év szava. Manapság nem tudunk elutazni valahova, sőt elnyalni egy fagyit anélkül, hogy ne posztolnánk az élményt Instagramra vagy Facebookra. Ha nem posztolod, meg sem történt! Hogyan növelik a közösségi média platformjai az énes beállítódást? Valóban pozitívan hathat az önbizalomra vagy éppen ellenkezőleg? Cikkünkből kiderül.

Főleg a nyugati társadalmakat számításba véve, egy egyre inkább nárcisztikus társadalomban élünk. Ezért sem meglepő, hogy manapság a nyolcvanas, kilencvenes években születetteket az „Én Generáció” tagjaiként is szokták emlegetni a nemzetközi kutatások.

A nárcisztikus személyiségjegyek kivirágzása épp oly ütemben halad, mint korábban az elhízás növekedése.

„Az ember olyan, amilyen a világ körülötte. Vagy a világ válik olyfélévé, amilyenné tesszük?”

A nyugati társadalmakra kiemelkedően jellemző a kollektivista beállítódás helyett az individualizmus. A külső értékek és énes törekvések fontosabbá válnak, mint a belső és kollektív erények. A pénz, a siker és a hírnév fontosabb a közösségnél, a kapcsolatoknál és az önismeretnél. Mindezek alapján nem is meglepő tény, hogy a nárcisztikus személyiségjegyek megerősödésének nagyban kedvez az ilyesfajta társadalmi berendezkedés.

A nárcisztikus személyeket gyakran jellemezzük arrogáns, öntelt és beképzelt embereknek. Ezek a grandiózus nárcizmus fontos jellemzői. Ezekre a személyekre jellemző főleg a közösségi média gyakori használata, abból a célból, hogy egójukat „etethessék”. Így a gyakori posztok, képfeltöltések a figyelem felkeltését és a pozitív visszacsatolások megszerzését szolgálják. Amire, mint már korábbi cikkünkben is írtuk, azért is van szükségük, mert a felfújt énképüket – ami mögött gyakori a valósan alacsony önértékelés – valamilyen módon fent kell tartani. A közösségi média pedig egy olyan platformot nyújt ennek kifejezésére, ami még jobban erősíti ezt a fajta beállítódást. A nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkezőknek több ismerőse van, gyakrabban töltenek fel képeket magukról és többet is posztolnak. Szeretik a csodálatot, aminek fontos jelzője számukra a like-ok száma.

Akikre jellemzőek a sötét triász személyiségjegyei, azok általában több szelfit posztolnak magukról a közösségi média platformjain.

Like mint önbizalom-növelő szteroid

A közösségi oldalak sikere nem a megosztásoknak köszönhető, sokkal inkább annak, hogy az emberek reagálhatnak mások tartalmaira. Azonban ez csakhamar háborús övezetté alakította ezeket a platformokat, elindult a like-ok utáni harc. Manapság a legtöbb poszt azért születik, hogy a felhasználó like-okat, azaz pozitív visszacsatolásokat szerezzen. Egy kutatás eredménye szerint a legtöbb fiatalnak van olyan ismerőse, aki törölte már le a posztját azért, mert nem kapott elég kedvelést és figyelmet a posztjára.

A legnépszerűbb tartalmak közé a szelfik tartoznak. Azok a tökéletes képek, amikben a valóságban sokszor akár órák munkája is benne van. A sötét triád személyiségjellemzői, mint a nárcizmus, machiavellizmus és a pszichopátia gyakoribb azok körében, akik gyakran töltenek fel magukról szelfiket. Erre a legtökéletesebb platform az Instagram, ami a kutatási eredmények alapján is leginkább kedves a nárcisztikus törekvéseknek, ezt követi a Snapchat, majd a Twitter és végül a Facebook.

Az ördögi kör

Senkinek sem új információ a közösségi média legfőbb átka: az emberek olyan képet tudnak festeni magukról, amilyet csak szeretnének. A nárcisztikus személyek a megfelelő pozitív visszacsatolás érdekében bármit képesek megtenni. Ilyenkor történik az, hogy az utazások többé nem a világ felfedezéséről szólnak, hanem különleges helyszínekké válnak egy szelfinek, vagy a fagyit már nem az ízéért fogyasztjuk, hanem azért, hogy fotózkodhassunk vele. A legelőnyösebb profilkép kiválasztása, a legérdekesebb és legszebben beállított képek megosztása olyan irreális világot teremtenek, amelynek negatív hatásai lehetnek. Ezzel mindannyian tisztában vagyunk, azonban ennek ellenére is hatnak ránk ezek a tartalmak, méghozzá gyakran nem pozitívan. A közösségi média felületeit napi szinten használók így is hajlamosak arra, hogy ezekhez az irreális valóságokhoz hasonlítsák magukat, ami negatívan hathat az önértékelésükre és önbecsülésükre, ami könnyedén erősítheti azt a tendenciát, hogy ő maga is „versenybe szálljon”. Így a magamutogatás a közösségi média világában új értelmet nyer, verseny indul abban, ki nyaral szebbnél szebb helyeken, kinek a legszebb az új frizurája vagy a nemrég beszerzett ruhakölteménye. Ez a fajta magamutogatás pedig tovább növelheti a nárcisztikus személyiségjegyek erősödését.

Nem minden Instagram felhasználó nárcisztikus, de minden nárcisztikus Instagram felhasználó?

Mindezek alapján tehát elmondható, hogy a gyakori posztolás és képek közzététele, tehát a közösségi médiában való aktivitás jellemző a nárcisztikus személyekre, akik a visszacsatolásért és a „magamutogatásért” bármit megtennének. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a nárcizmusnak adaptív, azaz pozitív oldala is van, hiszen szükségünk van rá a mindennapokban. Ezért is fontos figyelembe venni azt, hogy ki mire és hogyan használja ezeket a platformokat, és ezek alapján döntsünk, mi a valóság és mi az, ami sokkal inkább egy elferdített tükör képét mutatja.

 

Felhasznált szakirodalom:

Andreassen, C. S., Pallesen, S., & Griffiths, M. D. (2017). The relationship between addictive use of social media, narcissism, and self-esteem: Findings from a large national survey. Addictive Behaviors, 64, 287-293. doi:10.1016/j.addbeh.2016.03.006

Charité – Universitätsmedizin Berlin. (2018). Do western societies promote narcissism?. ScienceDaily.

University of Würzburg. (2017, April 18). Narcissism and social networking. ScienceDaily.