Végy egy jó kapust! – A szabadrúgás védésének pszichológiája

Szinte a labdarúgás kezdetétől fogva sorfalat állítanak a hálóőrök annak érdekében, hogy szabadrúgáskor nehezebben találjanak a kapujukba − bár pontos adatot nem találtunk arról, hogy mikortól szokás ez. Ugyanakkor szabadrúgáskor a kapusok igazi ellenfele a sorfal − állítja egy pszichológia szakon leadott szakdolgozat kutatásának eredménye. Miért lehet akadályozó tényező a sorfal? Mit gondolnak erről hazánk kiemelkedő hálóőrei? Az angol Stoke City-ben pallérozódó Gyollai Dánielt kérdeztük.

Toni Kroos, Cristiano Ronaldo, Alekszandar Kolarov, Alekszander Golovin – ők voltak a 2018-as Labdarúgó Világbajnokság csoportkörében azok, akik szabadrúgásgólt szereztek. Mindegyik szemet gyönyörködtető találat volt, a kapusoknak esélyt sem adva. Ugyanakkor voltak óriási bravúrok is hasonló helyzetekben, gondolhatunk a mexikói Ochoa védésére a már említett Kroos remek szabadrúgásánál, vagy a szenegáli hálóőr Ndiaye hárítására a lengyel Lewandowski szinte tökéletesen végrehajtott pontrúgásakor. Illetve láthattunk nem egy olyan helyzetet is, amikor a sorfalban halt el a próbálkozás. Egyszerű lenne arra a következtetésre jutni, hogy a sorfal egyértelműen segíti a kapusokat, azonban Kolarov góljánál láthattuk, hogy a sorfal is hibázhat: szétnyílhat, félreugorhat – ezzel hátráltatva a kapus teljesítményét. Továbbá a sorfal zavaró szerepét a támadó csapat játékosai is kihasználják − olykor beállnak ők is a sorfalba, majd a rúgás pillanatában valamilyen zavaró mozdulatot tesznek.

Kutatási eredmények

Az utóbbi években rengeteget fejlődött a kapusok felkészítése, a virtuális eszközök innovációja révén pedig még precízebbé lehet tenni teljesítményüket, növelni védési százalékukat. Pszichológiai szempontból

a szabadrúgások védésében óriási szerepe van vizuális rendszerünk

két részének. A labda röppályájának érzékelésében a ventrális rendszer nyújt segítséget, míg a dorzális rendszer a védéshez szükséges mozgást támogatja. A sikeres védéshez egyaránt szükséges a labda és a kezek gyorsaságának pontos megítélése és ezek összehangolása. Kutatások szerint a sorfal a dorzális rendszer munkáját gyengíti.

A tanulmány szerzője arra a következtetésre jutott, hogy a sorfal miatt a kapus később látja meg a labdát és később indítja el mozgását a labda irányába. Így kevesebb az idő arra, hogy pontosan megállapítsa, hova is megy a labda, és a védéshez szükséges mozdulatsor végrehajtására is kevesebb idő jut. Ennek méréséhez a szem- és kézmozgást figyelték felhelyezett mozgásérzékelők segítségével.

Érdekesség még, hogy a csavart labdák a legrutinosabb hálóőröknek is gondot jelenthetnek. Egy kutatás szerint a rúgók akkor teszik a legnagyobb segítséget a kapusnak ha a szabadrúgást csavarás nélkül végzik el. Ez a vizuális rendszerünkkel áll kapcsolatban. Ugyanis amikor egy kapus először látja meg a labdát, akkor következtet annak lehetséges érkezési helyére − korábbi, hasonló helyzetekben szerzett tapasztalatait is használva. Azonban a labda gyorsulásának és pörgésének megítélésében nem igazán erős vizuális rendszerünk. Ezért

a csavart labdák védéséhez a hálóőröknek korrigálniuk kell

az elsődlegesen betáplált mozdulatsort. Ez pedig olykor a legkiválóbb kapusok esetében is hibázást válthat ki.

Kritikai észrevételek

A kutatás legfőbb limitációja, hogy kevés számú és amatőr játékosokkal végezték el. Sokszor azt láthatjuk, hogy a kis mintát vizsgáló kutatások kiterjesztése nagyon költséges lenne, vagy nehezen elérhető populációt vizsgálnak. Itt talán az utóbbiról beszélhetünk, hiszen a profi kapusok napi szinten edzenek csapatukkal, és nem igazán engedi klubjuk, hogy egy ilyen kutatásában való részvétel miatt elutazzanak valahova − a kutatási berendezés pedig nehezen költöztethető. Illetve kérdéses, hogy egy kezdő kapus eredményeiből mennyire lehet validan következtetni egy profi kapus teljesítményére. Azonban a kutatás eredménye miatt mindenképp érdemes lehet folytatni a vizsgálatot, nagyobb mintán, tapasztaltabb kapusokkal.

További meglátásunk, hogy az unikalitás elvész a vizsgálatból. A valóságban szinte nincs ugyanarról a pontról elvégzett, pontosan ugyanolyan sebességgel és csavarással meglőtt szabadrúgás. Úgy gondoljuk, hogy egy 20 méteren belülről elvégzett szabadrúgásnál mindenképp segíthet a sorfal. Hiszen ha odaáll valaki, aki olyan remek rúgótechnikával rendelkezik, mint Puskás Ferenc, akkor a kapusnak kevesebb esélye van a védésre sorfal nélkül. Vagy, ha egy Roberto Carlos-szintű combizommal és rúgóerővel rendelkező játékos végzi a szabadrúgást, akkor minden bizonnyal a legtöbb kapus szívesen veszi igénybe a csapattársak segítségét sorfal formájában. Ezeken felül a fáradtság is másként hat a koncentrációra a pályán, mint a szimulátorban egymás után érkező lövések hatására. A valóságban van, hogy 90 perc alatt csak 1-2 védést kell bemutatnia a kapusnak, ezek között pedig passzívan, mégis maximális fókusszal kell követniük a történéseket.

Gyollai Dániel akcióban. Forrás: Gyollai Dániel Facebbok oldala.

Az eddig leírtak alapján fontosnak tartottuk, hogy kikérjük hazánk kiemelkedő kapusainak is a véleményét. Kérdéseinkre az Angliában légióskodó Gyollai Dániel válaszolt.

Kapus szemszögből, a sorfal mögötti helyzetről

Mindset: Egy nemrég született kutatás szerint a kapusok számára nehezebb úgy kivédeni egy szabadrúgást, ha sorfalat állítanak eléjük, mivel így kevesebb idő jut a labda várható helyének kitalálására és a védéshez szükséges mozgássorozat kivitelezéséhez. A kutatásban amatőr kapusok vettek részt, ezért vagyunk kíváncsiak egy profi véleményére is. Mit gondolsz erről? A sorfal nehezíti vagy segíti a kapura lőtt szabadrúgás hárítását?

Gyollai Dániel: Én úgy érzem, hogy mindkét verziónak van pozitív és negatív oldala. A sorfal nagy területet takar el a kapuból, így a kapusoknak kevesebbet kell aggódniuk a kapu sorfali oldala miatt. Saját tapasztalatom az, hogy 90 százalékban vagy a sorfalat találja el a labda, vagy ha a sorfalat el is kerüli akkor sem talál kaput. Nagyon kis százalékban látunk a sorfal fölött vagy körül eltekerődő szabadrúgást, ami után a kapuban találja magát a labda.

Viszont, mivel a labda néha takarásban van a sorfal mögött, emiatt a kapusoknak kevesebb ideje van reagálni és mozdulni a labdára, mivel mire a labda elmegy a sorfal fölött/alatt/körül addigra már majdnem félúton jár a kapu felé, és nagyobb sebességgel halad mint a rúgás pillanatában. Így lehet látni sorozatosan a kapusoknál a legnagyobb ligákban is, hogy bemozdulnak a sorfal által takart oldalra mert arra számítanak hogy arra fog érkezni a labda. Ezért ha a lövő játékos a kapus oldalára visszatekeri a labdát akkor a kapus ellentétes mozgása miatt is nagyon nehezen ér vissza arra az oldalra, ahol eredetileg állt.

Mindset: A kutatást virtuális környezetben vizsgálták. Szerinted ilyen környezetben validan mérhető a kapusok teljesítménye?

Gy.D.: Szerintem egyáltalán nem! Sem a labda mozgását, sem a játékos rúgótechnikáját, sem a vizesen szitáló labdát, sem a csúszós füvön elcsúszó támaszkodó lábat és még sok más mindent egyszerűen nem lehet szimulálni.

Mindset: Manapság a labdák szitálása is nehezíti a kapusok dolgát. Számodra mi a legnehezebb egy olyan szabadrúgás hárításához, amelyet egyből kapura lőnek?

Gy.D.: Úgy érzem hogy a legnehezebb az, hogy ne induljak és lépjek el egyik irányba se mielőtt meglátnám, hogy hova érkezik a labda. Illetve minden játékosnak saját technikája van, ezáltal nagyon nehéz kiszámítani, hogy hogyan és milyen mozgással érkezik majd kapura a labda.

Mindset: A mentális állapotodon szoktál bármit változtatni a pontrúgásokkor? Például változik a figyelmi fókuszod, törekedsz a pulzusod változtatására vagy csak a labdára koncentrálsz?

Gy.D.: 

Lassan és mélyeket lélegzek, hogy nyugodt és higgadt legyek,

ezen kívül pedig csak a labdára figyelek.

Mindset: Folyamatos gyakorlás által milyen úton fejlődik a szabadrúgás-védési technikád? Van olyan kimondott képességed, ami sokat fejlődött e téren az edzés által?

Gy.D.: Igazából azon tudok dolgozni hogy ne induljak el előre. Továbbá igyekszem olyan pozíciót felvenni, ahonnan esetlegesen mindkét irányba el tudok mozdulni. A legfontosabb viszont az, hogy a lehető leggyorsabban és a leghatékonyabban, 1-2 lépésből a legnagyobb erőkihatással tudjak elrugaszkodni, hogy minél jobb esélyem legyen elérni a labdát.

A futball folyamatosan változik és fejlődik. Pár éve furcsának hatott, hogy a középkezdésekhez már csak egy játékos állt oda, ma már természetes. Manapság már a kapusokat is beveszik a játékba, és alkalomadtán bátran passzolják haza a labdát, hogy leghátsó emberként ő is segítse a labdakihozatalt. Vajon a következő furcsaság az lesz, hogy nem állítanak sorfalat a kapusok szabadrúgásokkor? Szerintünk ez nehezen elképzelhető, mivel a sorfal mégiscsak levédi a kapu nagy részét és trükkösebb lövésre kényszeríti a rúgást elvégző játékost.

 

Felhasznált irodalom

Craig, C.M., Berton, E., Rao, G. et al. (2006). Naturwissenschaften 93: 97. https://doi.org/10.1007/s00114-005-0071-0

Dessing, J. C., & Craig, C. M. (2010. október 6.). PLOS ONE. Letöltés dátuma: 2018. július 1., forrás: Bending It Like Beckham: How to Visually Fool the Goalkeeper: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0013161

Reddit (2018. június 6.). Reddit. Letöltés dátuma: 2018. július 1., forrás: The Ability of Goalkeepers to Save Freekicks With & Without a Wall-Final Year Psychology Thesis: https://www.reddit.com/r/soccer/comments/8ot1aj/the_ability_of_goalkeepers_to_save_freekicks_with/