Fogyatékkal élő zsenik – mit érdemes tudni a savantokról?

Egy különös fejlődési rendellenesség következtében egyes személyek emberfeletti tehetséggel születnek, miközben bizonyos képességek rendkívüli elmaradásában vagy hiányában szenvednek. Hogyan lehet egyszerre jelen valakiben a zsenialitás és a visszamaradottság? Cikkünkben a savant-szindrómát mutatjuk be.

A savant-szindróma egy olyan kognitív zavar, amely bizonyos fejlődési rendelleneségekre vezethető vissza, az eredménye pedig a kiemelkedő tehetség vagy képesség egyes területeken. A savantok páratlan számolási, emlékezeti vagy művészeti képességekkel rendelkeznek, miközben egyéb funkciókban súlyos lemaradást mutatnak. Többségük IQ-ja ötven-hetven között mozog, így értelmi fogyatékosnak számítanak.

A savantokban egyszerre van jelen a tehetség és a deficit.

A savantokra a nyelvi és kommunikációs fejlődésben való visszamaradás jellemző, miközben bizonyos területeken kiemelkedő tehetséggel rendelkeznek. A savantok különleges képessége általában öt fő kategória mentén szerveződik. A savantok többsége páratlan emlékezeti tehetséggel bír. Képesek egy pillanat alatt megjegyezni egy adott tájképet, majd pedig a felidézést követően tökéletesen visszaadni a látottakat. Emellett rendkívüli pontosággal képesek felidézni személyes emlékeket vagy emlékezni bizonyos naptári napokra. Az emlékezeti „szupererőn” túl kiváló művészek és zenészek is válhatnak belőlük. Legfőképp a kivételes zongoratudás jellemzi őket, a képzőművészetek terén pedig a festészetben és a szobrászatban jeleskednek. Néhány savant pedig rendkívüli pontosággal képes összetett modelleket szerkeszteni vagy akár térképet készíteni.

Tehetség és zsenialitás értelmi fogyatékossággal ötvözve

Savant tehetségként tartják számon azokat az értelmi fogyatékos embereket, akik a zenei, képzőművészeti vagy más területeken különleges képességekkel rendelkeznek. A zseniális savantok annyira kimagasló adottságokkal bírnak egy adott területen, hogy tehetségük még teljesen egészséges embereknél is figyelemre méltó volna. A savant zsenikből igen kevés él ma a világon: Treffert, a savant-kór vezető kutatójának becslése szerint közel ötven lehet belőlük.

Kim Peek, az igazi Esőember. Forrás: Scientific American Blogs

A savantizmust gyakran mossák össze az autizmussal, ám nem egyértelmű az együttjárás a két kórkép tekintetében. Körülbelül a savantok fele autista is, a másik felük azonban egyéb fejlődési rendelleneségben vagy pedig valamilyen központi idegrendszeri betegségben szenved. Bár valódi savantokból kifejezetten kevés van, ennél többen rendelkeznek savant-szindróma szerű kiemelkedő képességekkel.

Híres savantok

A leghíresebb savant személynek Kim Peeket tartják, akiről az Esőember című filmet készítették. Peek kiváló emlékezőtehetséggel, rendkívüli számolási és gyorsolvasási képességgel bírt.

Képes volt megjegyezni a teljes amerikai úthálózatot,

valamint az általa olvasott közel tizenkétezer könyv mintegy kilencvennyolc százalékát visszamondani, annak ellenére, hogy egy-egy oldalt alig néhány másodperc alatt futott át. Azonban Peek motorikus képességei rendkívül elmaradottak voltak, például sosem volt képes önállóan felöltözni. Peek-ről részletesebben már itt írtunk.

Stephen Wiltshire kiváló téri memóriával rendelkezik. Elég néhány percig néznie egy tájat, és rendkívüli pontosággal képes megfesteni azt, egyetlen egy apró részletet sem hagyva le a lenyűgöző műről. Például egy rövid helikopterezést követően képes volt zavarbaejtő pontosággal lerajzolni Tokió látképét.

Daniel Tammet egyszerre savant és szinesztéziás. A számok helyett színeket lát, így rendkívül nagy számokkal képes fejben bonyolult műveleteket végrehajtani. Állítása szerint ilyenkor azonban nem számokat lát, hanem különféle színes alakzatok, formák és textúrák jelennek meg előtte.

A Pi értéke Daniel Tammet szemével nézve. Forrás: CNN.com

A savantok lenyűgöző képességekkel rendelkeznek, azonban tökéletesen szemléltetik azt, hogy minden tehetség és csúcsteljesítmény komoly áldozattal jár, és ha valamiből több jut nekünk, akkor azt máshonnan nélkülözni kényszerülünk.

 

Felhasznált szakirodalom:

Pring, L. (2005). Savant talent. Developmental Medicine and Child Neurology, 47(7), 500-503.

Treffert, D. A. (2009). The savant syndrome: an extraordinary condition. A synopsis: past, present, future. Philosophical Transactions of the Royal Society of London B: Biological Sciences, 364(1522), 1351-1357.

További forrás: itt