Létezésünk okának megtalálása jelentheti a hosszú életet? – A japán kultúra válaszai

Sehol a világon annyi 100 év feletti ember nem él, mint a japán Okinava szigetén. Héctor Garcia és Francesc Miralles Ikigai – A hosszú élet japán titka című könyvében megismerkedhetünk az Okinava szigetén található Ogimi településen, azaz a „százévesek falujában” végzett kutatómunkájuk eredményeivel. A szerzők több száz helyi lakossal készítettek interjút, törekedve életük minden apró részletének megismerésére. Leginkább az a féltve őrzött titok érdekelte őket: a hosszú életű japánok hogyan találták meg az életüket elégedettséggel, boldogsággal és értelemmel megtöltő ikigait? Könyvajánlónk.

A japánok szerint mindenkinek megvan a saját ikigaia, amit a filozófusok létoknak neveznének. Az ikigai a belsőnkben lakozik és türelmes kutatás szükséges ahhoz, hogy elménk mélyére ássunk és felfedezzük. A legmagasabb kort megélők szigetének, Okinavának lakói úgy tartják „az ikigai az ok, amiért reggelente felkelünk”. Az Ikigai – A hosszú élet japán titka című könyv 2016-ban jelent meg a Libri Kiadó gondozásában, Varju Kata fordításával. Műfaját tekintve önsegítő könyv. A szerzők célja, hogy bevezessék olvasóikat a japán filozófia világába, arra helyezve a hangsúlyt, hogy minél inkább megismerjük és megértsük az ikigai-filozófiát.

A hosszú élet mesterei

A nyugati társadalomból érkező szerzők Japánban élve meglepődéssel tapasztalták, hogy az idősek nyugdíjazás után is nagyon aktív életet élnek. Valójában a japánok jelentős része soha nem vonul nyugdíjba, hanem akár élete végéig dolgozik, foglalkozik azzal, amit szeret, amennyiben egészségi állapota engedi.

A könyvben néhány, életkorával világrekordot elérő személy élete is röviden bemutatásra kerül, mellyel a szerzők arra törekedtek, hogy megismertessék velünk a hosszú élet bajnokainak életfilozófiáját. Jelen esetben a szuperidősek, vagyis a száztíz évnél idősebbek életbölcsességeiről olvashatunk. Az egyik bemutatott kiemelkedő személy Okava Miszao, aki 117 éves korában hunyt el, élete utolsó pár évét egy oszakai idősek otthonában töltötte. A La Corufia-i egyetem gerontológiai kutatócsoportja szerint 2015 májusáig a világ legidősebb embere volt, aki összesen három különböző évszázadban élt. Okava Miszao száztíz éves koráig ellátta magát.

A rugalmas ellenállás ereje

Az ikigaijal rendelkező emberek közös jellemzője, hogy kitartanak szenvedélyük mellett, ha törik, ha szakad” – olvashatjuk Garcia és Miralles megállapítását. Még akkor sem adják fel, amikor az élet újabb és újabb akadályok elé állítja őket, tovább harcolnak, bármi történjen is. Ez a tulajdonság a rugalmas ellenállás, más szóval reziliencia. Azonban ez a jellemvonás önmagában nem csak a kitartást jelenti; ez a viszonyulás abban is segít, hogy mindig arra koncentráljunk, ami az adott életszakaszunkban fontos, ahelyett, hogy a sürgős dolgok elterelnék a figyelmünket vagy alárendelődnénk a negatív érzelmeknek. A reziliencia jelentőségét a szerzők több aspektusból is megközelítik, többek között javaslatokat is olvashatunk arról, hogyan fejleszthetjük e képességünket. Továbbá bemutatják, hogy a keleti kultúrák, vallások, eszmerendszerek esetében a reziliencia hogyan jelenik meg. Megismerkedhetünk a buddhizmus, sztoicizmus megközelítéseivel is.

Ikigai – Ahosszú élet japán titka (Garcia & Miralles, 2016)

Az ikigai megjelenése a terápiákban

A 20. századi pszichológia egyik legmeghatározóbb terápiás mérföldkövének tekinthetjük a Viktor Frankl által megalkotott logoterápiát. „A logoterápia arra készteti a pácienst, hogy teljes tudatossággal fedezze fel élete értelmét, hogy aztán ezen életcél birtokában tudjon szembeszállni neurózisával. Az életcélja eléréséért vívott személyes harc arra ösztönzi a beteget, hogy előbbre jusson az életével, és

felülkerekedjen a múlt mentális kötöttségein, így győzve le a nehézségeket, melyekkel útközben találkozik”

– ismerteti velünk Garcia és Miralles.

A logoterápia születésénél pár évvel korábban, de ugyanazon évtizedben alkotta meg az életcélról szóló terápiás módszerét Morita Szoma. A módszer eredményesnek bizonyult a kényszerbetegségek és a poszttraumás stressz kezelésében. Morita Szoma nemcsak pszichiáter volt, hanem zen buddhista is. Terápiája komoly spirituális befolyást ért el szerte Japánban. Morita terápiájának alapja megegyezik a zen buddhizmus alapjával: „A tett okozza a változást, és ezért nem kell megpróbálnunk ellenőrizni a gondolatainkat vagy érzéseinket”. Ez pontosan ellentétes a nyugati megközelítéssel, amely cselekvésünk megváltoztatása érdekében először a rossz gondolkodás megváltoztatására, kontrolljára törekszik. A felfedezhető módszertani eltérés ellenére a logoterápia és a Morita-terápia elvei is ugyanabba az irányba mutatnak: egy küldetés teljesítése körvonalazódik ki mindkét terápiás módszer esetében. Arról a küldetésről beszélhetünk, hogy megtaláljuk saját ikigaijunkat, az alapvető erőt, „üzemanyagot”, ami mindig előre hajt minket életünk során.

A könyv az eddigiekben ismertetett témákon kívül számos kulturális egyediséget jelentő, életmódra vonatkozó javaslatot, üzenetet is az olvasó elé tár. Héctor Garcia és Francesc Miralles egy kihagyhatatlan élményre invitálja olvasóit a japán kultúra világába!

 

Felhasznált irodalom:

Garcia, H., Miralles, F. (2016). Ikigai – A hosszú élet japán titka, Budapest: Libri Kiadó. Terjedelem: 206 oldal.