Egy lépéssel mindig előtted jár – a machiavellista személyiség

Jelen írásunkban a sötét triász tagjai közül a machiavellista személy működésmódját tárjuk fel életének számos területén. Cikkünkből többek között választ kaphatunk arra, hogy miért távolságtartóak másokkal szemben és miért félnek bizalmas kapcsolatokat kialakítani, valamint arra is, hogy milyen összefüggései mutatkoztak a Big Five dimenzióival.

Prof. dr. Bereczkei Tamás pszichológus, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára saját kutatási eredményeit is bemutatva tárta fel olvasóink előtt a machiavellizmus főbb jellemzőit egy korábbi cikkünkben.

Egy machiavellista személyiségjegyei

Az utóbbi két évtized során nagy figyelmet szenteltek a Big Five elmélet keretein belül értelmezett öt dimenzió Nyitottság, Lelkiismeretesség, Extraverzió, Barátságosság és Neuroticitás – és a machiavellista egyének személyisége közötti összefüggésekre. Három dimenzió mentén mutatkozott kapcsolat. A magas fokú machiavellizmussal jellemezhető egyének alacsony Lelkiismeretességgel és Barátságossággal, viszont magas Neuroticitással jellemezhetőek (Jakobwitz & Egan, 2006; Paulhus & Williams, 2002).

Czibor és Bereczkei (2013) eredményei szerint a magas machiavellizmussal jellemezhető személyek alacsony fokú Barátságosságot mutatnak, míg az alacsony fokú machiavellizmussal rendelkező egyéneket magas fokú Barátságosság jellemzi. Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a machiavellista egyének negatív elvárásokat támasztanak társaikkal szemben és kevésbé bíznak meg bennük. Csökkent hajlamot mutatnak az együttműködésre, a proszociális viselkedésre és a normakövetésre. Az alacsony fokú Barátságosság előnye a machiavellista egyének szempontjából az lehet, hogy könnyebben követik kizsákmányoló, öncélú stratégiájukat, valamint a bizalmatlanságuk okán kisebb valószínűséggel esnek áldozatul más csalók esetleges támadásának is.

A magas fokú machiavellizmus alacsony mértékű Lelkiismeretességgel jár együtt, míg az alacsony fokú machiavellizmussal jellemezhető egyének ugyanezen a dimenzión magas értékeket érnek el. Azaz a machiavellista egyének kisebb mértékű felelősségtudattal rendelkeznek, kevésbé élnek szervezett és pontos keretek közé igazított életet. Ugyanakkor előnyük is származik az alacsony fokú Lelkiismeretességből, mégpedig a rugalmasság és a gyors alkalmazkodókészség. Az említett tulajdonságok igen fontosak, hiszen a mások kizsákmányolásán alapuló machiavellista stratégia számtalan váratlan helyzetet von maga után, melyhez a flexibilitás elengedhetetlen.

A magas fokú machiavellizmust mutató egyének magas Neuroticitással jellemezhetőek, mely azt jelenti, hogy az egyének egy adott konfliktushelyzet esetén magas distresszt, intenzív érzelmeket élnek át, hamarabb kibillennek lelki stabilitásukból és könnyebben elveszítik higgadtságukat, mint alacsony fokú machiavellizmussal rendelkező társaik. Ez azért előnyös számukra, hiszen érzékennyé és éberré teszi őket az esetleges veszélyekkel szemben, melyek, figyelembe véve önző stratégiájukat, nagy eséllyel gyakran okoznak problémát számukra.

Mi a helyzet az érzelmekkel?

A kutatások e témakörön belül nagy jelentőséget tulajdonítanak a machiavellista személyiségre jellemző emocionális távolmaradásnak, érzelmi hidegségnek.

Képesek kívülről szemlélni az eseményeket.

Reálisan közelítik meg a dolgokat, nem érinti meg őket az események emocionális tartalma. Ez az érzelmi távolmaradás egy olyan védekező mechanizmust jelent számukra, mely érzelmileg megterhelő, esetleg fájdalmas történések mellett is képessé teszi őket a nyugodt és racionális gondolkodásra és cselekvésre (Smith & Mackie, 2004). Egy magas machiavellizmussal jellemezhető személy mindig előre gondolkodik, majd ezt követően cselekszik. Az interperszonális kapcsolataikban is megfigyelhetjük az érzelmi távolmaradást, egyfajta melegséghiány jellemzi őket.

Egy machiavellista személy saját kapcsolataiba fektetett érzelmeinek mértéke alacsony.

Ez azért fontos, mert a machiavellista személyek, ha érdekük fűződik hozzá, akkor habozás nélkül kihasználják társaikat személyes céljaik megvalósítása érdekében. Viszont ha szükséges, akkor képesek normakövető módon is viselkedni és alkalmazkodni a csoport érdekeihez (Czibor & Bereczkei, 2011).

Kétség sem fér ahhoz, hogy a machiavellisták rendkívül jól manipulálnak másokat, azonban félnek attól, hogy ők is manipuláció áldozatává válhatnak, ezért nagyon nehezen alakítanak ki bizalmi kapcsolatokat. Azon túl, hogy mindenkiben kételkednek, a legrosszabbat feltételezik mások belső motivációját illetően (Talmácsi, Orosz, Birkás & Bereczkei, 2012).

Kinél van a kontroll?

A machiavellisták úgy vélik, hogy az élethelyzetek döntő részét a külső tényezők befolyásolják. Ennek értelmében sikerességüket és kontrollérzetük mértékét is külsőleg értékelik, így a vagyon, a befolyás és a státusz határozza meg elégedettségüket.

A machiavellizmus és az elmeteória kapcsolata

Az elmeteória az a képességünk, hogy más embereknek önálló mentális állapotokat tulajdonítunk, azaz nem csupán fizikai, hanem mentális értelemben is tőlünk független lényként ismerjük fel. Ez a képesség több ok miatt is fontos a társas életünk sikerességéhez.

Megkönnyíti az együttműködést az emberek között, valamint könnyebbé teszi mások manipulálását.

Azért mondhatjuk azt, hogy megkönnyíti a társakkal való együttműködést, hiszen ki tudjuk következtetni a cselekedeteiket, ahogyan folyamatos megfigyeléseket teszünk irányukba mentális állapotukra vonatkozólag. Ezáltal könnyebben alakulhat ki sikeres kooperáció egy csoporton belül. Másrészről az eredményes elmeteória ahhoz segíthet hozzá, hogy másokhoz képest előnyösebb helyzetbe kerüljünk, adott helyzetben manipuláljunk másokat saját céljaink érdekében, olyan elvek és automatizmusok alkalmazásával, melyek egyéni tapasztalatok alapján működnek (Martin, Goldstein és Cialdini, 2015). Azaz, amennyiben képesek vagyunk belelátni mások fejébe, akkor előre tudjuk jelezni a következő lépését, így kiválaszthatjuk a saját következő lépésünket is. Ezáltal saját lépéseinket oly módon tudjuk változtatni, hogy a másik fél azt tegye, amit mi akarunk.

Ha többet olvasnál a sötét triász tagjairól, akkor kattints ide, ha pedig a munkahely világában való megjelenéséről olvasnál, akkor ide.

 

Felhasznált szakirodalom:

Czibor, A., & Bereczkei, T. (2011). Sikeresek-e a machiavellisták? Viselkedési stratégiák, személyiségjellemzők és narratív beszámolók társas dilemmahelyzetekben. Pszichológia, 31(4), pp. 359-380.

Czibor, A., & Bereczkei, T., (2013). Altruisták és free-riderek a csoportban: Szélsőséges stratégiák hatása a csoporton belüli együttműködésre társas dilemmahelyzetekben In: Dávid Imre (szerk.) Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület konferenciája.

Jakobwitz, S., & Egan, V. (2006). The dark triad and normal personality traits. Personality and Individual Differences, Vol. 40, 331–339.

Martin, S. J., Goldstein, N. J. & Cialdini, R. B. (2015). Kis lépés, nagy hatás. HVG Kiadó Zrt. Budapest.

Paulhus, D. L. & Williamas, K. M. (2002) The dark triad of personality: Narcissism, Machiavellianism, and psychopathy. Journal of Research in Personality 36, 556-563.

Smith, E. R., & Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichológia. Osiris.

Talmácsi, Gy., Orosz, G., Birkás, B., & Bereczkei T. (2012). A Dahling – féle machiavellizmus skála validálása. Alkalmazott Pszichológia 3, 63–82.


Iratkozz fel hírlevelünkre!