IQ helyett EQ? – Avagy az érzelmi intelligencia mint trónfosztó az előrelépésben

Álláskeresés, karrierépítés, magasabb pozíció elérése, több fizetés – akármi is legyen a célunk, el kell fogadnunk, hogy a magas intelligencia szint még nem jelent garantált sikert. Van-e összefüggés az érzelmi intelligencia és a felvételi interjúkon használt tesztek eredménye között? Hogyan befolyásolja az IQ testvére, az EQ a karrierünket? Az érzelmi vagy az értelmi intelligencia kap-e főszerepet, amikor a bérről tárgyalunk? Cikkünkben friss kutatások alapján keressük a választ ezekre a kérdésekre.

A vonásalapú érzelmi intelligencia modell szerint az EQ a következő összetevőkből áll: érzelmek érzékelése, kifejezése, szabályozása, érzelmi alkalmazkodás, a társas tudatosság kompetenciája. A téma szempontjából fontos kutatási eredmény, hogy ezek az összetevők

komoly szerepet játszanak a munkahelyen nyújtott teljesítményben,

de a társas közegben való megnyilvánulások, illetve a vezetői képességek is nagyban múlnak az EQ-n. Innen mindössze egyetlen lépésre vagyunk a kérdéstől: hogyan válhat előnyünkre mindez?

Az EQ szerepe az interjún – avagy kik képesek hazudni a személyiségteszteken?

Bár több szakértő megkérdőjelezi a személyiségtesztek eredménye alapján történő döntést a kiválasztásban, sok cég szívesen alkalmazza ezeket a teszteket, amikor új munkatársat keres. Az önkitöltős kérdőíveknél

gyakran felmerül, hogy vajon őszinték-e a válaszok,

ha a kitöltő tudja, hogy azokon akár egy új munka lehetősége áll vagy bukik. Többen is kutatták már a kérdést, és az eredményeik összecsengenek: minél jobban vágyik valaki az adott pozícióra, illetve minél nagyobb súlya van a személyiségteszt eredményének, annál inkább „csalnak” a válaszokkal. A csalás ebben a helyzetben azt jelenti, hogy olyan választ adnak, amelyet szerintük a másik oldal látni szeretne, elfedve ezzel a valóságot.

Ugyan hazudni a teszteken majdnem mindenki tud, úgy hazudni viszont, hogy az a megfelelő eredményeket hozza, már nehezített terep. Utóbbihoz arra van szükség, hogy képesek legyünk felismerni a társas jelzéseket, előre tudjuk vetíteni a válaszaink által kiváltott reakciókat – összességében szociális kompetenciák egész tárházával kell rendelkeznünk. Mindez pedig azon áll vagy bukik, hogy mennyire vagyunk intelligensek érzelmi fronton.

Az állás megszerzése után – az érzelmek és a bértárgyalás

Az érzelmi intelligencia másik modellje, a képességalapú EQ szoros összefüggésben áll azzal, hogy mekkora fizetést tudunk „kiharcolni” a bértárgyaláson – állítja egy friss kutatás (Schlegel és mtsai, 2018). A képességalapú EQ 4 tényezőből áll:

  • az érzelmek felismerésének képessége önmagunkban és másokban;
  • képesség arra, hogy az érzelmeket teljesítménynövelésre használjuk;
  • képesség az érzelmek és helyzetek közötti kapcsolatok értelmezésére;
  • saját és mások érzelmeinek szabályozására való képesség.

A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a mentális képességek önmagukban még nem jelentik azt, hogy képesek leszünk a számunkra leginkább megfelelő bért kialkudni magunknak. A tárgyalás (számunkra) akkor alakulhat a legkedvezőbben, ha képesek vagyunk úgy kommunikálni saját elképzelésünket, hogy közben nem veszítjük szem elől a másik fél jelzéseit, és a reakciói alapján alakítani a beszélgetést.

Az EQ-n belül így leginkább az érzelmek felismerésének és megértésének képessége az, amely leginkább szerepet kap, amikor pénzről beszélünk az interjún.

A jó bér után – sikeres karrier

Ma már nem kérdés, hogy a munka világában az EQ szerepe legalább akkora (de egyes pozíciók esetében akár nagyobb is), mint az IQ-é. Ahhoz, hogy előrelépjünk és elérjük a vágyott sikereket, gyakran komplex helyzeteket kell megoldanunk, amelyben nem ritkán más emberek, és

így akarva-akaratlanul az érzelmeik is bevonódnak.

A magas EQ előnye nem csupán az, hogy a segítségével könnyedén átlátunk a szitán egy felvételi interjún. Még csak az sem, hogy képessé tehet minket a magasabb fizetés kialkudására. Az érzelmi intelligencia mankót ad ahhoz, hogy döntéseinket, és így sikereinket ne csak a klasszikus értelemben vett racionális tényezőkre alapozzuk, hanem figyelembe vegyük az emberi faktort, az egyébként minden folyamatra ható összetevőt.

 

Felhasznált szakirodalom:

Pelt, D. H., van der Linden, D., & Born, M. P. (2018). How Emotional Intelligence Might Get You the Job: The Relationship Between Trait Emotional Intelligence and Faking on Personality Tests. Human Performance31(1), 33-54.

Schlegel, K., Mehu, M., van Peer, J. M., & Scherer, K. R. (2018). Sense and sensibility: The role of cognitive and emotional intelligence in negotiation. Journal of Research in Personality74, 6-15.

De Haro, J. M., Castejon, J. L., & Gilar, R. (2018). Personality and salary at early career: the mediating effect of emotional intelligence. The International Journal of Human Resource Management, 1-19.