Torzító szorongásaink – miért látjuk ilyenkor másképp a világot?

A szorongás, az aggódás hozzátartozik az életünkhöz. A teljes hiánya legalább annyira kóros, mint a túlzott jelenléte a hétköznapjainkban. Ugyanakkor a szorongási problémákkal küzdők napjait megnehezíti, hogy az érzés eluralkodik életük szinte minden helyzetén. Ilyenkor mintha egy torz szemüvegen keresztül látnánk a világot, minden sokkal fenyegetőbb. Egy friss kutatás eredményei alapján ezekben az esetekben valóban megváltozik a mód, ahogyan a világot észleljük. Mi lehet ennek a hátterében?

A mindennapi életben szinte mindnyájan szoktunk időnként aggódni. Ez alapvetően egy teljesen normális jelenség, ami segíthet megküzdeni a valós veszélyekkel és motiválhat minket a jobb teljesítmény érdekében. Akkor válik kórossá, amikor olyan helyzetekben is irreális szorongással reagálunk, amik hátterében

nincsen objektíven azonosítható, konkrét ok.

Ezekben az esetekben másképpen érzékeljük a minket érő hatásokat, minden riasztóbbnak tűnik. Az izraeli Weizmann Intézet kutatói Rony Paz vezetésével azt vizsgálták, hogy miért észlelik másképpen a szorongó személyek a környezetüket?

Más valóság?

A kutatás eredményei szerint a szorongással diagnosztizált személyek kevésbé képesek megkülönböztetni a biztonságos ingereket a veszélyesektől. Pontosabban fogalmazva:

gyakrabban azonosítanak fenyegetőként egyébként semleges ingereket.

A vizsgálat során a résztvevőknek először három különböző tónusú hanghatást tanítottak meg, különböző kimenetekkel. Az eltérő hangokat pénzszerzéssel, pénzvesztéssel vagy közömbös kimenettel társították. A következő fázisban a kísérleti személyeknek tizenöt különböző hangról kellett dönteniük, hogy hallották-e az „edzés” során vagy sem. Jó válasz esetén pénzjutalomban részesültek.

Bizonyos személyeknél a kisebb érzelmi élmények is erős szorongást váltanak ki.

A kutatók azt találták, hogy a szorongó résztvevők gyakrabban gondolták egy friss hangról, hogy korábban már hallották. Tehát nagyobb valószínűséggel társítottak új hangot véletlenül pénzveszteséghez vagy nyereséghez, mint az egészséges kontrollszemélyek. Ezeket a különbségeket nem magyarázták a résztvevők hallási vagy tanulási képességeiben mutatkozó eltérések.

Fejben dől el

Nemcsak a válaszokban, de az agyi működésükben is eltérő eredményeket találtak a szorongó és az egészséges résztvevők között. fMRI (funkcionális mágneses rezonancia) vizsgálat során

fokozott amygdala aktivitás figyeltek meg

a szorongó személyeknél. Ez az a terület az agyunkban, ami a szorongás és a félelem kialakulásához köthető. Ezek az eredmények megerősítik azt az elképzelést, miszerint a szorongó személyeknél az érzelmi élmények érzékszervi szinten befolyásolják az érzékelést. Ugyanakkor a szorongáshoz vezető agyi plaszticitás önmagában véve még nem rossz. A szorongás evolúciós szempontból gyakran előnyös. Úgy tűnik, hogy bizonyos személyeknek egészen kis érzelmi események is elegendőek ahhoz, hogy olyan agyi változást idézzenek elő, amik feszült szorongást okoznak. A kutatás közelebb vihet minket annak megfejtéséhez, hogy miért hajlamosabbak egyesek a szorongásra.

 

Felhasznált szakirodalom

APA (2013) DSM referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Budapest, Oriold és Társai

Laufer, O., Israeli, D., & Paz, R. (2016). Behavioral and neural mechanisms of overgeneralization in anxiety.Current Biology, 26(6), 713-722.

Tringer L. (2000). A pszichiátria tankönyve. Budapest, Semmelweis Kiadó

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!