A több pénz vagy a több idő a boldogságunk kulcsa?

Ha választhatnál, akkor több időt vagy inkább több szabadidőt szeretnél? Szerinted mi tenne téged boldogabbá? Úgy tűnik, hogy a kutatások egyértelmű állást tudnak foglalni a kérdésben. Vajon mit mondanak a vizsgálatok?

Nem tudunk olyan felmérésről, amely azt vizsgálta volna, hogy a „boldogság” mint szó hányadik helyen áll a legtöbbet használt kifejezések listáján, de talán joggal feltételezhetjük, hogy nem a lista végén kullog. Rengeteg könyv, előadás és cikk foglalkozik azzal napjainkban, hogy mi tesz minket boldoggá, mit kell tennünk azért, hogy ezt az állapotot minél gyakrabban megtapasztaljuk, és mi az, ami meg is tart minket ebben az állapotban. A témában született számos kutatás alapján ma már sokat tudunk mindezekről, és a világ leghosszabb longitudinális boldogságkutatásának tanulságait már a Mindset Pszichológia hasábjain is megidéztük, több ízben is. 

Pénz, életkor, társadalmi státusz, családi állapot – mind olyan tényezők, melyről tudjuk, hogy valamiféleképpen összefüggésben állnak azzal, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. De mi a helyzet az idővel? Azzal a dologgal, ami mindannyiunk életében korlátozott, és ha minden igaz, egyszer véget is fog érni a saját időink, mellyel a földi életben rendelkezünk. Egy friss tanulmány azokat a kutatásokat foglalta össze és rendszerezte, melyek az idő jóllétünkben betöltött szerepével foglalkoztak.

Ha kívánhatnál, több időt vagy több pénzt szeretnél?

Vajon mi tesz minket boldogabbá, ha több pénzünk vagy ha több időnk van? Ez a kérdés kifejezetten aktuális, hiszen elég belegondolnunk abba, hányan dilemmáznak ma azon Magyarországon is, hogy bevállaljanak-e plusz munkákat a több pénz érdekében. Egy amerikai mintán végzett kutatás szerint

az emberek 64 százaléka inkább több pénzzel szeretne rendelkezni, mintsem több szabad órával,

egy másik tanulmány pedig azt találta, hogy az emberek sokkal többször ütik be a Google keresőbe a „dollár” vagy a „pénzmegtakarítás” szavakat, mint az „óra” vagy az időspórolással kapcsolatos kifejezéseket. Ennek ellenére az eredmények mégis afelé mutattak, hogy boldogabbak voltak azok, akik a több magukra szánt időt preferálták a pénzzel szemben.

Az emberek nagyobb része inkább tömöttebb malacperselyre vágyik.

Az emögött meghúzódó okok részben érthetővé válnak, ha belegondolunk, hogy milyen frusztráló érzés, amikor úgy érezzük, hogy nem volt időnk megcsinálni az aznapra szánt teendőinket, még úgy sem, hogy folyamatos rohanásban voltunk. Idő hiányában a helyes táplálkozásra is valószínűleg kisebb figyelmet fogunk fordítani, több egészségtelen ételt fogyasztunk, mely negatívan befolyásolja közérzetünket, miközben a család, a sport és az egyéb feltöltődésre alkalmas programok háttérbe szorulnak. Egy ilyen napi rutin aztán könnyen érzelmi kimerültséghez és depresszív hangulathoz vezethet, és ebben az állapotunkban nem biztos, hogy vigasztalóan hat a vastagabb pénztárca.

Önmagában legalábbis nem, ugyanakkor több kutatás is kimutatta, hogy hasznos tud lenni a pénz abban az esetben, ha a megfelelő rekreációra, feltöltődésre fordítjuk, például úgy, hogy

tárgyak helyett élményeket vásárolunk magunknak.

Vizsgálatok igazolták, hogy egy vacsora, egy koncert vagy épp egy nyaralás boldogabbá tudnak tenni minket, mint egy ékszer vagy valamilyen elektronikai eszköz megvétele. Egy koncert közben sokkal intenzívebb, maradandóbb érzéseket élünk át, mondjuk azzal az állapottal összevetve, amikor az új cipőnkben sétálunk az utcán. Másrészt nehezebb is megszokni az élményeket abban az értelemben, ahogyan sokszor megunjuk vagy hozzászokunk a tárgyi dolgainkhoz. Az új cipő vagy a táska egy idő után unalmassá, megszokottá válik, míg egy élvezetes nyaralás emléke akár örökre ott élhet az emlékezetünkben, ráadásul az ott készült fotók vagy múltidéző beszélgetések segítségével időről időre újból feleleveníthetjük őket és az akkor átélt pozitív érzelmeket. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban ott van az a tényező is, hogy az élményeink általában más emberekhez kapcsolódnak, velük közösek, ezáltal a boldogság átélésének egyik legjelentősebb forrását, a kielégítő interperszonális kapcsolatokat táplálják.

A szabadidő is csak mértékkel boldogít

Az eddigiek tükrében azt gondolhatnánk, hogy minél több szabadideje van valakinek, annál elégedettebb az életével, ez azonban nem igaz. A kutatások statisztikája ezzel kapcsolatban egy fordított U-alakú görbét rajzolt ki, ami azt jelenti, hogy egy pont után a túl sok szabadidő épp ellenkező hatást fejt ki, vagyis negatívan befolyásolja az egyén hangulatát. Ennek hátterében többek között az állhat, hogy manapság

az elfoglaltság egyfajta státuszszimbólummá vált,

és olyan jellemvonásokat társítunk hozzá, mint a kompetencia vagy az ambiciózusság, illetve az a fantáziánk, hogy az elfoglalt emberek jó anyagi helyzetben vannak.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy mi már megint ráérünk, miközben társaink folyamatosan arról számolnak be, hogy milyen pörgés jellemzi a mindennapjaikat, akkor könnyen szöget üthet a fejünkbe a gondolat, hogy mi valamit nem jól csinálunk, miközben mások gőzerővel haladnak ambícióik megvalósítása felé. Célt és értelmet adni a hétköznapoknak és tágabb értelemben az életünknek is nehezebb úgy, ha a túl sok szabadidőnk átmegy egyfajta konstans, inaktív semmittevésbe.

Mihez kezdjünk az időnkkel?

Hogyan érdemes tehát eltöltenünk a szabadidőnket? A kutatások nem hoztak teljesen egyértelmű eredményt abban a tekintetben, hogy melyek azok a tevékenységek, amik csökkentik az elégedettség szintjét. Habár az emberek többsége kevésbé érezte magát boldognak, amikor dolgoznia kellett vagy valamilyen házimunkát látott el, akadtak olyanok is, akikre ez nem volt igaz. Ezzel szemben sokkal világosabban kimutatható volt az a már ismert tézis, mely szerint a társas kapcsolataink azok, amik megelégedettséggel és pozitív érzelmekkel töltenek el bennünket, hiszen egyértelmű összefüggést találtak a kielégítő kapcsolatok és a testi, illetve lelki egészség mutatói között is. A társas érintkezés olyannyira fontos, hogy akár egy idegennel történő élvezetes beszélgetés a kávézóban is jótékony hatást tud gyakorolni hangulatunkra – állítják a kutatók. Persze ezzel kapcsolatban tegyük hozzá, hogy ez akkor lehet igaz, ha jó pillanatban ér minket ez a beszélgetés, mert nem biztos, hogy minden helyzetben élvezni tudjuk egy idegennel való kapcsolatba lépés lehetőségét.

A közös élmények boldogabbá tesznek minket, mint a tárgyak.

A vizsgálatoknak egy további fontos megállapítása, hogy nem érdemes a feltöltődésre szánt tevékenységeinket nagyon töredezetté tenni. Azt tanácsolják, hogy ha belefogunk valamibe, akkor az adott élménynek adjunk elég időt, éljük át a maga teljességében, és

ne csináljunk multitaskingot a kikapcsolódásból is.

Ne akarjunk hirtelen sok mindent átélni, és ennek érdekében minél több dolgot belezsúfolni az időnkbe. Ehelyett jobb, ha időről időre tudjuk színesíteni, változatossá tenni a rekreációs programjainkat.

Végezetül meg kell említünk azt is, hogy más kutatásokból látszik, hogy az átlag alatti kereset és a szegénység nagyon erős, negatív hatással lehet az egyén pszichés állapotára, viszont azt is tudjuk, hogy a kereset egy bizonyos határ elérése után nincs kimutatható kapcsolatban az elégedettségérzéssel. A több pénz vagy a több idő tehát a boldogság kulcsa? Azt mondhatjuk, hogy egyik sem egy tökéletes, önmagában elegendő kulcs, de úgy tűnik, hogy a hasznosan eltöltött szabadidő jobban beleillik a zárba.

 

Felhasznált szakirodalom:

Mogilner, C. (2019). It’s time for happiness. Current Opinion in Psychology, (26), 80-84.