Gólörömmámor – tedd fel a kezed és nyerd meg a meccset

A legtöbb sportágban a pont, a találat, a gól vagy a győzelem megszerzése után az adott játékos valamilyen módon kifejezi örömét, melyhez adott esetben társai is csatlakoznak. A következőkben ezeket az eseményeket gólöröm gyűjtőnéven fogjuk tárgyalni. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az öröm kifejezése mellett milyen, pszichológiai oldalról érdekes történések kísérik ezeket az eseményeket. Vajon pozitívan befolyásolják az adott játékos vagy akár az egész csapat teljesítményét?

Az elmúlt évben a labdarúgásban többször előkerült és a sajtó által felkapottá vált egyes gólörömök témája. Antoine Griezmann a Világbajnokságot nyerő francia csapat és az Atletico Madrid vezére borzolta a kedélyeket több alkalommal is. Hiszen egy olyan játékosról beszélünk, aki eredményessége miatt sokszor ünnepelhet. Griezmann az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő online játék, a Fortnite egy örömtáncát vette át gólörömének. A Loser Dance (azaz vesztes tánc) néven ismert mozdulatsor a futballista által előadott változata több kommentháborút indított az interneten, és egyes weboldalak felesleges elemzésekbe kezdtek e téma kapcsán. Véleményünk szerint ez egy egyszerű hype, amelyet a francia focista hozott be először az offline sport világába az e-sportból. Semmivel sem megalázóbb, mint egy egész csapat által koreografált gólörömjelenet, vagy épp egy hármas szaltó dupla csavarral.

Ugyancsak nagy médiavisszhangja volt a svájci labdarúgó-válogatott játékosainak albán sast formáló kézmozdulatának. Ez az eset talán arra mutat rá igazán, hogy mennyire

erős érzelmeket tud kiváltani a futball

játékosokból és szurkolókból egyaránt. Ennek a helyzetnek a pontos megértéséhez mélyebbre kellene ásnunk a játékosok személyiségében, illetve identitáskeresésük fázisaiban, a hasonló helyzetben lévő sportolók karrier lehetőségeiben és sportdiplomáciai helyzetekben. Mindenesetre jól látható, hogy a pályán a sportolók viselkedése mennyire befolyásolja a szimpatizánsok érzelmeit, mennyire fontos lenne a példamutató magatartás a kezdéstől a végső sípszóig. Ugyanakkor a sportmédia résztvevőinek segíteniük kellene az ilyen helyzetek megoldását, nem pedig szítani a tüzet. Ha már megtörtént egy ilyen eset, akkor fontosabb lenne azt elérni, hogy a közönség megismerje a gólöröm hátterét, a játékosok múltját. Nem feltétlenül a tett teljes megértését, hanem annak elfogadását elősegíteni.

A gólörömhöz a szurkoló is aktívan csatlakozik.

Továbbá régóta téma, hogy illik-e a volt csapat ellen szerzett gólnak örülni. Leonardo Bonucci tavaly nyáron a Juventusból az AC Milan csapatához igazolt − néhány nappal ezelőtt pedig visszaköltözött Torinóba. Az egyik bajnoki összecsapás alkalmával pedig bombagólt fejelt, majd kirohant a Milan szurkolók közé és hevesen ünnepelt velük. Sok Juve szurkoló ezt zokon vette és tiszteletlenségnek vélte a volt klub és szimpatizánsai irányába. Ezzel részben egyet lehet érteni. De vajon mit szólnak azok a szurkolók, akik nem tudnak szeretett játékosukkal ünnepelni, mert az épp tiszteli a volt klubját? Véleményünk szerint ebben hasonló dinamikák játszhatnak szerepet, mint szakításkor. Van olyan játékos, aki le tudja zárni élete korábbi periódusát, és akár a nem kívánt szakítás után továbblépni, majd az új társ(ak) mellett örülni. Mások bosszújukat élik ki ilyen formában. Míg vannak olyanok is, akik szeretetteli tisztelettel gondolnak vissza a múltra és nem bolygatják újra az érzelmeket. Mindenesetre igencsak érdekes helyzet állt elő azzal, hogy Bonucci visszatért korábbi klubjához.

A nem szexuális jellegű érintés hatása

Szociális interakcióink egyik legfontosabb eleme születésünktől életünk végéig az érintés. Rengeteg pozitív hatást gyakorol a különböző területek fejlődésére. Harry Harlow majomkísérletei nyomán tudjuk, hogy egy puha testű pótanya pozitívabb hatást gyakorol a majomgyerekek fejlődésére, mint egy drótból készült pótanya vagy egy anya nélküli felnövés. Ennél már csak a hús-vér anya szerető érintése lehet jobb. Ebből is látszik a testi érintés fontossága. Egy érdekes kutatásban azt bizonyították, hogy azok a pincérnők,

akik finoman megérintették vendégeiket, nagyobb borravalót kapTak

férfi és női fogyasztóktól egyaránt. Ugyanezt nem sikerült reprodukálni férfi pincérek esetében, viszont negatív hatást sem találtak.

Hogyan jön ez a sporthoz? Az emberek közötti érintés elősegíti a kommunikációt, a bizalmat, a kooperációt és a csoportműködést egyaránt. Ezek pedig mind olyan tényezők, amelyek egy sportcsapat sikerességéhez elengedhetetlenek.

Nemcsak a pontot szerző játékos, hanem társai is csatlakoznak az ünnepléshez, így a hatások őket is érintik.

Kraus és munkatársai a 2008-2009-es NBA, amerikai kosárlabda bajnokság első két hónapjában kódolták mind a 30 csapat 294 játékosának érintésen keresztüli kommunikációját. Minden olyat, amikor kettő vagy több játékos ünnepelt egy, a csapat számára pozitív hatást gyakorló eseményt. Illetve megfigyeltek olyan eseményeket, amelyek a csapattársak együttműködéséről és egymáshoz való bizalmáról árulkodtak. Egyik hipotézisük szerint az érintések megfigyelése által bejósolhatóvá válik a teljesítmény. Másik hipotézisükkel pedig azt várták, hogy az érintések javítják a csapat teljesítményét, a csapattársak közötti kooperatív viselkedés által.

Eredményeik alapján elmondhatjuk, hogy azok a játékosok,

akik többször érintették meg csapattársaikat, pozitívabb hatást gyakoroltak

csapatuk teljesítményére, olyan mutatókban, mint: lepattanó, pont, gólpassz, blokk, labdaszerzés − természetesen számításba vették ezekhez az eladott labdák és a dobási kísérletek számát is. Továbbá azok a csapatok, ahol többször értek egymáshoz a játékosok meccs közben, szignifikánsan jobban teljesítettek.

Érzelmi fertőzés

Gustav Le Bon francia szociálpszichológus, a tömeglélektan egyik legfőbb gondolkodója a francia forradalom és a 19. század egyéb tömegmozgalmainak révén fejtette ki gondolatait. Szerinte a tömegben az egyén átalakul és a tömeglélek részévé válik. A tudatos döntések helyett a tudattalan ösztönök veszik át az irányítást, ezáltal az egyén felelősségérzete és büntetéstől való félelme csökken, illetve könnyen befolyásolhatóvá válik. Az érzelmi fertőzés révén hajlamosak vagyunk arra, hogy a környezetünkben levő személyek viselkedését átvegyük. Ezáltal közelebbinek érezhetjük magunkat másokhoz, sport esetében csapatunkhoz. Ez az egység pedig akár félelmet is kelthet az ellenfél játékosaiban.

Ezt bizonyítja Moll és munkatársainak kutatása is, akik labdarúgó világ- és Európa bajnokságok tizenegyes párbajait elemezték, és megfigyelték, hogy mely viselkedések jelzik előre leginkább a párbaj megnyerését. Azok a csapatok nagyobb valószínűséggel nyerték meg a tizenegyeseket, amelynek játékosai a gólszerzés után valamilyen módon ünnepeltek. Érdekesség, hogy az értékesített tizenegyes után azok, akik mindkét kezüket a levegőbe emelték, előidézték, hogy

az ellenfél következő rugója kétszer akkora valószínűséggel kihagyja a büntetőt.

Ez az aprócska tudattalan elem azonnali hatást gyakorolhat a sportpályán is. Az érzelmi fertőzés révén nemcsak a saját társaink, hanem az ellenfél játékosainak teljesítménye is befolyásolhatóvá válik.

A tizenegyes párbajoknál kis dolgok döntik el, hogy melyik csapat nyeri a párbajt.

Tehát az öröm megélése és a feszültség oldódása mellett a gólörömnek egyéb pozitív hatásai is vannak. Illetve azt is láthatjuk, hogy olykor a tisztelet és az ízléses viselkedés hátráltathatja a csapat, illetve az egyén teljesítményét. Lehet ez mások, az ellenfelek számára idegesítő vagy akár megalázó, mégis a pontot szerző játékos van abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse. Így válik még fontosabbá a sportban a védekezés szerepe. A kevés bekapott és a minél több szerzett gól ezen tényezők által is segíthet csökkenteni a feszültséget a pályán.

A kérdés már csak az, hogy vajon ezeket az elemeket be lehet-e gyakorolni és pozitív hatásukat tanultan felhasználni a mérkőzéseken?

 

Felhasznált irodalom:

Gallace , A., & Spence , C. (2010). The science of interpersonal touch: An overview. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 256-259.

Kraus, W. M., Huang, C., & Keltner, D. (2010). Tactile Communication, Cooperation, and Performance: An Ethological Study of the NBA. Emotion, 745-749. doi:DOI: 10.1037/a0019382

Moll, T., Jordet, G., & Peppinh, G. (2010). Emotional contagion in soccer penalty shootouts: Celebration of individual success is associated with ultimate team success. Journal of Sport Science, 983-992.