Hisz ez lehetetlen! Vagy mégsem? – A mindset elmélet

Nagyon nem mindegy, hogyan vélekedünk egy helyzetről, hogyan állunk hozzá, mik az előzetes predikcióink. Az alábbi cikk ezt mutatja be. Vajon a Te mindseted milyen?

A mester okítja tanítványát, aki váltig állítja, a számára felállított feladat nem megoldható, ő képtelen rá. A mester, hogy bebizonyítsa, korántsem, megoldja a dolgot az ifjú szeme láttára, mire a tanítvány felkiált: „Hisz ez lehetetlen!”. „Látod, ezért nem megy Neked” – válaszolja a mester.

Talán ismerős lehet az alábbi rövid epizód a Star Wars című filmből. Segítsünk Luke-nak (a tanítványnak), vajon mi nehezítette meg a dolgát? Többek között a mindsete. Lássuk, mit is jelent ez pontosan!

Viszonyulás kérdése

A mindset mindazon implicit teóriák összessége, amelyek befolyásolják, hogyan vélekedünk a saját képességeinkről – ezzel párhuzamosan pedig környezetünk értékelésére is hatnak. Dweck (2006) a mindset két típusát különbözteti meg: beszélhetünk fixed és growth mindsetről. A fixed mindsettel bírók hajlamosak kudarcaikat képességeiknek elkönyvelni: „ennyi tellett tőlem”, „ebben én nem vagyok jó”. A fixed mindset számára mindegy egyes próbatétel az

„ilyen vagyok és kész”

problémakörre vezethető vissza. A growth mindsettel rendelkezők alapbeállítódása azonban a fejlődés lehetőségére helyezi a hangsúlyt. Például: „Ez nem most nem sikerült, de legközelebb többet készülök és menni fog”, vagy „Igen, ez nem az erősségem, de attól még meg tudom csinálni!”

Dweck és munkatársai sorozatos kísérleteket folytatnak ezen a területen például az intelligencia vizsgálata terén. Többek között azok, akik úgy vélték, az intelligencia egy veleszületett, nem módosítható adottság, rosszabbul teljesítettek egy intelligenciát mérő feladatban, mit azok, akik úgy vélték, az IQ módosítható és energiabefektetéssel javítható (Dweck & Leggett, 1988). Mi lenne, ha később hasonló helyzetbe kerülnének? A growth – növekedés/fejlődés központú – mindset jó segítőtárs: a jövőre való orientáció és a „legközelebb jobb lehet” alapbeállítódás ugyanis számos dolog végkimenetelénél bizakodásra adhat okot. Térjünk vissza Luke-hoz és ahhoz, mit akart tanítani számára a mestere (Yoda). Ha azt hiszed lehetetlen számodra, akkor valóban az is. Mindenesetre sokkal nehezebben végrehajtható. A mindset-elmélet tanítása szerint is.

Néha meg kell találni, hogyan indíthatjuk be magunkat. A pszichológiai közhely mögött – ha nem hiszed, hogy nem vagy képes rá – rejtőzhet némi igazság.

A mindset azonban nem csak az egyéni teljesítményre hat. Befolyásolja, hogyan értékeljük a környezetünket. A kettő nem szétválasztható: ha úgy vélem, képes vagyok a változásra, ezt az alapbeállítódást a környezetemre is vonatkoztatni fogom, és fordítva.

Középiskolás diákokat vizsgálva, a tanulók implicit teóriái kihatottak környezetükre, befolyásolván a szociális és tanulmányi eredményeiket is. Többek között megfigyelhetőek a mindset hatásai abban, kit gondolnak bántalmazhatónak, strébernek (ő ilyennek született, nem lehet rajta segíteni, mindegyikük egyforma). A mindset, vagy beállítódás nagymértékben hat a rugalmasságra. A rugalmasságot pedig lehet fejleszteni, még olyan diákoknál is, akik teljes addigi életükben negatív tapasztalatokat szereztek önmagukról és a környezetükről. Ebben azonban nagy szerepe van az őket körülvevő felnőtteknek, tanároknak: ha figyelembe veszik a diákok mindsetét, segíthetnek a negatív minták leküzdésében (Yeager & Dweck, 2012).

Állítsuk át a mindsetet!

Azonban nem csak a diákokra igaz a mindset általi fejlődés. Egy külső szemlélő mindannyiunk számára segíthet a fejlődés irányába terelni minket, vagy akár mi magunk is lehetünk a „mesterek”, akár önmagunk számára is. Mit tegyünk és mit ne tegyünk fixed mindset esetén? Ne mondjuk például egy területre, hogy:

  • Igen, ez nem mindenkinek a terepe. Csak próbáld a legjobbat, amit lehet.
  • Rendben van, ez nem az erősséged.

Az alábbi mondatok ugyanis csak erősítik a fixed mindsetet. Ha sorozatos próbálkozással sem érünk sikert, talán azért van, mert rosszul próbálkozunk. Mindenesetre, ha azt sulykoljuk magunknak és másnak is, hogy csak így tovább, ám lényegében nem teszünk semmit eltérően, a sorozatos kudarcok épp az ellenkező eredményt hozhatják. A growth mindset esetében is érdemes figyelembe venni a saját és mások határait. A growth mindset nem azt jelenti, hogy azt hisszük, mindenre képesek vagyunk!

A growth mindset azt jelenti, hogy úgy hisszük, képesek vagyunk többre is.

Például, aki nagyon szeretne énekes/énekesnő lenni, de hangi adottságai miatt ezt valószínű nem érheti el, a két mindset révén kétféleképpen vélekedhet. Fixed mindset esetén: ez nekem nem megy, nem erre születtem. Growth mindset esetén: ez nem ment valami jól, legközelebb jobb lesz. Figyeljük meg, lehet tényleg jobb lesz ez, azonban nem determinálja, hogy valóban énekes lesz az illetőből. Saját határaink és saját mindsetünk megismerése segíthet kihozni magunkból a legjobbat, akkor is, ha az a legjobb távolabb áll az eredeti elképzeléseinktől. Az önismeretei munka ebben is javunkra válhat.

A mindset egyik hazai kutatójával készített interjúnkat itt és itt olvashatjátok. Valamint a sportban és a gazdasági világban is megtalálhatjátok ezt az elméletet!

 

Felhasznált szakirodalom:

Dweck, C. S. (2006). Mindset: The new psychology of success.

Dweck, C. S. (2015). Szemléletváltás. HVG Kiadó, Budapest.

Dweck, C. (2015). Carol Dweck Revisits the “Growth Mindset”. Commentary. As first appeared in Education Week

Yeager, D. S. & Dweck, C.S. (2012). Mindsets Tehát Promote Resilience: When Students Believe That Personal Characteristics Can Be Developed. Educational Psychologist, 47(4), 302-314.