Boldogan a munkahelyen a világ bármely pontján? – Interjú Ausztráliából extra nyereményjátékkal

Ausztráliában jártunk a Southtern Queenslandi Egyetem Pszichológiai és tanácsadási Tanszékén és dr. Yong Wah Goh szervezetpszichológussal és az egyetem szenior kutatójával készítettünk interjút jelenleg futó kutatásáról, melyben Magyarország is részt vesz. A professzor fő kutatási területe egyébként a munkahelyi stressz és megküzdési stratégiák, mindfullness és meditáció, mindez pedig nemzetközi környezetben. Kifaggattuk a kutatás eddigi eredményeiről. A kutatás és a nyereményjáték részleteit lentebb olvashatjátok.

A professzor jelenleg egy nemzetközi kutatást koordinál, melyben Magyarországot is vizsgálja kutatócsoportjával dr. Kun Ágota munkapszichológussal és a Budapesti Műszaki Egyetem Pszichológiai tanszékének adjunktusával együttműködve. Ennek keretein belül a munkahelyi jóllét, munkahelyi stressz, coping és belső pszichológiai erőforrások feltérképezésével foglalkozik. Az eredmények segítségével egy olyan modell megalkotása a cél, amelyet munkahelyi környezetben lehet alkalmazni a stressz kezelésére, a munkavállalók jóllétének növelésére, és belső pszichológiai erőforrásaik erősítésére.

A nemzetközi kutatás több országot foglal magában: Magyarországot, Ausztráliát, Kínát, Szingapúrt, és Japánt. Ennek oka pedig az, hogy különböző kultúrák különbözőképpen értelmezik a stresszt és más megküzdési mechanizmusokat használnak a stressz csökkentésére. Ez különösen aktuális téma manapság munkahelyi környezetben, hiszen rengeteg multinacionális vállalatnál jelenik meg a kulturális sokszínűség, számos különböző kultúrából érkező munkavállaló dolgozik együtt, egy csapatban, egy szervezetben, így a kultúrközi különbségek figyelembevételével egyrészt a munkavállalóknak is nagyobb mértékben lehet segíteni kialakítani személyre szabva a stresszkezelési módszereket, másrészt ez hosszútávon a szervezet teljesítőképességét, sikerét is növelni fogja.

Az interjú alatt tehát a fentebb említett kutatásról, a stresszről, és az eddigi nemzetközi eredményekről beszélgettünk Dr. Yong Wah Goh professzorral.

Az első kérdésem arra irányulna, hogy miért a stressz? Hogy-hogy ezzel a területtel kezdett el foglalkozni?  

Már gyerekkorom óta foglalkoztat ez a téma. Édesapám nagyon sokat dolgozott, alig találkoztam vele, akármennyire is szerettem volna vele játszani. Egyszer Édesanyámat kérdeztem, hogy feltörhetem-e a perselyemet, hogy az összegyűjtött pénzemből fizessek neki, hogy velem játszhasson, csak legalább egy napig? Ez persze sosem jött össze és úgy nőttem fel, hogy láttam milyen keményen és sokat dolgozik édesapám minden áldott nap, és azt is, hogy mennyi stresszel jár ez. Teljesen kizsigerelte az életét és egyáltalán nem maradt ideje ránk.

Tehát ez az oka, amiért elkezdtem a stresszel foglalkozni, hogy megtaláljam az utat egyrészt ahhoz,

hogyan lehet a munka kevésbé „fájdalmas”

az emberek számára. Szeretném, hogy ez emberek a munkájukat ne egy stresszorként éljék meg, egy kötelező rosszként, hanem élveznék és boldogan mennének be a munkahelyükre. Másrészt pedig szeretnék egy olyan utat találni, ami arra irányul, hogy azzal, hogy a stresszt csökkentjük a munkahelyen, az embereknek több idejük és energiájuk marad a családra és barátaikra.

Ön szokott stresszt átélni munkája során?

Persze. Számos olyan szituáció van, ami stresszel jár a munkám során. Ilyenek például: minőségi és megfelelő mennyiségű publikációk írása, megküzdeni a kiadók visszautasításával, tanácsadói munkát végezni, ahol folyamatosan idői nyomásra kell dolgozni, az egyetemen megtalálni a közös hangot minden diákkal és a problémáikat megoldani. A lényeg nem az, hogy teljesen eltüntessük a stresszt, hanem az, hogy csökkentsük a mennyiséget, és megtaláljuk a megfelelő megküzdési megoldásokat.

Ön hogy küzd meg a stresszel?

Ez a csodálatos dolog abban, ha pszichológus vagy, hogy közvetlenül tudom alkalmazni azokat a dolgokat, amiket a kutatás során találunk. A kutatásom két dolgot tanított meg nekem a stresszel kapcsolatban. Nagyon nem mindegy hogyan tekintünk a stresszre. Az, ahogy interpretáljuk a környezetünket és amilyen szemüvegen keresztül nézünk a világra, befolyásolja, hogy a későbbiekben mennyire leszünk képesek megküzdeni a stresszel. A másik kulcs tényező pedig a stressz kezelésében a jó megküzdési stratégiák alkalmazása. Ez a két alappillére a stressz kezelésének, ezt vizsgálom.

Tehát egyrészről megtanultam dolgokat máshogy, más szemszögből látni. Sokszor használom a humort. Bármilyen szituációról is van szó, próbálj meg valami vicceset, szórakoztatót találni benne és ne csak egy oldalról közelítsd meg a problémát. Keress annyi lehetséges megoldási utat illetve értelmezést a szituációnak, amennyit lehet. Láss rá a problémára 360 fokon, tágítsd a perspektívát. Minél szélesebb spektrumban tudunk egy problémára tekinteni és sikerül a beszűkült állapotból elmozdulni, annál könnyebben fogjuk utána megtalálni az ahhoz vezető megoldási utat, utakat.

Amikor fitt vagy, könnyebben meg tudsz küzdeni a stresszel.

A másik tényező pedig ugye a megküzdési stratégiák. Itt kiemelném azokat a stratégiákat, amik a megelőzésben segítenek főleg. Az egyik legfontosabb az egészség. Folyamatosan törekszem minden napomat úgy élni, hogy egészséges maradjak. Edzőterembe járok, futok, harcművészetet tanítok és meditálok. A mozgás megerősíti a fizikai rezilienciát és távol tart a stressztől. Amikor fitt vagy, könnyebben meg tudsz küzdeni a stresszel. A harcművészetek például nem csak a testet, de az elmét is edzik. Az elmét lenyugtatja, amivel

az elme felszabadul, rugalmasabb lesz,

gyorsabban képes perspektívát váltani, de ha az elme nem nyugodt, akkor elveszted ezt.

Amit a tanítványaimnak példaként mindig felhozok, az a következő: tegyük fel, szembekerülsz egy feketeöves, magasabb, erősebb férfival, mint Te. Ki fog nyerni? Ő, mert erősebb, mint te, ugye? De mi van, ha közölnéd vele, hogy nálad egy dinamit van, és ha felrobbantod, együtt robbantok. Ki fog teljes pánikba esni először? Ő, hiszen egy teljesen váratlan fordulattal találkozik.  A következő kérdést teszem fel ezek után a tanítványaimnak: Mi van, ha ő képes az elméjét annyira lecsendesíteni, lenyugtatni, hogy kontroll alatt tudja tartani a szituációt? Ha meg tudja ezt tenni, akkor ad magának egy esélyt, egyetlen esélyt arra, hogy találjon egy megoldást. Míg ha ezt nem képes megenni, akkor befeszülve, beszűkült elmével képtelen megoldani azt.

Tehát a kérdés az, hogy melyik szeretnél Te lenni?

Az erős nagyfiú, aki nem tud mit kezdeni egy ilyen helyzettel, vagy az az erős nagyfiú, aki képes lenyugtatni magát és higgadtan megtalálni a megoldást? Én az a férfi szeretnék lenni, aki képes higgadt maradni, mert legalább így adok magamnak egy esélyt arra, hogy megtaláljam a kiutat. Ha nem jutsz el idáig, esélyed sincs megküzdeni a stresszel. Valójában csak ennyire van szüksége az embernek, hogy megteremtse magának a lehetőséget, hogy meglássa a megoldást. Nagyon sokszor, amikor stresszel dolgozunk, a munka nagy része erről szól. Egyszerűnek hangzik, mégsem olyan egyszerű elsajátítani.

Hogy jött a kultúrközi pszichológia a képbe?

A válasz egyszerű. Ez vagyok én. Egy szingapúri pszichológus Ausztráliában, ami önmagában egy iszonyatosan multikulturális ország. Rengeteg nemzet, kultúra találkozik itt. Egész életem során ilyen környezetben nőttem fel. Sőt, Szingapúrban például négy különböző rassz található meg. Mindig is tudatában voltam, hogy különböző kultúrák különbözőféleképpen látják ugyanazt a dolgot.

A másik dolog pedig, ami a stressz-menedzsmentre vonatkozik, hogy a kutatási eredményeimmel nem csak egy adott kultúra lakosain szeretnék segíteni, hanem mindenkin. Ahhoz pedig ismernem kell más kultúrákat, és az ott élő emberek működésmódját, hogy rájuk is alkalmazható legyen.

Meséljen picit az eddigi tapasztalatiról és kutatási eredményeiről. Mit érdemes tudni a munkahelyi stresszről? Mik az eddigi eredmények?

Két részt emelek ki. Az egyik a stressz. Különböző kultúrák máshogy küzdenek meg a stresszel. A nyugati kultúrák esetében például a kontroll nagyon fontos. Ha nincs kontroll az életük és a jövőjük felett, hamar stresszt élnek át. De a keleti kultúrák esetén, mint például Kína, ez máshogy működik, a személyes kontroll hiánya nem annyira fontos. Ennek az egyik oka az, hogy a kollektivista kultúrák stresszes helyzetben egymást jobban segítik, közös erővel küzdenek meg a problémákkal és a kollektív kontroll nagyobb teret nyer a személyes kontrollnál.  A másik különbség a társas támogatás minősége. A nyugati kultúrák főleg akkor fordulnak segítségért, ha a feladat megoldásához szükségük van segítségre. Míg a keleti kultúrák esetén sokkal többről van szó. Náluk sokkal inkább szól az egymás közötti minőségi kapcsolatépítésről, mint egy feladat megoldásáról. Tehát máshogy közelítik meg a stresszt és máshogy is akarják megoldani.

Nyugaton az emberek a stresszt stressznek élik meg, keleten pedig stressznek és emellett egy lehetőségnek,

hogy kapcsolatot építhetnek a társaikkal. Ezen kívül még számos más aspektusban különböznek a kollektivista és individualista kultúrák, de talán ez a legmarkánsabban kimutatható különbség.

A kutatás másik nagy témaköre a munkahelyi jóllétről szól. Amit eddig találtunk, hogy az általunk vizsgált pszichológiai faktorok között erős kapcsolat van, és ezeket egy modellbe tudjuk rendezni. Mondhatjuk úgy is, hogy

megtaláltuk a receptet,

hogy melyik komponens mit, hogyan és milyen sorrendben befolyásol. Már nem csak a hozzávalókat ismerjük, de a tuti recept is megvan hozzá. Ezekkel az eredményekkel képesek leszünk egy olyan munkahelyi jóllét workshopot kialakítani szervezeteknek, amely nemzetközi porondon is megállja a helyét.

Az interjút egy cikksorozattal fogjuk zárni, amiben a stressz-menedzsment alapvető lépéseiről mesélünk majd. Ha szeretnél részese lenni ennek a nemzetközi projektnek, töltsd ki a kérdőívet és vegyél részt a sorsolásban. A kitöltők között ajándékot sorsolunk ki, ami nem más, mint egy 3 alkalmas frissítő-lazító masszázsbérlet, ami stressz-csökkentő, immunrendszer erősítő és alvászavarok ellen is jó!

A kitöltés részletei:

Részese lehetsz ennek a nemzetközi kutatásnak, ha kitöltöd a következő linken található kérdőívet: www.workplace-wellbeing.eu Ezzel hozzájárulsz ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk a magyarországi munkavállalók stressz és jóllét jellemzőiről.

Kitöltési határidő: Szeptember 2., Vasárnap

Kérlek töltsd ki a teljes kérőívet, hiszen a végén fogod megtalálni a nyereményjátékra való feliratkozást.

Örülünk, hogy csatlakozol!