„Miért nem tanulsz?!” – A tanulási motiváció

Hamarosan elkezdődik az új iskolaév. Iskolások, egyetemisták sokasága várja a társaival való újbóli találkozást. Akadnak azonban, akik esetleg már előre sejtik, melyik tárgy tanulására lesz nehéz motivációt gyűjteni. Vajon milyen tényezők lehetnek befolyással a tanulási kedvre? Drippey-Dévai Julianna iskolapszichológus írása.

A tanulási motiváció kérdéskörének fontosságát talán nem is kell hangsúlyozni. A megfelelő motiváló erő nélkül szinte képtelenség rávennünk magukat a tanulásra, legyen szó bármilyen érdekes tananyagról, bármelyik életkorban. A napjainkban legelfogadottabb és kutatottabb elméleti keret szerint a motiváció a tanulók egyéni céljaitól függ. Ez a cél lehet az adott tananyag tényleges elsajátítása, a tudás megszerzése, a társakkal való verseny a jó teljesítményért, illetve az eredmény, vagyis bizonyos érdemjegy megszerzése.

Gyakran hallani azonban a szülőktől, hogy nem a gyermektől függ ez a cél, hanem a tanár dolga megszerettetni az adott tananyagot. Sok pedagógus pedig azon a véleményen van, hogy a tanórán szinte lehetetlen befolyásolni egy gyermek motiváltságát, ha az otthoni környezetben nem érték a tanulás. Melyik is az igaz? Mint oly sok pszichológiai jelenséggel kapcsolatban, a motiváció tekintetében sem létezik egyértelmű válasz. A motiváció rendkívül összetett tényezőkön alapszik. A legkomplexebb összefoglaló öt dimenzión, összesen 56 különböző hatótényezőt mutat be. Így nem csupán a gyermek céljai, a környezete és a pedagógus, de a tanuló maga, az adott tanagyag, valamint a tanítás módszere is befolyásolja a motiváltsági szintet. Lássunk pár példát!

A pedagógusnak nagy szerepe van a tanulási motiváció alakulásában.

Mit tehet az oktató?

A tanulók motiváltsági szintjét tekintve a tanáron múlik, hogy mennyire tud jó viszonyt kialakítani a tanulókkal, mennyire elérhető számukra. Megismerni a tanulókat és a saját erősségeikre építve egyénekként kezelni őket, jó út a motiváltabb légkör kialakításához. Befolyásolja a tanulók motiváltságát a pedagógus felkészültsége és lelkesedése a tárgy iránt. Modelláló szerepe miatt a pedagógus involváltsága azt közvetíti a tanulók felé, hogy az adott téma valóban érdemes az elsajátításra. Nyilvánvaló módon az osztály előtti kritikus, szarkasztikus megnyilvánulás a teljesítménnyel kapcsolatban negatívan hat a tanuló motiváltsági szintjére – míg a humor sokat segíthet a közvetlenebb kapcsolat kialakításában. Barbara McCombs így foglalja össze a tanár szerepét a tanórán:

„Majdnem minden, amit az oktató a tanórán tesz, motiváló erővel bír – pozitív vagy negatív irányban.”

Nincs tehát könnyű dolga az oktatónak. A tananyag tartalmával kapcsolatosan a legerősebb motiváló erőnek bizonyul, ha szorosan köthető a való élethez és egyértelműen hasznos az elsajátítása. Ha a diákok rendelkeznek döntési szabadsággal az anyaggal kapcsolatban, sokkal szívesebben merülnek el benne. Értelemszerűen jobban megragadja a diákok figyelmét az újdonságot jelentő, változatos tananyag, amely akár különböző interaktív eszközökkel, például videókkal színesített. Napjainkban sok olyan kutatás folyik, mely a modern eszközök tanulási folyamatba való integrálását és a motiváció kapcsolatát vizsgálja. Az eredmények szerint, mivel a technika világa közel áll a fiatalokhoz, a száraz tananyagot is lelkesebben és alaposabban elsajátítják a digitális eszközök bevonásakor. A tanítás folyamata akkor lesz motiváló, ha a diákoknak minél több alkalmuk van a tapasztalati tanulásra. A közösen kitűzött egyértelmű célok felé haladás, a fejlődésről való visszajelzés szintén nagy motiváló erővel bír.

A tanuló is elősegítheti saját motiváltságát.

Akkor mi múlik a tanulón?

Elsődleges szempont például, hogy a Maslow-féle szükséglet piramis alsóbb szintjei ki legyenek elégítve a tanulás megkezdésekor. Például éhesen vagy szomjasan szinte képtelenség koncentrálni. A figyelem tudatos irányításának megtanulása a munka világában is fontos, így a tanuló sokat nyer, ha már az iskolapadban képes az energiáit a prioritások mentén beosztani.

A tanulón múlik a saját, jól működő tanulási szokások kialakítása,

valamint szintén sokat segít, ha hosszú távú céljait – például adott területen való elhelyezkedést – képes szem előtt tartani.

Az iskolai vagy az otthoni környezet szerepe is jelentős a motivációval kapcsolatban. A tanulási kedvet előmozdítja az elfogadó, nyitott légkör, ha a tanulók megoszthatják ötleteiket, elképzeléseiket egymással, az oktatóval vagy szüleikkel. A család az érdeklődési körök tágításában segítheti a tanulót. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy

az otthon a regenerálódás színtere is, így a pihenés és tanulás egyensúlyára érdemes odafigyelni.

Hasznos, ha a szülő fel tudja hívni a tanuló figyelmét a hosszú távú célokra, azonban ez is demotiválóan hathat, ha a fiatal bizonytalan pályaválasztását illetően. A tanulási környezet akkor is lehet erősen demotiváló, ha valamilyen feszültség uralkodik otthon vagy az osztályban, például bántalmazás vagy bullying esetében, ezért is fontos például az osztályon belüli konfliktusok hatékony rendezése.

A felsorolt pár tényezőből is látszik, milyen bonyolult rendszert alkot egy-egy tanuló motivációs bázisa, mely óráról órára is változik az aktuális hatásoknak megfelelően. Nem csupán a szülő, a pedagógus vagy maga a tanuló tehető „felelőssé” abban az esetben, ha nincs tanulási kedv. Mindannyian emlékezhetünk olyan alkalomra, mikor szinte fizikai fájdalommal ért fel a tanulás. Az elfogadó légkör, egy jó beszélgetés segíthet az egyéb, figyelmünket követelő problémák megoldásában. Összességében pedig elmondható, hogy pedagógusként, szülőként és tanulóként is a megfelelő környezet kialakítása mellet a legjobb út, ha minél inkább figyelünk a fentebb említett szempontokra.

 

Felhasznált irodalom:

Fejes, J. B. (2011). A tanulási motiváció új kutatási iránya: a célorientációs elmélet. Magyar Pedagógia111(1), 25-51.

Huang, C. S., Su, A. Y., Yang, S. J., & Liou, H. H. (2017). A collaborative digital pen learning approach to improving students’ learning achievement and motivation in mathematics courses. Computers & Education107, 31-44.

Lin, M. H., Chen, H. C., & Liu, K. S. (2017). A study of the effects of digital learning on learning motivation and learning outcome. Eurasia Journal of Mathematics, Science and Technology Education13(7), 3553-3564.

Pawar, P. R. (2017). Enhancing Student Learning and Motivation.

Williams, K. C., & Williams, C. C. (2011). Five key ingredients for improving student motivation. Research in Higher Education Journal12, 1.