Önbeteljesítő jóslat az iskola falain belül: miért jobbak a fiúk matekból?

Szinte mindenkiben élesen él az a sztereotípia, hogy míg a fiúk általában a reál tárgyakból jeleskednek, addig a humán területeken a lányok teljesítménye kiemelkedőbb. Ennek az előítéletnek az alapja inkább keresendő a társadalmi folyamatokban, mintsem kognitív különbségekben. Sok esetben a tanárok és a szülők tudtukon kívül úgy bánnak a diákokkal, hogy igazolni tudják a nemekkel kapcsolatos régóta fennálló sztereotípiát. Pedig egy amerikai felmérés rámutatott, hogy a legtöbb kerületben a fiúk és lányok matematikai teljesítménye majdnem azonos, azonban akadnak kivételek.

A szociálpszichológia egyik alapaxiómája, hogy a viselkedésünket nagymértékben befolyásolja a csoporttagságunk és az ahhoz köthető elvárások és előítéletek. A Stanford Egyetem kutatói legújabb felmérésükben azt találták, hogy a tantárgyakkal kapcsolatos előítéletek és önbeteljesítő jóslatok jellemzően a jómódú fehérek által lakott külvárosi kerületekben jelentkeznek élesen. A teszteken nyújtott teljesítményben megmutatkozó nemi szakadékot közel kétezer iskolai körzetben elemezték. A szülők szociökonómiai státuszával egyenes arányban látszik beigazolódni a humán és reál tárgyakat érintő nemi sztereotípia.

A normák sorsdetermináló jellege

Ennek hátterében pedig a helyi normák állnak. Minden egyes csoport (jelen esetben lakó- és iskolai közösség) jól megragadható társas normák mentén szerveződik, amelyek

hatást gyakorolnak a csoportok egészére és az egyén viselkedésére is.

A kutatásban beazonosított területeken egyértelműen meghatározzák a gyerekek felé nyújtott elvárások, és megkülönböztető viszonyulások a diákok későbbi teljesítményét. Vannak olyan tényezők, amelyek a fiúkban erősítik meg a matematika szeretetét és azt erősítik bennük, hogy a reál tárgyakban kell jó teljesítményt produkálniuk, míg a lányoknál pont ellentétes hatást váltanak ki.

Az egyensúly a nemek között olyan értelemben nem sérül, hogy míg egyes magatartásmintázatok a fiúkat a matematika irányába tereli, addig a lányokat az irodalom és a nyelvek területén erősíti meg. A vizsgált iskolai körzetek mindegyikében kivétel nélkül a lányok jobb teljesítményt mutattak a humán tantárgyakból. Matematikában azonban nem ilyen éles a különbség. Sőt olyan is előfordult, hogy a lányok értek el jobb eredményeket, főként szegényebb, többségében afroamerikaik által lakott területeken. A matematikai teszteken nyújtott teljesítményben a fiúk a fehér, jómódú családok által lakott övezetekben haladták meg a lányokat.

Nemi szakadékok a matematika és az irodalom területén (forrás: cepa.stanford.edu)

Példaképp New Jersey egyik kerületében, ahol az átlagos bevétel 180 ezer dollár környékén mozog, és hatvan százalékban fehérek által lakott terület, a fiúk és lányok teljesítménye egyaránt kiemelkedő, azonban a fiúk átlagosan fél jeggyel jobb eredményeket érnek el. Ellenben Detroit egyik szegényebb részén, ahol az átlagos bevétel 27 ezer dollárra tehető és a lakosság nyolcvanöt százaléka afroamerikai, a lányok megelőzik a fiúkat.

Hagyományos szerepek a családon belül

A kutatás vezetői szerint ezek az eredmények világosan rámutatnak a szülők és a társadalom elvárásaira és azok szerep meghatározó jellegükre. Ezekben a kerületekben érdekes paradoxon mutatkozik meg, mivel a jómódú szülők hajlamosabbak hangsúlyozni az egyenlőséget szorgalmazó törekvéseket, miközben a négy fal között ragaszkodnak a hagyományos szerepmodellhez:

a férfi a kenyérkereső, a nő pedig a családi tűzhely melegének fenntartásáért felel.

Ezt tovább erősíti, hogy ezekben a kerületekben a férfiak jellemzően magasabb beosztásban (üzlet vagy tudományok területén) helyezkednek el, valamint jelentős összegeket visznek haza, miközben a nők egyáltalán nem, vagy alacsonyabb beosztásban dolgoznak. Ezzel azonban a szülők azt a mintát adják a gyermekeiknek, hogy a férfi feladata a családfenntartás, jó fizetésekkel pedig főként a STEM (science, technology, engineering, mathematics) szakmák kecsegtetnek.

Ideje túllépni a gender szabta kereteken!

Az amúgyis mélyen gyökerező sztereotípiára csak rásegít, hogy ezek a szülők az iskolán kívüli tevékenységeket is a társadalmi nemeknek megfelelően választják meg: a lányok járjanak balletre, a fiúk pedig matek szakkörre. A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hányféleképpen

képes befolyásolni az egyén életútját és karrierválasztását az a közeg, amiben felnő

és azok a társadalmi elvárások, amik áthatják a mindennapjaikat.

A tanárok felelőssége sem elhanyagolható, hiszen a gyerekek hétköznapjaik jelentős részét az iskola falain belül töltik. Sok tanár észrevétlenül erősíti a pygmalion-effektust, vagy más szóval az önbeteljesítő jóslatokat. Pedig a gyerekek kiskorukban nemtől függetlenül azonos matematikai készségekkel rendelkeznek, a környezet az, ami aztán sok esetben a lányok számára leredukálja, míg a fiúk számára teret enged a lehetőségek tárházának.

A kutatás fényében érdemes mérlegelni a gyerekekhez való viszonyulások és az eléjük támasztott elvárások determináló jellegét. Ezeket a mélyen belénk ivódott sztereotípiákat tudatosan kiiktathatjuk. Például úgy, ha a gyerekeknek lehetőséget adunk, hogy találkozzanak a szakmájukban nem sztereotipikus személyekkel, pl. férfi fodrásszal, vagy női mérnökkel. Segítheti az önbeteljesítő jóslat megelőzését, ha az iskolán kívüli tevékenységek kevésbé nemi meghatározottságúak. Hiszen vitathatatlan, hogy a gyerekek jövőbeni boldogulásának szempontjából kiemelten fontos, hogy milyen motivációval, önbizalommal és implicit értékekkel felvértezve vágnak bele a pályaválasztásba és a munkakeresésbe.

 

Felhasznált szakirodalom:

Chetty, R., Hendren, N., Lin, F., Majerovitz, J., & Scuderi, B. (2016). Childhood environment and gender gaps in adulthood. American Economic Review, 106(5), 282-88.

Cimpian, J. R., Lubienski, S. T., Timmer, J. D., Makowski, M. B., & Miller, E. K. (2016). Have gender gaps in math closed? Achievement, teacher perceptions, and learning behaviors across two ECLS-K cohorts. AERA Open, 2(4), 1-19.

Lubienski, S. T., Robinson, J. P., Crane, C. C., & Ganley, C. M. (2013). Girls’ and boys’ mathematics achievement, affect, and experiences: Findings from ECLS-K. Journal for Research in Mathematics Education, 44(4), 634-645.

Reardon, S.F., Fahle, E.M., Kalogrides, D., Podolsky, A., & Zárate, R.C. (2018). Gender Achievement Gaps in U.S. School Districts (CEPA Working Paper No.18-13). Letöltve: Stanford Center for Education Policy Analysis: http://cepa.stanford.edu/wp18-13

Tomasetto, C., Alparone, F. R., & Cadinu, M. (2011). Girls’ math performance under stereotype threat: The moderating role of mothers’ gender stereotypes. Developmental psychology, 47(4), 943-949.


Iratkozz fel hírlevelünkre!