Ha kell, ha nem, megveszem! – Avagy mi teszi a „boltkórost”?

Biztos mindannyian beleestünk már abba a csapdába, hogy annak ellenére, hogy gondos költségvetést készítettünk, a plázákat járva vagy a webshopokat böngészve becsúszott egy-egy nem tervezett kiadás. Ezzel még önmagában nincs is semmi baj, hiszen olykor mindannyiunkra rátör a váratlan és impulzív vásárlási vágy. De mit nevezünk kóros vásárlási kényszernek, és mit tehetünk ellene, mielőtt ingünk-gatyánk rámenne a mértéktelen költekezésre?

A kényszeres vásárlásra az elmúlt évtizedekben figyeltek csak fel az addiktológia területén dolgozó szakemberek, habár már a XX. század hajnalán Kraepelin oniomániaként (kóros vásárlási hajlam) írta le a zavart. A kóros vásárlás alapvetően a kleptománia mellett helyezkedik el a kompulzivitás-impulzivitás spektrumon. A kompulzív tényezők közé tartozik a kényszeresség és a megismétlődés, míg az impulzivitás a kontrollvesztésre és a negatív következmények figyelmen kívül hagyására mutat rá. Míg az impulzív vásárlást a normál populáció kb. fele megtapasztalja élete során, addig a vásárlási kényszer már kórosnak tekinthető.

Impulzív vagy kompulzív vásárló vagy?

Impulzív vásárlás során a pillanat hevében, előzetes tervezés és az anyagi következmények figyelembevétele nélkül veszünk meg valamit. Hátterében az alulszabályozás áll, de az egyszeri hibát követően visszaáll a kontroll képessége. Ezzel ellentétben a kompulzív vásárlók számára

a vásárlás megküzdési stratégiaként szolgál,

amellyel a belső feszültséget, a szorongást, a negatív érzéseket szeretnék csökkenteni. Ennek hátterében félreszabályozás áll, vagyis az önszabályozás teljes összeomlása.

A kényszeres vásárló olyan termékeket vásárol, amikre igazából nincs semmi szüksége.

A zavar külön nem szerepel a DSM IV-ben, a „máshova nem sorolt impulzuskontroll-zavarok” alá tartozik, így egységes definíció sem született még a jelenség leírására. Annyi bizonyos, hogy az alábbi tényezők együttes megléte esetén beszélhetünk kényszeres vásárlásról:

  • szélsőséges formában ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan és ismétlődően megjelenő vásárlási vágy,
  • a következmények figyelembevétele nélkül,
  • ismétlődő,
  • a negatív eseményekre és érzelmekre való válaszként jelenik meg,
  • nagyon nehéz leállítani,
  • végül káros következményekhez vezet.

A kényszeres vásárlókat tehát

főként a belső feszültség irányítja, amelyet a vásárlással igyekeznek enyhíteni.

Ez pedig ahhoz vezet, hogy sokkal több pénzt adnak ki olyan termékekre, amelyekre valójában nincs szükség. Az árucikkek körülbelül egyharmadát egyáltalán nem is használják, sőt a kompulzív vásárlók felével előfordult már, hogy a megvásárolt terméket még a csomagolásból sem vették ki. Jól mutatja a vásárlási kényszer lényegét, hogy a kóros vásárlók gyakran visszaviszik az adott árut vagy pedig elajándékozzák, esetleg a kukába hajítják. Tehát nem azon van hangsúly, hogy minél több terméket felhalmozzanak, hanem a megszerzésen, a vásárlás nyújtotta élvezeten.

Az ördögi körből nincs kiszállás

A „boltkórosok” sokkal gyakrabban használják ki a webshopok nyújtotta lehetőségeket, több bank- és hitelkártyájuk van, és emiatt talán nem is oly meglepő, hogy igen gyakran verik magukat komoly adósságokba. Ez pedig a társas kapcsolatokra is negatív hatással van, valamint munkahelyi problémákat is okozhat. Végül pedig bűntudatban és negatív érzelmi állapotban csúcsosodnak a következmények, amelyek enyhítésére a kompulzív vásárló megint egy üzlet felé veszi az irányt… Így ebből az ördögi körből rendkívül nehéz kiszállni.

Főként a nőket érinti a zavar.

Magyarországon egy 2007-es felmérés szerint a lakosság körülbelül egy százaléka érintett. Nemek tekintetében nők körében gyakrabban fordul elő a kóros vásárlás. A kutatók a női fölényt többek között azzal magyarázzák, hogy

a nők a vásárlás révén próbálnak meg függetlenebbek lenni mind kapcsolati, mind társadalmi szinten.

A kóros vásárlás ritkán áll fent egyedüli problémaként, általában egyéb pszichiátriai zavarokhoz társul. Leggyakrabban szorongásos zavarok, hangulatzavarok (depresszió), pszichoaktív szerabúzus és dependencia, valamint impulzuskontroll-zavarok kíséretében. Nem ritkán együtt járhat evészavarral, kémiai függőségekkel vagy akár személyiségzavarokkal (borderline).

Hogyan válhat kényszeressé a hétköznapi cselekvés?

A zavar hátterében genetikai, nevelési, személyiségbeli és társadalmi tényezőket isfeltételeznek. Az analitikus szemlélet értelmében kora gyermekkori nárcisztikus sérülés állhat a zavar mögött: a fontos személyek érzelmi elérhetetlensége. A személy a kényszeres vásárlással a széttöredezett self korrekciójára, self-tárgy kapcsolat egyensúlyának megteremtésére, valamint

a belső üresség érzetének csökkentésére törekszik.

A jutalmazó szülői nevelői attitűd is kialakíthat felnőttkori zavart. Jó viselkedésért cserébe a szülők vettek a gyereknek valamit, így a pénz és az ajándékok váltak jutalmazási eszközzé. A felnőtt pedig önmagát is ilyen formában igyekszik jutalmazni.

A mai fogyasztói társadalomban a kulturális tényezők szerepe sem elhanyagolható. Főként az anyagias szemlélet a meghatározó, amelyet a média a reklámokkal még tovább mélyít bennünk. A bankok által nyújtott hitelkártyás szolgáltatások is megkönnyítik a kényszeres vásárlók dolgát, hiszen annak ellenére is költekezhetnek, hogy valójában nincs rá keretük. Az ünnepek (karácsony, Valentin-nap) kommercializálódása áthelyezte a hangsúlyt az ünnepek lényegéről a fogyasztásra.

A zavarhoz tehát több tényező is hozzájárulhat, a kezelése csak szakember segítségével, farmakoterápiával és pszichoterápiával lehet hatékony.

 

Felhasznált szakirodalom:

Demetrovics, Zs. & Kun, B. (2010). Az addiktológia alapjai VI. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Edwards, E. A. (1992). The measurement and modeling of compulsive consumer buying behavior (Doktori disszertáció).

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!