Örülnék, de nem tudok – a szülés utáni depresszióról

Az ember életútját tekintve vannak olyan életperiódusok, amelyekben sérülékenyebb. Ilyenkor gyakori a depresszió megjelenése, amely a legismertebb pszichiátriai megbetegedések közé tartozik. Számos internetes oldal foglalkozik a témával. Arról, hogy mik a tünetei, és hogy hogyan is lehet kilábalni belőle. Mostani cikkünkben a szülés utáni depresszióról lesz szó. Mely esetben jellemző az előfordulása? Mik a tünetei és hogyan kezelhető? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Egy gyermek születése általában minden képzetet felülmúló boldogság a szülőknek. Végre megszületett a kis jövevény, akire kilenc hónapig várt az egész család. Néha azonban a felhőtlen boldogság helyett a pokol köszönt az újdonsült anyukára. Kételyek gyötrik és nem tud örülni az újszülöttjének. Így érezhetik magukat azok, akik a szülés utáni depresszióban, más néven postpartum depresszióban szenvednek.

Ez a megbetegedés a szülést követő időszak pszichiátriai problémáinak egy fajtája, és Hammen szerint egyáltalán nem veszélytelen. Munkatársaival végzett kutatásuk eredménye azt mutatta, hogy a

depressziós szülők gyerekeinek 50%-ára szintén jellemző volt a major depresszió

húszéves koruk előtt. A nem depressziós szülők gyerekeinél ez az arány csak 12% volt.

Lehetséges okok

A depressziónak ezt a fajtáját már az 1800-as években is ismerték, de csak később, az 1960-as években kapott nagyobb figyelmet. Mára az egyik leginkább kutatott terület a szülés utáni komplikációk közül.

Több lehetséges okot is feltételeznek a betegség mögött. Számos kutató úgy véli, hogy bizonyos biológiai mechanizmusok állnak a kialakulás hátterében.

A terhesség alatt az ösztrogén és a progeszteron szintje megnő, majd a szülést követően szintjük hirtelen a korábbi szintre csökken.

Egyes kutatók szerint ez a hirtelen csökkenés eredményezhet biokémiai egyensúlyzavart az agyban, ami depresszióhoz vezethet.

Természetesen számos lehetséges pszichológiai és társadalmi oka is lehet a postpartum depressziónak. A terhesség és az új gyermek születése egy új, az eddigiektől eltérő élethelyzet elé állítja az anyákat. Ez sokszor jelentős pszichés stresszel jár együtt. Robertson és munkatársai (2004) szerint a család támogatásának hiánya, a rossz szociális körülmények, az anya fiatal kora, valamint a kedvezőtlen anyagi háttér mind kockázati tényezők lehetnek.

„A dementorok a legvisszataszítóbb lények közé tartoznak (…). Amerre járnak, kiszívják a levegőből a békét, a reményt és a boldogságot. – írja J. K. Rowling. Hasonlóan jellemezhető a depresszió is.

„Nem vagyok elég jó anya”

Fontos, hogy el kell különíteni a szülést követő első napokban megjelenő enyhe lehangoltság érzését (baby blues) a komolyabb depressziótól. Előbbinél néhány nap után megszűnnek a tünetek, és nem igényel kezelést. Az utóbbinál azonban más a helyzet. Erről a betegségről akkor beszélhetünk, ha a tünetek két hétnél tovább tartó időszakban jelentkeznek. Na de mik is a tünetei ennek a posztnatális depressziónak?

Kendell és munkatársai (1976) szerint az a nő tekinthető postpartum depressziósnak, aki az alábbi tünetek közül legalább öttel rendelkeznek:

  • szomorúság
  • örömérzet hiánya
  • jelentős testsúlycsökkenés/növekedés
  • álmatlanság
  • nyugtalanság
  • fáradtság
  • bűntudat érzése
  • erőtlenség
  • értéktelenség érzése

A betegség előfordulását tíz és huszonöt százalék közé teszik a szakemberek. A tünetek már a szülést követő második héten jelentkezhetnek, s akár egy évig is eltarthatnak.

Veszélyes a későbbiekre

Sokan úgy gondolják, hogy egyedül is meg tudnak küzdeni a problémáikkal, ám ez sokszor nem sikerül vagy nem hatékony módon. Azonban fontos, hogy komolyan vegyük, ha magunkon vagy a környezetünkben élőknél észleljük a posztnatális depresszió tüneteit. Amennyiben a beteg nem fordul szakemberhez, több súlyos következmény bekövetkeztéről is beszélhetünk.

A postpartum depresszió többek között hatással lehet az anya-gyerek közötti kapcsolat fejlődésére.

A depresszió által az anya önértékelése csökken, aki így úgy érzi, hogy nem elég jó anya, s ezért állandó bűntudatban él. Ez ahhoz vezet, hogy nem tud a gyermek jelzéseire megfelelő érzékenységgel reagálni, és ez késlelteti a kettejük közt kialakuló kötödést. Ez hatással lehet a gyerek viselkedésére és kognitív képességeinek fejlődésére.

 Megelőzés

Természetesen az egészségügyi rendszer által kaphatunk segítséget a szülést követő depresszió megelőzésében. Ennél viszont sokkal fontosabb, hogy mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a szülés utáni depressziót. Elsőként fontos lenne, hogy magát a terhességet olyan felnőtt, fizikailag és szellemileg érett nők vállalják, akik készek és képesek arra, hogy kizárólag majdani csöpségükre és az ezzel együttjáró boldogságra gondoljanak. Szintén

fontos, hogy a terhes kismama mögött egy erős és támogató család álljon.

Egy támogató apa jelenléte óriási lelki biztonságot nyújt a kismamának, mint ahogy az is, ha a rokonok a közelben élnek.

Az anya lelkiállapotát átveszi a magzat, mintegy indikátorként érzékenyen lereagálva azt, ezért is fontos minél hamarabb kezelni a felmerülő depressziós tüneteket. (Csatordai, 2009)

Végezetül elmondható, hogy a depresszió semelyik típusát nem szabad félvállról venni. Ne féljünk segítséget kérni a szakemberektől, mert ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat. Igaz ez mind a magunk, mind pedig a körülöttünk élők mentális egészségére.

 

Felhasznált irodalom:

Csatordai, S. (2006). A védőnői tevékenység lehetősége a posztnatális depresszió prevenciójában. Nővér, 19(1), 30-41.

Csatordai, S. (2009). Előrelépések a posztnatális depresszió prevenciójában: a Leverton kérdőív alkalmazása. Doktori tézisek. Budapest.

Nneamaka, U. B. A., Camille, A. C. & Brulja, M. (2018). Postpartum depression screening tools: a review. Psychosomatics, 59(3), 211-219.