Hogyan vészeljük át az iskolaváltást?

Itt az ősz és már javában elkezdődött az iskola. A hosszú nyári szünet után sokszor nem könnyű a diákoknak visszaszokni a dolgos hétköznapokba. Azonban nemcsak az iskolakezdés, de az iskolaváltás is nehézséget okozhat a gyermekek életében. Hogyan vészeljük át gyermekünkkel ezt az időszakot? Hogyan segítsük beilleszkedését egy új osztályközösségbe?

Sokszor adódhat olyan élethelyzet, hogy valami miatt gyermekünknek iskolát kell váltania. Ez lehet akár egy költözés miatt, vagy éppen mert nem érzi jól magát gyermekünk jelenlegi közösségében. Ilyenkor mindig nagy nyomás nehezedik a szülőkre, hogy vajon jó döntést hozunk-e a váltással, és gyermekünk alkalmazkodni tud-e majd az új helyzethez.

Vonjuk be a gyermeket is a döntésbe!

Bár a végső döntés meghozatala a szülő felelőssége, fontos, hogy

a folyamatba vonjuk be a gyermeket is, hiszen mégis az ő életéről, mindennapjairól van szó!

Ne tényként közöljük vele, hogy iskolát fog váltani! Beszéljük meg vele, hogy miért szükséges ez a változás, ez milyen előnyökkel és esetleges hátrányokkal járhat. Ha rosszul fogadja gyermekünk a hírt, mindenképp fejezzük ki együttérzésünket. Valószínűleg a barátok „elvesztése” lesz számára az egyik legfájóbb pont. Biztosítsuk arról, hogy ez nem azt jelenti, hogy elszakad majd tőlük, hiszen így is tudja majd velük tartani a kapcsolatot.

Hagyjunk időt a váltásra!

Az egyik legfontosabb szempont, hogy hagyjunk időt a gyermeknek, hogy megszokja az új helyzetet. Ne várjuk el tőle, hogy már az első nap rengeteg új barátot szerezzen, és hatalmas mosollyal meséljen élményeiről. A környezetváltozáshoz történő alkalmazkodás akkor is megterhelő lehet, ha pozitív érzések kísérik. Számíthatunk emiatt időszakos teljesítménycsökkenésre- vagy ingadozásra, ezért ne kérjük számon rajta, ha nem hozza a tőle megszokott szintet. Figyeljünk oda gyermekünk pszichés állapotára is, és ha bármilyen pszichoszomatikus tünetet veszünk észre rajta és ez tartósan fenn is áll (például sűrű hasfájás, fejfájás, ahol a tünet testi oka kizárható), mindenképp keressünk fel egy gyermekpszichológust.

Az új barátságok kialakítása az egyik legnagyobb megtartó erő egy új közösségbe kerülve.

És ha senki nem fog velem barátkozni?

A gyermekek számára a szülők mellett az egyik legfontosabb referenciapont a kortárs közösség. Egy új társaságba bekerülni, amelynek tagjai már összeszokottak és mindenkinek megvan a csoporton belüli helye, egyáltalán nem egyszerű. Szerencsés helyzetben vagyunk, ha gyermekünk nyitott mások felé és könnyen barátkozik, de előfordulhat, hogy nehezebben megy neki az ismerkedés. Utóbbi esetben bátorítsuk, mondjuk el neki, hogy ha úgy is gondolja, hogy a régi barátokon kívül nincs másra szüksége, igenis jó érzés új barátságokra szert tenni! Legyünk türelmesek és bízzunk gyermekünk alkalmazkodóképességében!

Mire figyeljünk oda?

Mikor meghozzuk a váltással kapcsolatos döntésünket, ne mutassuk ki bizonytalanságunkat gyermekünk felé! Teljesen normális, hogy szülőként érezzük ennek a súlyát, de ha gyermekünk azt látja, hogy nem vagyunk biztosak a dologban, az akár komoly szorongást is kiválthat belőle. Fontos, hogy ha tehetjük, ne év közben váltsunk iskolát, hanem az új tanév kezdetekor. Igaz, már elkezdődött a tanév, de ha tervezünk iskolaváltást a jövőben, akkor érdemes előtte megnézni az új iskolát, a környezetet, megismerkedni a leendő osztálytársakkal, tanárokkal. Előfordulhat, hogy gyermekünk még hetekig szomorú és esetleg sokadjára is elpityeredik, amikor régi osztályára gondol. Fogadjuk ezt türelemmel és szeretettel!

Ahogyan nekünk sem egyszerű megszokni egy új munkahelyet, úgy neki sem minden esetben könnyű egy új közösségben.

Arra azért figyeljünk oda, hogy ez a néhány hetes időszak ne húzódjon el. Amennyiben mégis ezt tapasztaljuk, érdemes lehet szakember segítségét kérni. Emellett fontos, hogy legyünk mi is nyitottak az új osztálytársak szülei felé. Ha gyermekünk ezt az attitűdöt látja tőlünk, ő is szívesebben közeledik majd a többiek felé. Jó ötlet lehet közös programot csinálni az új osztálytársakkal.

Összességében tehát a legfontosabb, hogy legyünk türelmesek, éreztessük gyermekünkkel, hogy érzelmileg biztonságban van, így remélhetőleg könnyen átvészeljük majd együtt az iskolaváltás kezdeti nehézségeit.

 

Felhasznált szakirodalom:

Michael Cole, Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan, Budapest, Osiris Kiadó, 2006

Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Budapest, Medicina Kiadó, 2016

N. Kollár Katalin, Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, Budapest, Osiris Kiadó, 2004