De nehéz az iskolatáska? – Avagy hogyan segíthetjük az iskolakezdést

Újra korán kell kelni? Megvenni a tanszereket? Elhozni a könyveket? A nyári lazítás után nehéz ezekkel szembesülni diákként és szülőként is. Hogyan könnyíthetjük meg magunk és gyermekeink számára ezt az időszakot?

A szeptember az ősz és az iskolaidő kezdete, amely mind a gyerekeknek, mind a szülőknek nagy váltás. Az iskolával együtt szeptemberben a teljesítmény is belép a család életébe. A teljesítmény pedig sokszor magával hozza az elvárásokat és a stresszt. A gyerekeknek újra hozzá kell szokniuk a kötelezettségekhez. Az ovisoknak önmagában az iskola gondolatához is, másoknak – akik például iskolát váltanak vagy középiskolát kezdenek – pedig az új környezethez. Számukra talán különösen sok kihívást is tartogat ez az időszak.

Vissza a szürke hétköznapokba”

A „Vissza az iskolába” kérdőív (Back To School Survey) 6 fő csoportba sorolja azokat az stressz-eseményeket, amelyek kifejezetten az iskolába való visszatéréshez, a napi rutinba való visszarázódáshoz kapcsolódnak. Ezek a következők:

  • felkészülés az iskolába való visszamenetelre
  • mindennapi iskolai stressz
  • a gyermek negatív élményeihez kapcsolódó stressz
  • szülői stressz
  • iskolával és tanárokkal való érintkezés
  • általános stressz attól, hogy újrakezdődik az iskola

Bár ezt a kérdőívet szülőkkel szokták kitöltetni, mégis ennek segítségével a másik oldalról, a gyerekek felől is megvizsgálhatjuk a kérdést. A mindennapi rutin megváltozása, teljesítéssel járó stressz, potenciális negatív élmények szerzésétől való félelem, társakkal, tanárokkal való érintkezés és általános szorongás az ő esetükben is jelen van. Előbbiek közül nagyon sokan a teljesítményt hangsúlyozzák mint fő szorongás-faktort. Ha

nagy figyelem helyeződik az iskolai teljesítményükre,

akkor elvárások alá kerülnek a gyerekek. (A kutatásokból egyébként az is kiderül, hogy ez a lányoknak általában nagyobb gond, mint a fiúknak.) A helyzetet tovább nehezítheti, ha valamilyen családi vagy egyéni trauma vagy felkavaró esemény történik az iskolakezdés előtt. Hogyan tudjuk tehát az elvárások világába való belépést és a napi rutinba való visszaszokást megkönnyíteni? Az alább felsorolt ötletek nemcsak iskolakezdéshez, hanem egész évben bátran használhatók.

1. Minden a jó alvással kezdődik!

A nyári időszakkal sok családban előfordul, hogy a gyerekek később kerülnek ágyba, mint iskolaidőben. Nagyon fontos viszont, hogy eleget aludjanak éjszaka, mivel ez a kulcsa a másnapi jóllétüknek is, így lehetnek felkészültek az iskolára. A legtöbb szakértő azt tanácsolja, hogy a minimum 8 óra, de inkább 9 és 10 óra közötti alvásmennyiség az ideális. Így már könnyen ki lehet számítani, hogy hány órakor kell ágyba kerülniük, ha azt is tudjuk, hogy mennyi idő, mire elkészülnek reggel. Ha például egy óra szükséges nekik reggel, és fél nyolckor kell elindulni, akkor fél hétkor kell felkelniük. Ahhoz, hogy fél hétig eleget aludjanak, fél kilenc körül le kell feküdniük.

Alapozzuk meg a következő napot egy jó alvással!

Könnyebb fokozatosan visszaszokni, így tanácsos augusztus végén minden nap egy kicsit korábban lefektetni a gyerekeket. Fontos, hogy a gyerekek tudják, hogy ez nemcsak a mi gorombaságunk, hogy nem engedjük őket sokáig fenn maradni. Mondjuk el nekik, hogy az alvás során a test regenerálódik, újratöltődik és felkészül a következő nap kihívásaira. Így ők is jobban járnak, több energiájuk lesz a következő napon!

2. Strukturáljuk az estéket és a reggeleket!

A gyerekek (és a saját magunk) életébe visszahozza az állandóságot az, ha ugyanazt a cselekvéssorozatot végzik el minden este és reggel. A napi rutin segít nekünk

rendezettnek lenni és felkészülni a következő napra.

Lehet, hogy először tiltakozást fogunk kiváltani a gyerekekből a reggeli és esti rendszer bevezetésének ötletével. Viszont előbb-utóbb látni fogják, hogy ez szükséges ahhoz, hogy gördülékenyen kezdődjön a nap.

Például hozzászoktathatjuk őket ahhoz, hogy minden este először válasszák ki a ruhájukat (ezzel elkerülhetők az elveszett ruhadarabokról érdeklődő vagy a „Mit vegyek fel ma” jellegű kérdések és kisebb lesz a reggeli kapkodás valószínűsége), majd pakoljanak be az iskolatáskába, utána fürdés, fogmosás, pizsamába öltözés és lefekvés. Az idősebb gyerekeknél is működtessünk hasonló folyamatot, bár lehet, hogy ők kicsit később kerülnek ágyba. Ha már lefeküdtek, a nagy lámpa helyett kapcsoljuk fel a kicsit. A kisebbeknek a meseolvasás is az esti rutin része lehet, míg a nagyobbakat hagyhatjuk az ágyban olvasni, vagy beszélgethetünk bármiről, amiről szeretnének. Akár az aznapi történésekről, vagy hogy holnap milyen napjuk/napunk lesz. Ezzel felkészíthetjük őket és magunkat a másnapi történésekre.

Hasonlóan fontos, hogy a reggeli procedúra is ki legyen alakítva. A fontos napkezdő tevékenységek elvégzéséhez idő kell, így az első lényeges lépés az ébredés/felkelés. Az év eleji belerázódást segíti, ha kicsit korábban ébresztjük a gyerekeket az első héten. Így elkerülhető a kapkodás és több időt adunk nekik a reggeli tennivalókra. Később, ha már gördülékenyen mennek a reggelek, valamivel később is kelthetjük őket. Engedhetjük, hogy saját maguknak állítsanak ébresztőórát, viszont sokszor ez nem jelent egyet azzal, hogy fel is kelnek maguktól. De a felkelés felelőssége a gyermek kezébe is kerül, ami egy lépés az önállóvá váláshoz.

Készítsük össze előző este az iskolatáskát!

Gyűjtsük össze közösen, hogy milyen tennivalóink vannak reggel! A nagyobbakkal listát, a kisebbekkel ábrát is készíthetünk, hogy jobban eljusson az üzenet és használható legyen a mindennapokban. Minden tevékenységet egy képpel szemléltethetünk az ábrán:

  • felöltözni – egy kép ruhadarabokról
  • reggelizni – egy kép ételről
  • fogat mosni – egy kép fogkeféről, fogkrémről
  • elindulni – egy kép hátizsákról, tízórais dobozról

A legtöbb orvos egyetért abban, hogy az étkezések közül nagyon lényeges az egészséges reggeli. Ez a nap első alkalma, amikor a szervezet az alvás hosszú időszaka után újra tápanyaghoz jut. A reggelivel bevitt tápanyagok segítik az iskolai teljesítést és koncentrációt. Arról, hogy pontosan milyen ételeket érdemes reggelire, illetve tízóraira enni a gyerekeknek, korábbi cikkünkben olvashatnak.

3. Beszélgess vele!

Első két pontunk leginkább a napi rutinba való visszarázódást segíti. Ne feledkezzünk viszont el arról, hogy nem csupán a praktikus dolgokban következik be változás az iskolakezdéskor. Talán a legfontosabb dolog, hogy a felmerülő kérdéseket, félelmeket, érzéseket, a teljesítmény ismételt belépésével kapcsolatos szorongásokat valamilyen módon a felszínre hozzuk. Ehhez nem kell más, csak beszélgetni a gyerekekkel. Este az ágyon ücsörögve vagy az autóban hazafelé a boltból. Mondjuk el, hogy bár az iskola fontos neki és nekünk is, de

a jegyein kívül rengeteg más tulajdonsága van, ami éppen ugyanannyira számít.

Hogy mi támogatjuk, bármi is történjen. És mindenekelőtt kérdezzük meg, hogy ő hogy érzi magát attól, hogy ismét itt az ősz.

 

Felhasznált szakirodalom:

Hernández-Otero, I., Doddamani, L., Dutray, B., Gagliano, A., Haertling, F., Bloomfield, R., & Ramnath, G. (2015). Stress levels experienced by parents of children with and without attention-deficit/hyperactivity disorder during the back-to-school period: Results of a European and Canadian survey. International journal of psychiatry in clinical practice19(1), 8-17.

Masten, A. S., Garmezy, N., Tellegen, A., Pellegrini, D. S., Larkin, K., & Larsen, A. (1988). Competence and stress in school children: The moderating effects of individual and family qualities. Journal of child psychology and psychiatry29(6), 745-764.

Wilhsson, M., Svedberg, P., Högdin, S., & Nygren, J. M. (2016). Girls and boys strategies to handle and cope with school-related stress: Marie Wilhsson. The European Journal of Public Health26(1), 170-038. online elérhető itt.

További források itt és itt.

Hasonló problémával küzdesz? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink egyéni pszichológiai tanácsadás keretében elkísérnek a fejlődés útján!


Iratkozz fel hírlevelünkre!