Hogyan legyen félig teli a pohár? – A tanulható optimizmus

Ki ne szeretne optimista lenne? Az optimistább szemlélet nemcsak a hangulatunkra, de mentális és fizikai egészségünkre is kedvező hatással lehet. Önmagunk ostorozásának és a pesszimista gondolatok elhatalmasodásának megakadályozása nem lehetetlen. A tanult optimizmus annak a képességünknek a fejlesztését jelenti, melynek segítségével pozitív nézőpontból észleljük a körülöttünk lévő világot! Hogyan válhatunk optimistábbakká?

Kutatási eredmények alapján számos pozitív hozadéka lehet annak, ha optimistábban éljünk a hétköznapjainkat. Utánkövetéses vizsgálat során azt találták, hogy azok az személyek, akik huszonöt évesen optimistábban látták a világot, sokkal jobb egészségnek örvendtek 45 és 60 éves koruk között, mint pesszimistább társaik. További kutatásokban azt állapították meg, hogy

az optimisták tovább élnek,

valamint kevesebbet stresszelnek. Nagyobb motivációt figyeltek meg náluk és jobb mentális egészséget.

Tehetetlenség helyett optimizmus

A tanult optimizmus fogalma Martin Seligmantól, a pozitív pszichológia atyjától származik. Szerinte ha megtanulunk optimistábban élni a hétköznapjainkban, növelhetjük a mentális egészségünket és jobb életünk lehet. Seligman saját magából kiindulva figyelte meg, hogy

hajlamosak vagyunk a problémák kezelésére keresni megoldásokat, ahelyett, hogy a meglévő erősségek javítására koncentrálnánk.

Eredetileg a tanult tehetetlenség jelenségével foglalkozott, ami azt az állapotot jelenti, amikor valaki feladja a küzdelmet abból kifolyólag, hogy nem látszik remény a helyzet megváltoztatására. Megfigyelte, hogy ezekben a szituációkban a magyarázó keret nagyon fontos szerepet játszik. A tanult tehetetlenség megélése ugyanis attól függően alakul ki, hogy a személy az adott problémát külső vagy belső tényezők eredményeként fogja fel.

Sokszor fejben dől el, hogy a velünk történt események jók vagy rosszak.

Ebből a tapasztalatból indult útjára a pozitív pszichológia, ami felszabadította a pszichológiát a betegségközpontú gondolkodás alól. A mentális betegségek mellett olyan tényezők kerültek a vizsgálatok fókuszába, amik minden ember számára segíthetik az elégedettség és boldogság elérését. Habár az eredmények azt sugallják, hogy megéri optimistábban éli, továbbra is kérdés maradt, hogy valóban fejleszthető-e az optimizmus?

ABCDE modell

Úgy tűnik, hogy bár részben öröklött vonásról van szó, amit a gyerekkori élményeink is nagyban befolyásolnak, mégis

bárki képes elsajátítani olyan képességeket, amikkel fejlesztheti optimizmusát.

A Seligman által kínált ABCDE modell azoknak a rejtett gondolatoknak az azonosítására összpontosít, amik befolyásolják a viselkedésünket és aktivizálják magyarázó kereteinket. A modell eredeti, angol elnevezése egy mozaikszó és egy problémás helyzet ötlépcsős leképezésének kezdőbetűiből áll össze. A kiinduló esemény maga a csapás (adversity), ami minket ért és cselekvésre szólít. Ezután következik az, ahogy értelmezzük az eseményt, tehát a hitünk (belief) ezzel kapcsolatban. A következmények (consequence) tartalmazzák a válaszunkat, azt, ahogy érezzük magunkat tőle és ahogy viselkedünk. A megbeszélés (disputation) arra az erőfeszítésre utal, amit annak érdekében kell tennünk, hogy az esetleges negatív értelmezéseinket megvitassuk magunkkal. Az utolsó lépés pedig az aktiválás (energization), ami saját erőforrásainkra vonatkozik, amiket meg kell mozgassunk annak érdekében, hogy képesek legyünk felülírni az automatikus elképzeléseinket. Természetesen a tanulási folyamat időigényes és többszöri, tudatos alkalmazás szükséges a kívánt hatás elérése érdekében. Gyakorlással és idővel azonban megkönnyítheti pesszimista magyarázó kereteink felismerését és az optimistább nézőpont felismerését!

Felhasznált szakirodalom

Carver, Ch. S., Scheier, M. F. (2006) Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó

Seligman, M.(2011) Learned Optimism: How to Change Your Mind and Your Life. New York, Random House