„A magyar fiatalság házasságpárti” – a Hungarostudy 2013 tanulságai

Vajon mit gondolnak a mai magyar fiatalok a házasságról? Elavult dolognak tartják? A legfrissebb Hungarostudy vizsgálatok eredményei alapján közel sem! Milyen párkapcsolati preferenciák figyelhetők meg a fiatalok körében, és milyen a fiatalok házassággal kapcsolatos beállítódása? Többek között ezt vizsgálták meg egy reprezentatív, 653 fős mintán, mely 18-35 év közötti fiatalokból állt.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete egy nagyon fontos kutatási projekt központjaként szolgál már évek óta. Az úgynevezett Hungarostudy elnevezésű vizsgálatokról van szó, melyek 1988 óta reprezentatív minta bevonásával adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról. A legutóbbi, ezekből a vizsgálatokból született Magyar lelkiállapot 2013 címet viselő kötet olyan témák kapcsán szolgál megbízható adatokkal, mint például a magyar népesség kötődési jellemzői, gyermekvállalási szokásai vagy családtervezési stratégiái. Jelen cikkben Győrffy Zsuzsanna, Susánszky Anna, Ádám Szilvia és Dukay-Szabó Szilvia hiánypótló felmérését foglaljuk össze, melyben a 35 év alatti magyar fiatalok párkapcsolati szokásait tették vizsgálat tárgyává.

Változások

A szerzők mindenekelőtt azt emelik ki, hogy a rendszerváltás óta nagyon dinamikus változások zajlottak le a családalapítási és gyermekvállalási tendenciák terén. Ezeknek a változásoknak a leginkább szembetűnő megnyilvánulásai a családalapítási életkor kitolódásában, a házasságkötések visszaszorulásában és a csökkenő termékenységben érhetők tetten. A felnőtté válás időszaka a tanulmányok kitolódásával elhúzódott, és ennek következtében mind a párkapcsolatok alakulása és stabilitása, mind a gyermekvállalás körülményei megváltoztak.

A házasságok számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a házasulandók életkora: 2009-ben a férfiak átlagosan 31 évesen, míg a nők átlagosan 28,3 évesen kötöttek házasságot. Ezzel egy időben az élettársai kapcsolatok száma dinamikusan nőtt a rendszerváltozás óta: az utóbbi 15 évben a számuk megháromszorozódott, és a 35 év alatti korosztályban 60 százalékos arányban dominálnak. Az élettársai kapcsolatok mellett megjelentek azok a fajta együttélések is, melyben a felek külön háztartásban élnek. Mindezek mellett meg kell említeni az egyedül élők arányának növekedését is, azonban fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon ennek az emelkedésnek a hátterében sokkal inkább az özvegyülés, mintsem a szingli létforma áll.

A válás jelenségét tekintve azt mondhatjuk (legalábbis egy 2011-es adat alapján), hogy Magyarország az európai középmezőnyben áll. Az utóbbi évtizedekben a válások számában visszaesés volt látható, ugyanakkor a házasságkötések és a házasságban élők aránya is csökkenést mutatott. A kutatások azonban ennek ellenére mégis azt mutatják, hogy a magyar társadalom alapvetően házasságpárti, és az élettársi kapcsolatok nagy százalékában a későbbi házasságkötés a cél.

Ezeket figyelembe véve a szerzők a következő kérdéseket tették fel: milyen párkapcsolati preferenciák figyelhetők meg a fiatalok körében; milyen a fiatalok házassággal kapcsolatos beállítódása? Többek között ezt vizsgálták meg egy reprezentatív, 653 fős mintán, mely 18-35 év közötti fiatalokból állt.

A házasság ma is fontos a fiatalok számára

A felmérés azt mutatta, hogy a válaszadók 43,7 százaléka számára fontos vagy nagyon fontos, míg 21,3 százalék úgy nyilatkozott, hogy közepesen fontos neki a házasság társadalmi intézménye. A Hungarostudy eredményei összhangban álltak a nemzetközi trendekkel is, miszerint érdekes kettőség figyelhető meg: egyrészt a különböző párkapcsolati formák megjelenése és elfogadottsága szignifikánsan emelkedik, ugyanakkor a házasság még mindig a legelfogadottabb párkapcsolati forma a fiatalok számára.

Felmerül a kérdés, hogy mi alapján tartja valaki fontosnak vagy kevésbé fontosnak a házasságot. Az eredmények szerint a házasság mellett szóló legfontosabb érv az volt, hogy szoros köteléket és biztonságot jelent, illetve ez az együttélési forma fejezi ki leginkább a teljes elköteleződést. Azok, akiknek nem lényeges a házasság, olyan „kontra érveket” fogalmaztak meg, mint például „nem fontos a papír” (66,3 százalék), „az esküvő sokba kerül” (23,5 százalék) vagy „idejétmúlt dolog a házasság” (19,1százalék). A nemek tekintetében az látszott kirajzolódni, hogy a „biztonságot nyújt a házasság” állítással szignifikánsan gyakrabban értettek egyet a nők, míg a „nem fontos a papír” és „idejétmúlt dolog a házasság” vélekedés sokkal inkább a férfiakra jellemző.

A házasság mellett szóló legfontosabb érv az volt, hogy szoros köteléket és biztonságot jelent.

Érdekesség a fiatalok életforma-preferenciája kapcsán, hogy sem a szingli életformát, sem pedig a régmúlt időket idéző, előzetes együttélés nélküli házasságot nem tartják ideálisnak a fiatalok. Leginkább azzal a lehetőséggel szimpatizáltak, hogy a pár tagjai először éljenek együtt, majd aztán később lépjenek házasságra.

Mi a sikeres párkapcsolat titka a fiatalság szemében?

A kérdés kapcsán öt legfontosabb tényező mutatkozott meg a véleményekben, mely a sikeres együttéléshez hozzájárulhat: a hűség, a szerelem, a kölcsönös tisztelet, a harmonikus szexuális élet, illetve a közös célok megléte. Azok, akik számára fontosnak bizonyult a házasság intézménye, ennek kapcsán gyakrabban említették a hűséget, a megbecsülést és a gyermekvállalás dimenzióit, mint a sikeres párkapcsolat zálogát.

A nemi különbségek itt is említést érdemelnek: a nők számára nagyobb jelentőséggel bír a sikeres kapcsolat szempontjából a hűség (86,1 százalék vs. 72,2 százalék), a kölcsönös tisztelet (65 százalék vs. 55,1 százalék) és a közös problémamegoldásra irányuló készség (29,1 százalék vs. 21,2 százalék). Ezzel szemben a férfiak számára nagyobb mértékben határozza meg a kapcsolat minőségét a megfelelő jövedelem (20,9 százalék vs. 12,7százalék), a harmonikus szexuális élet (57,9 százalék vs. 46 százalék) vagy éppen a közös érdeklődési kör (20 százalék vs. 13,3 százalék).

Nagy vonalakban, a teljesség igénye nélkül ezek voltak azok az eredmények, melyekkel a 2013-as Hungarostudy felmutatott. A tanulmánynak nagy érdeme, hogy reprezentatív mintán mérte fel a hazai fiatalság preferenciáit és beállítódásait a házasság és a párkapcsolatok terén, továbbá lényeges, hogy statisztikai adatokkal alátámasztva tette meg mindezt, mely bár olykor száraznak is hathat, mentes a túlzásoktól és az szubjektív vélemények általánosításától. Így biztonsággal állíthatjuk, hogy az öt évvel ezelőtt publikált eredmények szerint a mai magyar fiatalság aktívan foglalkozik a házasság és a párkapcsolat témájával, és ezen belül olyan kérdésekkel, hogy mi tesz minket boldoggá egy párkapcsolatban, vagy hogy melyik együttélési forma az, mely a legnagyobb érzelmi biztonságot nyújtja számára.

A hazai szinglikutatásokból az is tudjuk, hogy a magyarországi egyedülállók jelentős része „kényszerszingli”, vagyis az emberek a párkapcsolat valamely formájára szeretnének törekedni. Legyen ez bármelyik együttélési forma is, a párkapcsolat fenntartását és minél kielégítőbb működését ezek szerint fontosnak tartják a magyarországi fiatalok.

Abban az esetben, ha ez valamilyen oknál fogva akadályokba ütközik és a pár tagjai úgy érzik, hogy önerejükből nem tudnak túllendülni a nehézségeken, segítséget nyújthat a párterápia, melyre Terápiás & Tanácsadó Központunkban is lehetőség nyílik, több szakembernél is.

 

Felhasznált szakirodalom: 

Győrffy, Zs., Susánszky, A., Ádám, Sz., Sukay-Szabó, Sz. (2013). A 35 év alatti felnőtt fiatalok párkapcsolati szokásai. Hogyan látják a férfiak, és hogyan a nők? In: Susánszky, É., Szántó, Zs. (szerk): Magyar lelkiállapot 2013. Budapest: Semmelweis Kiadó.

Hasonló problémával küzdötök? Gyertek a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központba, ahol tapasztalt szakembereink párterápia keretében segítenek újra megtalálni az összhangot!

Hasonló problémával küzdötök? A Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban tapasztalt szakembereink párterápia keretében segítenek újra megtalálni az összhangot!


Iratkozz fel hírlevelünkre!