Öt lépés, hogy megtaláld mi a szenvedélyed!

Közhelyek fűzérének hathat, de a legtöbben vágyunk rá, hogy sikeresek legyünk abban, amit csinálunk, és egyben a munkánk legyen a hivatásunk, tehát olyan dolog, ami örömöt okoz számunkra. Éppen ezért a pszichológián belül is fontos kutatási terület, hogy mitől válik valaki sikeressé. A legújabb eredmények alapján nem kizárólag a tehetség és az intelligencia befolyásolja a teljesítményt, hanem a kitartás és a szenvedélyes elköteleződés legalább akkora szerepet játszik benne! Hogyan találhatjuk meg, mi az, amit igazán szenvedéllyel vagyunk képesek csinálni?

Az élet nem rövidtávú futás, hanem maraton

Angela Lee Duchworth amerikai pszichológus – akinek a témában tartott TED előadását már több mint tizenötmillióan megtekintették – kutatócsoportjával iskolák, akadémiák és magánvállalatok diákjait és alkalmazottait elemezte. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tulajdonságok jelzik legjobban előre a sikert? Meglepő módon azt találták, hogy nem az IQ, a szociális képességek, a jó kinézet vagy a fizikai egészség befolyásolták nagyban a sikert, hanem a kitartás. Ez utóbbi szerintük úgy írható le a legjobban, mint szenvedély és állhatatosság a nagyon hosszú távú tervek iránt. Egyfajta

szívósság, hogy képesek legyünk hosszú távon ragaszkodni a jövőhöz, és keményen dolgozni, hogy ezt a jövőt valóra is váltsuk.

Több ezer középiskolás fiatalt megvizsgálva azt figyelték meg, hogy a kitartóbb gyerekek sikeresebben vették az érettségit, függetlenül családjuk anyagi helyzetétől vagy attól mennyire érezték magukat biztonságban, illetve általánosan milyen eredményeket értek el a korábbi tesztekben. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a tehetség pusztán nem tesz minket kitartóvá. Ahhoz, hogy valami mellett hosszú távon ki tudjunk tartani, és az esetleges nehézségek felmerülésekor se adjuk fel,

szükségünk van a cél iránti szenvedélyes elköteleződésre.

A pszichológus kutató azonban úgy gondolja, hogy a szenvedély nem olyan, mint az elveszett kulcscsomó, nem lehet egyszerűen megtalálni. Fejleszhető, de nem egyenlő pusztán azzal, hogy intenzíven foglalkozunk egy adott témával. Azt jelenti, hogy napról napra, hétről hétre úgy ébredünk, hogy élvezzük, hogy foglalkozhatunk valamivel. Olyan kemény munka, ami szórakoztat. Milyen módszerrel körvonalazhatjuk a saját szenvedélyünket? Angela Lee Duchworth a következő öt lépést ajánlja!

1. Szabadulj meg a zavaró tényezőktől!

Nagyon sok ember azért nincs tisztába a szenvedélyével, mert egyszerűen soha nem adta meg magának az időt, hogy valóban megismerhesse. A hétköznapokban számos apró feladat vonja el a figyelmünket. Ezek közül a legtöbbet nem hagyhatjuk figyelmen kívül –  meg kell írni az adminisztrációt a munkahelyünkre, el kell menni a gyerekekért az oviba, el kell intézni a számlákat az albérlethez – még akkor is ha sokszor feleslegesen időigényesnek tűnnek. Ugyanakkor vannak figyelmen kívül hagyható zavaró tényezők is. Ilyen például az okostelefon, ami rengeteg időt „rabol el” az életünkből, anélkül, hogy igazán előre vinne.

2. Gondolj a szenvedélyre, mint egy gyakorlatra!

A puding próbája az evés. A folyamatra, amíg megtaláljuk a szenvedélyünket, érdemes úgy gondolni, mint egy szakmai gyakorlatra, hiszen ez is valami, amit meg kell tanulnunk. Tapasztalatot igényel, kísérleteket és hibákat követel. Miközben készségeket és ismereteket szerzünk, letisztul, hogy valóban képesek vagyunk-e az adott területen hosszútávon működni.

3. Légy türelmes!

A szenvedély megtalálásával kapcsolatban sajnos nem igazán működik a „szerelem első látásra”. Nehéz valamiben folyamatos kihívást és örömet találni, amiben még amatőrök vagyunk. A tanulási folyamatnak viszont meg kell adni az időt. Természetesen nem azt jelenti, hogy mindent, amit valaha kipróbáltunk a végtelenségig kell gyakorolni, ugyanakkor nem szabad feladni az első lépések után, hiszen sosem tudhatjuk merre visz az út, ha már az elején letérünk róla!

4. Ne feledd a nagyobb képet!

Bármekkora szenvedéllyel csináljuk, a legtöbb tevékenységnek meg vannak a kevésbé izgalmas pillanatai. Ha hangszeren játszunk, a kezdeti skálázások ezredik alkalommal, főzés esetében a mosogatás, tanításnál a papírmunka és még sorolhatnánk. Ilyenkor érdemes egy lépés távolságból szemlélni a képet. Minden apró részsiker hozzájárul a végső célhoz, ezáltal pedig a kicsinek és unalmasnak tűnő lépések is valami sokkal nagyobb irányába vezetnek!

5. Ne égj ki!

Duckworth szerint bármilyen paradoxul hangzik, amikor úgy érezzük, hogy kezdünk kifogyni az energiából és veszítünk a lelkesedésből, keressünk olyan embert, aki hasonló cipőben jár és segítsünk neki! Ugyanis amikor másoknak adunk tanácsot, automatikusan olyan szemléletváltást követünk el, ami saját helyzetünkre is segítően hathat. Ezáltal olyan dolgok kerülnek a figyelmünk terébe, amit másként észre se vettünk volna. A kutatások során azt találták, hogy a segítségnyújtás növeli az önbizalmat és megerősíti bennünk azt az érést, hogy a fejlődés lehetséges!

Bizonytalanságok, elakadások, önismeretikérdések esetén sokszor nehezen megy egyedül a perspektívaváltás! Egyéni konzultációink során és személyre szabott coaching foglalkozásainkon te vagy a középpontban, segítünk fejlődni vagy kilábalni a nehéz élethelyzetekből.

 

Felhasznált szakirodalom

Duckworth, A. (2018) Grit: The Power of Passion and Perseverance. New York, Scribner.

Fawal, J. (2018) 5 steps to help you figure out your passion. https://ideas.ted.com/5-steps-to-help-you-figure-out-out-your-passion/ (01. Nov. 2018)