Hangunkban a lelkünk – mit árul el rólunk és miért halljuk másképpen, mint a környezetünk?

Sokunkkal előfordulhatott már, hogy felvételről visszahallgatva alig ismertük fel saját hangunkat. Legtöbbször idegennek hatnak saját szavaink, és sokszor kicsit sem kellemes élmény szembesülni vele, kívülről miként hangoznak mondataink. Mi lehet az oka, hogy belülről másképpen halljuk önmagunkat? Mi mindent árulunk el önkéntelenül a hanghordozásunkkal? Mit tudhatunk meg másokról a hangjuk alapján? Cikkünkben az emberi hang rejtett tulajdonságait vizsgáljuk meg.

A hangunk különleges szereppel bír. Olyannyira esszenciális eszközünk a mindennapokban, hogy szinte fel sem tűnik, mennyi mindenre használjuk. Talán csak akkor szembesülünk jelentőségével, amikor például a torokgyulladás megfoszt minket tőle. Hangunknak kitüntetett szerepe van a kommunikációban. Segítségével kifejezhetjük gondolatainkat, vágyainkat, aggodalmainkat, és megérthetjük másokét. A hangzó beszédnek különleges szerepe van a kapcsolatteremtésben, nemcsak az egyének, hanem a közösség szintjén is. Hangunk mások számára összeforr a személyiségünkkel, elválaszthatatlan attól, ahogyan mások észlelnek minket. Az avatott fülek számára pedig sokkal többet árul el rólunk, mint amit szavainkkal közölni szeretnénk.

Miért halljuk másképpen saját hangunkat?

Rébecca Kleinberger az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) Média Laborjának kutatója az emberi hang használatának lehetőségeivel foglalkozik. Többek között azzal, hogy mi a különbség a belső és a külső hangok között, milyen kapcsolatunk van a sajátunkkal és másokéval, és hogy milyen egyéb információkat közölhetünk hangunkkal, akár anélkül, hogy tudatában lennénk ennek. A kutatócsoport vizsgálatai arra is kiterjednek, hogy

vajon mi lehet az oka annak, hogy szokatlan érzést kelt felvételről hallani a saját hangunkat.

Ennek megértéséhez először azt érdemes megvizsgálnunk, milyen összetevői lehetnek saját hangunknak. Az egyik ilyen a befelé irányuló hang, amelyet szervezetünk határozottan elkülönít a külvilágból érkező hangoktól. Míg a környezetünk neszeinek érzékeléséhez a hangoknak először el kell jutniuk a fülünkhöz, addig saját hangunk koponyánk csontjainak és szöveteinek vezetésével jut el a belső fülbe. A csontvezetés módosít a hangzásán, belső hangunk emiatt mélyebb hangosztályba sorolható és zeneileg is harmonikusabb a kifelé irányulónál. Amikor beszéd közben halljuk hangunkat, a levegőn keresztül és a csontok által közvetítve érkező hangok kombinációját érzékeljük. Felvételről hallgatva viszont számunkra is kizárólag a levegő a közvetítő közeg, emiatt kelthet olyan szokatlan benyomást.

Hangunkban kódolt üzenetek

Hangunk rendkívül összetett jelenség, több mint száz izom összehangolt mozgása szükséges hozzá, hogy létrejöjjön. Mindannyiunknál ugyanaz a hangképzés mechanizmusa, a szánkat elhagyó hangok viszont rendkívül egyediek. Jellegzetességeik számos tényezővel állnak összefüggésben. Hangunk változik az életkor előrehaladtával, befolyásolja a nemünk, de aktuális hormonszintünk, sőt mentális állapotunk is. A hang egyes sajátosságainak megfigyelésével rendkívül sok információhoz juthatunk a beszélővel kapcsolatban. Például

a zűrzavaros, nem-lineáris beszéd bizonyos típusa utalhat a Parkinson-kór korai stádiumára.

A légszomj miatt akadozó hangképzés több típusú betegséget is jelezhet, például szívelégtelenséget. A szóalkotás tempójának a megszokottól való eltérése pedig akár a depresszió tünete is lehet. A szakértők egy női hang alapján képesek pontosan megállapítani, hogy menstruációs ciklusának mely szakaszában jár. Ezek az algoritmusok pedig akár okos eszközeinkbe is átültethetőek. Alexa, az Amazon hangvezérelt asszisztense képes lehet megjósolni a terhességet, akár azelőtt, hogy az illetőnek tudomása lenne róla.

Mindenkihez másképpen szólunk

Hanghordozásunk attól is függ, hogy éppen kihez szólunk. Mindenkivel más-más hangon kommunikálunk. Ha az MIT kutatócsoportja kielemezné egy rövid megszólalásunkat, képesek lennének megállapítani, hogy éppen az édesanyánkkal, a párunkkal vagy esetleg a főnökünkkel váltunk szót. Sőt, kutatásaik szerint a házastársunkkal való beszélgetés során használt hanghordozásból nemcsak az állapítható meg, hogy el fog-e válni a pár, hanem akár ennek megközelítő időpontja is. Rébecca Kleinberger és munkatársai azon dolgoznak, hogy mélyebben megértsék hangunk különböző kommunikációs helyzetekben való eltéréseit, az alaposabb ismeretek birtokában pedig ennek

gyakorlati hasznosításán fáradoznak.

Bizonyos pszichiátriai kórképek hallási hallucinációkkal is járhatnak, ilyen például a skizofrénia. Az érintett betegeknek sokszor nehezükre esik elkülöníteni a külvilágból érkező hangokat azoktól, amelyek nem valósak. Rébecca Kleinberger kutatócsoportja jelenleg egy olyan apró és bárki számára elérhető eszközön dolgozik, amely segíthet ezeknek a betegeknek különbséget tenni a külső és csak a fejükben élő hangok között.

Hangunk tehát sokkal több információt hordoz rólunk, mint először gondolnánk. Ezen információk feltárása és hasznosítása izgalmas és jelentős további eredményekkel kecsegtető kutatási terület. A felvételről visszaköszönő hangunkkal pedig érdemes minél előbb megbarátkoznunk, hiszen valójában ezt hallják mások. De aggodalomra semmi ok, először mindannyiunknak szokatlan a sajátja, hiszen nem egyezik azzal, amit egész életünkben hallunk. Ennyit módosít hangunkon, hogy csak a levegőben terjed vagy csontjaink is belépnek a vezető közegként.

 

Felhasznált szakirodalom:

Holbrow, C., Jessop, E. N., Kleinberger, R. (2014). Vocal Vibrations: A Multisensory Experience of the Voice. In NIME (pp. 431-434).

Kleinberger, R. (2014). Singing about singing: using the voice as a tool for self-reflection (Doctoral dissertation, Massachusetts Institute of Technology).

Kleinberger R. (2017). Why you don’t like the sound of your own voice. TEDxBeacon Street