A szelektív evés jellemzői és lelki háttere

A kisgyermeket nevelő szülők mindennapos aggodalmainak egyik meghatározó témája a gyermekük étvágya, hiszen a gyerekek nagy részénél időnként előfordulnak olyan időszakok, amikor a szülők által elvártnál kevesebbet esznek vagy válogatósabbak lesznek. Nehéz meghatározni, hogy mi az a pont vagy határ, amikor már komolyabban foglalkozni kell a gyermek étkezése terén fennálló zavarral. Cikkünkben egy ilyen, fokozott odafigyelést igénylő állapotot, a szelektív evés jelenségét mutatjuk be szakirodalmi adatok alapján.

Van der Horst meghatározása szerint szelektív evés esetén az egyén hosszabb időn keresztül (6 hónap–2 év) az ételek szűk repertoárját fogyasztja csak, és kerüli az új ízek megkóstolását. A szelektív evést folytató személyek rendszerint öt-tízféle ételt hajlandóak elfogadni. A probléma főként kisgyermekkorban fordul elő, de fennállhat serdülő- és felnőttkor idején is. A szelektálás (válogatás) változatos szempontok szerint történhet, például

íz, szín, állag vagy akár márka szerint is.

A szelektív evéshez nem társul testképzavar, a kiváltó okok között nem szerepel fizikai eltérés, testi betegség. Ez utóbbiak inkább másodlagosan, a szelektív evés kapcsán kialakuló hiányállapotok következtében jelentkezhetnek. Az evészavar hosszabb távú fennállása esetén fejlődésbeli elmaradásra is számítani lehet. A szelektív evést folytató egyén – más evészavaroktól eltérően – nem foglalkozik az alakjával, testsúlyával, nem jellemzi a hányástól, félrenyeléstől való félelem sem. Gyakori probléma viszont, hogy főként a magas szénhidráttartalmú ételeket kedvelik, mellőzik a zöldséget, gyümölcsöt, így zavart szenved a vitamin-, az ásványi anyag, valamint a rostbevitel.

A szelektív evés kialakulásában szerepet játszó tényezők

Ez a fajta evészavar már csecsemőkorban megmutatkozhat, hiszen a hozzátáplálás során előfordul, hogy bizonyos típusú ételeket akkor sem fogad el a baba, ha éhes, illetve a szilárd ételek bevezetése is problémás lehet. A szelektív evéssel való szembesülés kifejezetten megterhelő a szülők számára, mivel a saját kompetenciájuk kérdőjeleződik meg az etetések során. A gyermek táplálása kapcsán megélt sikertelenség, szorongás, frusztráció pedig negatív visszahatással lehet a gyermekre, egy ördögi kört eredményezve.

Kutatási eredmények összefüggést tártak fel a gyermek evéssel kapcsolatos élményei, például az étel elfogyasztásának erőltetése és a válogatósság kialakulása között. Az anyai szorongás alapvetően csökkenti a gyermekre történő érzelmi ráhangolódást. A szorongó anya kevésbé fogékony a gyermeke aktuális igényeire, nehézséget okoz neki a megnyugtatása, hiszen ő maga sem nyugodt. Az étkezésekhez megkívánt kellemes hangulat helyett egyre fokozódó stresszel terhelt szituációt élnek át mindketten.

A szakirodalmi adatok szerint az anyai szorongás mellett

a gyermek szorongása is kimutathatóan összefüggésben áll az étkezési szokásokkal,

illetve az gyermek ételhez való viszonyulásával. Az étkezésekhez kapcsolódóan megélt szorongás ugyanis fiziológiai változásokkal is jár, ami hányingerhez, étvágycsökkenéshez vezethet. Ezek a negatív érzetek megerősítik a gyermek táplálékkal kapcsolatos averzióját és az étel vagy az ételek bizonyos típusának elkerülésére késztetik őt. Zucker és munkatársai által végzett kutatás eredményei szerint a depresszió és a szociális szorongás kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő a súlyos szelektív evők körében a táplálkozási zavarban nem érintett egyénekhez viszonyítva. Továbbá klinikai megfigyelések is alátámasztották, hogy a szelektív evés hátterében gyakran áll extrém szorongás, ami nemcsak az étkezésekkel összefüggésben, hanem a gyermek életének egyéb területein is megmutatkozik. Természetesen a szorongás nem minden esetben vezet evészavarhoz, hiszen számos más környezeti és egyéni tényező együttes hatása mentén alakulnak az étkezési szokások és attitűdök. Ilyen sajátos tényező lehet például a szenzoros túlérzékenység állapota.

A szenzoros érzékenység meghatározza a látás, tapintás, szaglás, ízlelés útján érkező információk feldolgozását. A szelektív evés során előfordul, hogy a gyermek olyan kritériumok szerint válogat az ételek között, amely jellemzőkre (például az étel színe, textúrája, szaga, íze) fokozottan érzékeny. A szenzoros túlérzékenységgel rendelkező gyermekek kifejezetten rosszul élik meg, ha számukra nem kellemes ételt kínálnak nekik. Az ilyen ételek erőltetése émelygéshez, öklendezéshez, hányáshoz is vezethet.

Több vizsgálat kimutatta, hogy az autizmusban érintett gyermekek körében nagyobb arányban vannak szelektív evő gyerekek, amelyet a szenzoros információ feldolgozás zavarán túl, a rugalmatlan gondolkodás, a rutinokhoz, megszokáshoz való fokozott ragaszkodás, a beszűkült érdeklődési kör, a fejlődésben való lemaradás szerepével magyaráznak.

A szelektív evés terápiás lehetőségei

Kiindulásként fontos tisztázni az étkezések körülményeit, a család evési szokásait, a gyermek által elfogadott és elutasított ételek körét. Fel kell térképezni, hogyan reagálnak a szülők a gyermek étkezéssel kapcsolatos viselkedésére, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a gyermek számára, ha nem eszik. Milyen szempontok szerint válogat az ételek között? Milyen tulajdonságok miatt utasít el egy-egy ételtípust?

A kezelés megtervezésébe célszerű a szülőt és gyermekét partnerként bevonni. Fontos eleme a sikeres kezelésnek, hogy

a gyermek is motiválttá váljon,

illetve, hogy az apró eredményei is legyenek elismerve. Hatékony lehet, ha a gyermek választja ki, hogy milyen új ételt kóstol meg, illetve melyik étkezés alkalmával. Érdemes a folyamatot az életkorának megfelelő módon, például rajzokkal, színes táblázattal láthatóvá, követhetővé tenni. További fontos feladat az anya és a gyermek szorongásának egyénre szabott formában történő oldása, szükség esetén a családi dinamikák áttekintése, lehetőség szerinti korrigálása.

•••

Ha úgy érzed, hogy segítségedre lehetünk a gyermeked gondozásával kapcsolatos nehézségek kezelésében, fordulj hozzánk bizalommal. A Mindset Pszichológia Terápiás & Tanácsadó Központban lehetőséged van egyéni és családterápiás konzultációk igénybevételére egyaránt.

 

Felhasznált irodalom:

Jantek Gyöngyvér, Gallai Mária, Pászthy Bea: Egy korai kezdetű evészavar: A szelektív evés diagnosztikai jellemzői, etiológiája és terápiás lehetőségei Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 17 (2016) 1, 1-17.