Miért lépünk mindig ugyanabba a pocsolyába? – Kakuszi Szilvia előadása a szegedi Pszicho-Kávéházban

A Mindset Pszichológia már két éve rendszeresen jelentkező szegedi Pszicho-Kávéházában ez alkalommal az életünkben forgatókönyvként működő, mentális sémák folyamataiba nyerhettünk betekintést. Kakuszi Szilvia viselkedés-, kognitív- és sématerápiában képződő klinikai szakpszichológus előadásában a korai maladaptív sémák kialakulását, azok későbbi életszakaszokban megjelenő hatásait ismertette. A közönség betekintést nyerhetett a kognitív- és sématerápiás szemlélet alapjaiba, a sémákkal kapcsolatos kérdésekbe. Hogyan ismerhetjük fel azokat életünkben? Hogyan kontrollálhatjuk hatásukat életünk során? Tudósításunk.

Mindannyiunk életében megfigyelhetők olyan reakciók, viselkedések, amelyek bizonyos helyzetekben újra és újra megjelennek, ismétlődnek, annak ellenére, hogy számunkra kedvezőtlenek, megnehezítik életünket. Akaratunk ellenére is sokszor ugyan azokba a hibába eshetünk. Ennek okán gyakran el is gondolkodunk, viszont megfejtésük, megértésük még inkább nehezebb lehet, akár egy életen át tartó mintázatként beárnyékolhatják életünket. Ezeknek az ismétlődéseknek, visszatérő hibázásoknak a hátterében maladaptív sémáink állnak.

Miért ragaszkodhatunk ártalmas sémáinkhoz?

A mentális sémáink olyan speciális forgatókönyvek, amelyek az életről és az önmagunkról alkotott tudásunkat és elvárásainkat tartalmazzák. A sémák biztonságot jelenthetnek számunkra, hiszen szükségünk van a konzisztens gondolkodásra, hogy önmagunkat és a világot egységesnek lássuk. Egy esemény legjellegzetesebb elemeinek vázlatát hordozzák magukban, további történések, szituációk értelmezését, a problémák megoldását irányítják. Továbbá rávetülhetnek későbbi életeseményeinkre. Megkülönböztetjük pozitív és negatív, más néven adaptív és maladaptív típusait. A sémák egyik alcsoportját a korai maladaptív sémák képezik. (A továbbiakban a séma elnevezés alatt a korai maladaptív típus értendő.)

A korai maladaptív sémák kora gyermek- vagy serdülőkor során alakulnak ki. Magukban foglalnak emlékeket, érzéseket, gondolatokat, testi érzeteket, viselkedésünk pedig a rájuk adott reakciókat jelenti. A személyre önmagára vagy másokkal alkotott viszonyára vonatkoznak, és jelentős részük diszfunkcionális, megnehezíti életünket. „Az állandóságra való törekvésünk miatt azt az érzést adják, hogy így jó minden, minden rendben van, ezért is nehéz változtatni rajtuk” – hangsúlyozta Kakuszi Szilvia.

A személy ezeket a sémákat igaznak tartja, illetve kiemelkedő szerepet játszanak abban, hogy a személy felnőttként hogyan érez, gondolkodik, cselekszik és milyen módon viszonyul másokhoz.

Oda vezetnek, hogy a személy akaratán kívül hozza létre újra és újra azokat a körülményeket, amelyek gyermekkorában károsak voltak. A korai maladaptív sémák és a velük szemben alkalmazott maladaptív megküzdési technikák gyakran húzódnak meg pszichés betegségek, mint a depresszió és szorongás, szerhasználat, evészavar, illetve a személyiségzavar mögött.

Hogyan alakulnak ki maladaptív sémáink?

Az előadó ismertette, hogy a korai maladaptív sémák a gyermekkorban betöltetlen alapvető érzelmi szükségletekből alakulnak ki. Az alapvető érzelmi szükségletek közé tartozik a biztonságos kötődés, mint a stabilitásra, gondoskodásra, elfogadásra való igény, valamint az autonómia mint az önállóság és függetlenség érzése, valamint a kompetencia érzése is ide sorolható. Szintén a gyermekkorunkra jellemző, alapvető érzelmi szükségletünk, hogy szabadon kifejezhessük igényeinket és érzelmeinket, fontos, hogy a reális keretek jelen legyenek életünk e korai szakaszában. Valamint nem feledkezhetünk meg arról, hogy a játék és a spontaneitás nélkülözhetetlen szükségletünk a fejlődéshez. Kakuszi Szilvia hangsúlyozta, hogy a sémák vonatkozásában elsősorban pszichológiailag az a gyermek lesz egészséges, aki adaptívan be tudja tölteni, illetve töltetni ezeket az alapvető érzelmi szükségleteket.

Kakuszi Szilvia klinikai szakpszichológus

Az előbb bemutatott, betöltetlen érzelmi szükségletek mellett a maladaptív sémák kialakulásában a korai élményeknek, tapasztalatoknak és egyéb környezeti tényezőknek is fontos szerepe van. Ide sorolhatjuk a traumatizációt, a kiszolgáltatottság, tehetetlenség érzését abban az esetben, amikor bántják, megalázzák a gyermeket. De ugyanúgy az az élmény is ártalmas lehet a gyermek számára, ha valamiből túl sokat kap. Gondoljunk például a túlóvó szülőkre, ez esetben a gyermek autonómiára való törekvése vagy reális keretekre való érzelmi szükséglete betöltetlen marad. Mindezek mellett nem szabad megfeledkeznünk a temperamentum szerepéről sem, amely a gyermekkori élményekkel kölcsönhatásban hozza létre a sémákat.

A sémákra adott „válaszviselkedéseink”

A sémákra adott reakciókat az alkalmazkodás érdekében alakítjuk ki, azért alkalmazzuk, hogy elkerüljük azokat a negatív érzéseket, amelyeket a sémák aktivizálódása kiválthat bennünk. Ugyanazzal a sémával különböző élethelyzetekben és különböző életkorokban más-más módon tudunk megküzdeni, más-más megoldást tudunk ezekre választani. Az, hogy milyen módot választunk, nagy mértékben függ a temperamentumunktól, tapasztalatainktól és azoktól az emberektől, akik körülvesznek minket, akik között nevelkedünk.

Ennek megfelelően a sémákkal kapcsolatban három megoldás közül szoktunk választani: a túlkompenzálást, az alárendelődést vagy elkerülést. Túlkompenzálás során a személy úgy gondolkodik, úgy viselkedik, mintha a séma ellenkezője lenne igaz. Például aki gyerekkorában értéktelennek, alábecsültnek érezte magát, ő felnőtt korában a sémára adott kompenzáció miatt nagy valószínűséggel tökéletességre fog törekedni. Aki alárendelődik a sémának, teljes mértékben elfogadja azt, nem kérdőjelezi meg létjogosultságát, igazságtartalmát. Aki alárendelődik, olyan párt választhat, aki úgy viselkedik, úgy bánik vele, mint ahogy korábbi emlékeiben is megjelennek fontos kapcsolatai, mint például ahogyan a szülei és/vagy a számára fontos személyek bántak vele. Ennek a viselkedésnek egyik példája lehet az az eset, amikor egy bántalmazott nő újra és újra visszamegy ugyanahhoz a bántalmazó párhoz. A nő alárendelődik a sémának, úgy gondolja, hogy ő ennyit érdemel, így érzi magát biztonságban, azonban

mindeközben szenved, de mégsem tud kilépni ebből a helyzetből.

A harmadik mód az elkerülés, amikor a személy igyekszik úgy rendezi az életét, hogy a séma ne aktiválódhasson. Elkerüli azokat az élethelyzeteket, amikor át tudná élni a sémákat, illetve az ezek okozta feszültséget. Ezt úgy teszi meg az illető, hogy bizonyos szerekhez nyúl, mint a drog és az alkohol, de a túlevés és bizonyos kényszerek is kapcsolódhatnak az elkerüléshez. A munkamánia, a túlzott sport, illetve bármi fajta túlzás előfordulhat, ami elfedheti a negatív érzéseket. „Ezek a megközelítések, viszonyulások nem tudatos szinten történnek, ezért nehéz őket kontrollálni és módosítani.” – emelte ki Kakuszi Szilvia.

Hogyan ismerhető fel a korai maladaptív séma?

A sémákkal kapcsolatban fontos kihangsúlyozni, hogy nagyon nehezen ismerhetők fel. Általában olyan helyzetekben érhetők tetten, amikor frusztrációt vagy magas érzelmi feszültséget élünk át. A sémákat gyakorlatilag bármi aktiválhatja. A közösségi oldalak könnyen megérthető példái ennek. Ezeken a felületeken az egymásnak küldött üzenetek során a „Látta” felirat megjelenésével megtudhatjuk, hogy a másik fél olvasta üzenetünket. Azonban minél hosszabb idő telik el a várt válasz megérkezéséig, annál nagyobb frusztrációt élhetünk meg. Ez a helyzet már elindíthat egy gondolati kört.

Úgy is felismerhetők a sémák, ha más felhívja rájuk a figyelmet külső szemlélőként tapasztalt viselkedésünkben. Bizonyos esetekben önmagunktól is észrevehetjük őket, de nem tudunk rajtuk változtatni, mert adott esetben félünk valamitől. Azonban a sémák felismerése leghatékonyabban a terápiák során történik, legfőképp pszichés nehézségek esetén.

A kerekasztalban részletesen kifejtették a témaindító előadást. Dr. Rafael Beatrix klinikai szakpszichológus is tudott csatlakozni a sémák fontosságához praxisából vett személyes tapasztalatai nyomán.

Hogyan jelenik meg viselkedésünk a valóságban?

Előadónk egy egyszerű példa segítségével szemléltette a sémák aktivizálódását, egy előadás megtartásának a helyzetével. Erre az eseményre mindenki máshogy reagál. Fontos, hogy a személy ezt a helyzetet negatívan értékelje, tehát magas feszültségi állapotot okozzon. Aki nem szorongó, ezt a helyzetet nem éli meg frusztrációként, magabiztosan tekint előre, nem számít semmilyen problémára. Azonban negatív értékeléskor beindulnak a negatív automatikus gondolatok, mint például: „Nekem ez nem fog menni”, „Mi van, ha nem sikerül?”. A testünkben is történnek ezzel egyidejűleg változások, elkezdhetünk akár remegni, illetve a stresszre, szorongásra jellemző egyénileg eltérő reakciókat is tapasztalhatunk. Természetesen érzelmek is megjelennek ezzel egy időben, a személy szoronghat, félhet. Eddig a folyamatig, a reakció észleléséig az egyén el tud jutni tudatos szinten. Ezután következik az, amit már nehezebben lehet azonosítani, diszfunkcionális attitűdök és szabályok megjelenésével, amik szintén folytatódhatnak ehhez hasonló gondolatokkal: „Béna vagyok”, „Maximálisan kell teljesítenem, hogy a többiek elismerjenek”. Ezt követően megjelenik egy válaszviselkedés. Ha alárendelődik a személy a sémájának, akkor arra fog gondolni, hogy ő képtelen megtartani az előadását, jobb lenne, ha inkább lemondaná. Ha elkerüli a sémáját, akkor lemondja, nem megy el megtartani az előadást. Ha túlkompenzálással reagál, akkor maximálisan beletesz mindent, túlhajtja magát és próbálja leplezni a feszültséget.

Mit lát egy terapeuta?

Egy kognitív terapeuta megközelítésének is alapja a páciens élettörténetének részletes megismerése. Ezt követően a páciens megoszt egy helyzetet a terapeutával, arra hogyan reagált, akkor hogyan érezte magát, milyen tünetei voltak, hogyan viselkedett. Ezeket a folyamatokat a terapeuta és a kliens együtt kielemzi, próbálják minél pontosabban megérteni azt. A terápiában kialakul tehát egy keresztmetszeti és egy hosszmetszeti struktúra, melyben a korai élmények, majd az alapsémák, diszfunkcionális alapfeltételezések azonosítása történik. Utóbbiak állítások, hiedelmek, amiket magunkra nézve igaznak vélünk, majd azonosítják a kritikus eseményeket, megvizsgálják miért értékelte negatívan ezt az állapotot, és milyen negatív automatikus gondolatai voltak a páciensnek. Sok esetben a nehézséget jelentő helyzetekben a kliensek a gondolataikat nehezebben, testi érzeteiket, érzelmeiket könnyebben azonosítják, ilyenkor ezekkel kezd dolgozni a szakember, illetve a kliens.

A sématerápia egy integratív módszer, mely kognitív alapokon nyugszik, ugyanakkor számos egyéb módszer és szemlélet elemeit ötvözi. Akkor a legalkalmasabb, amikor a kognitív technikák már nem teljesen tudnak segíteni. A sémákkal való munka leginkább az érzelmekre fókuszál, mindemellett az emlékek, képek fontos szerepet töltenek be a munka során. Az elsődleges cél a tudatosság növelése, nem feltétlen az, hogy megszűnjön egy séma, hanem az, hogy

a személy tudjon kontrollt gyakorolni azon érzelmek felett, amik elárasztják őt az adott helyzetben.

A viselkedést érinti, ezért annak a módosításával is együtt jár. Ha megérti valaki a sémáit és a megküzdési stílusait, azáltal sokkal hatékonyabban tud velük bánni a jövőben.

Meggyógyulhat-e a séma?

Előadónk véleménye szerint nem cél, hogy meggyógyuljon a séma. Ahogy korábban hangsúlyozta, nagyon nehezen változtatható, pontosan azért, mert nagyon mélyen gyökerezik. A magunkra, másokra, világra vonatkoztatott hiedelmeinket tartalmazzák,és sokszor nincs más alternatívánk, mint az, amit igaznak véltünk addig. Annak ellenére, hogy romboló hatású, nehezen változtatható, azonban ez mégis kiszámítható és biztonságos számunkra. A séma gondolatok, érzések, testi reakciók halmaza, ezért minden téren változásra van szükség, mely eredményeképpen a viselkedés is változni fog, egy nem megfelelő megküzdésből egy megfelelő megküzdést tudunk kialakítani.

Az estéből levonható és megfontolandó üzenetek egyike a közönség felé az volt, hogy a múltunk az életünk része, és fontos megvizsgálni, hogy mi történt a múltunkban. Mindemellett az előadó azt tanácsolta, hogy vegyük észre az ismétlődő helyzeteket az életünkben, annak ellenére, hogy nem minden ilyen esetben garantált, hogy a séma állhat azok ismétlődése mögött. A saját szükségleteinkkel legyünk tisztában és merjük ezeket kifejezni, próbáljunk meg önmagunkra odafigyelni és természetesen kapcsolatainkra is, hogy önmagunkat és a másik felet egyaránt megértsük. Ne féljünk segítséget kérni, ha valahol az életünkben elakadunk, egyáltalán nem kell félni a pocsolyáktól, nem kell elkerülni azokat, vagyis nem kell félni attól, hogy hibákat követünk el.

A pocsolyákba bele kell lépni, hiszen nem az a kérdés, hogy belelépünk-e, hanem sokkal inkább az, hogy meddig maradunk benne” – osztotta meg az előadó záró gondolatát közönségével.

 

Ez alkalommal a Mindset Szeged csapata a Pszicho-Kávéház rendezvényét egy kisebb adománygyűjtéssel is egybekötötte. Céljuk az volt, hogy minél több mesekönyvet, plüssállatot, játékot és édességet gyűjtsenek össze, amelyeket Mikulás napján átadhassanak a szegedi Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Klinika működését segítő Tündérkert Alapítvány számára. A gyűjtés nagyon sikeresnek bizonyult, többek között a Bookline felajánlásával 100 darab mesekönyvet adhattak át az alapítvány számára, a sok-sok társasjáték, plüss és édességet mellett. A sikeres eredmény nem valósulhatott volna meg a Szegedi Pszichológus Hallgatók Egyesület és a Kreatív Könyvtárosok Társasága közreműködése nélkül.

 

A rendezvényt támogatta:

Campus Beere&More
https://www.facebook.com/campusszeged/

Sugar&Candy
https://www.facebook.com/sugarandcandy.hu/?fref=ts

Libri Könyvesbolt
https://www.facebook.com/librikonyvesboltok/?fref=ts

Virágállomás virágüzlet
https://www.facebook.com/Vir%C3%A1g%C3%A1llom%C3%A1s-298622473501305/

Bortársaság (Szeged)
https://www.facebook.com/bortarsasag.hu/?fref=ts

Papír és Játék Áruház a Szeged Nagyáruházban
https://www.facebook.com/cooppapir/?ref=br_rs

A képeket Gale Tibor készítette.

Légy része a pezsgő pszichológiai klubéletnek, ami Pszicho-Kávéházainkban zajlik! Böngéssz aktuális rendezvényeink között!


Iratkozz fel hírlevelünkre!