10 év, 10 betegség: új mentális zavarok az elmúlt évekből

Mióta ember az ember, törődik azzal, mi zajlik benne. A psziché állapota, betegsége és gyógyítása életünk része – életünk folyamatosan alakuló, változó, fejlődő része. Számos betegségről nagyanyáink azt sem tudták, hogyan nevezzék meg, mi pedig már teljes természetességgel, kész definíciókkal beszélünk róluk. De cikkünkben ennyire nem is megyünk vissza az időben: most tíz, az utóbbi néhány évben felfedezett vagy újragondolt betegségéről olvashattok.

Bár a pszichével, a lélek megbetegedésével és annak gyógyulásával évezredek óta foglalkoznak az emberek, mégis időről időre újabb tünetegyüttesek, újabb definíciók születnek. Ennek oka, hogy környezetünk változik, amire szervezetünk reagál, ezeket a reakciókat pedig egyre kifinomultabb módszerekkel vizsgálja a tudomány. Ennek kettőse generálja a klasszifikáció folyamatos változását, a betegségkategóriák módosítását, valamint az egyre újabb definíciók megjelenését.

A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk tíz mentális zavart, amit az utóbbi években mérvadóan újragondoltak, pontosítottak, esetleg frissen fedezték fel:

  1. Hiperszexualitás: A hiperszexualitás a szexuális vágy túlzott megjelenése: olyan libidótúltengés, ami adott esetben egészen eluralhatja egy ember életét. Ezek a személyek általában nem képesek intim kapcsolatok kialakítására, így a szex segítségével próbálnak kötődni, ami azonban nem hoz valós kielégülést, örömöt. A hiperszexualitásról itt írtunk részletesebben.
  2. Kényszeres gyűjtögetés: A tárgyak halmozása is kóros mértékeket ölthet. A kényszeres gyűjtögetést sokáig az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) részének tekintették, nemrég azonban külön diagnózist kapott. Az érintett betegek az ésszerűség határán túllépve kényszeresen gyűjtenek tárgyakat, amik adott esetben már beterítik lakásukat, kertjüket, teljes élőkörnyezetüket.
  3. Túlevéses zavar: Az étkezési zavarok sorában az anorexia nervosa és a bulimia mellett már a túlevés is szerepel. Nevéből adódóan azon személyek esetében beszélhetünk erről, akik túl sokat esznek: akkor is teleeszik magukat, ha nem is éhesek, vagy éppen rosszullétig esznek, ha egyszer asztalhoz ültek – legalább hetente egyszer, három hónapon át. Erről itt olvashatsz bővebben.Az étkezés mint életünk kiemelt szereplője.
  4. Orthorexia nervosa: Az orthorexiával diagnosztizált emberek az egészséges életmód megszállottjai. Sok esetben egy-egy fogyókúrát, életmódváltást követően jelenik meg a tünetegyüttes, melynek lényege, hogy a személy élete – kényszeres szinteket megütve – az egészséges étkezés köré centrál. Erről itt írtunk korábban.
  5. Poszttraumás stressz szindróma – gyerekeknél: A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kutatása a múlt században bontakozott ki, mikor a háborúból hazatért veteránok tucatjainál jelentkezett az életüket megnehezítő tünetegyüttes. A szindróma lényege, hogy egy olyan traumatikus eseményt él át a személy, ami közben extrém félelmet és tehetetlenséget tapasztal, és aminek hatására később, a veszély elmúltával is tüneteket produkál (például rémálmokat, emlékbetöréseket). A DSM-IV szerint azonban ezek a tünetek nem csak felnőtteket érinthetnek: a diagnosztikai rendszerezés lehetővé tette, hogy hat év alatti gyerekek bizonyos tünetcsoportját is PTSD-ként diagnosztizáljuk. A kicsik esetében egy traumatizáló eseményt (például a halállal való találkozás) követő diszfunkcióról beszélünk.A traumatizáló események hatása a gyerekeket is megviselheti.
  6. ADHD: Az ADHD kifejezetten gyerekkorban megjelenő zavar (12 éves kor előtt jelentkeznie kell a tüneteknek), ami magába foglalja a hiperaktivitást, az impulzivitást és a figyelemzavart is. A betegséget rengeteget kutatták és kutatják, a diagnózis felállítása sem új keletű, ám a klasszifikáció a DSM-IV besorolásában is finomodott, változott.
  7. Autizmus-spektrum zavar: A betegség szintén nem új, de a megközelítés mégis az – az autizmust manapság egy multidimenzionális spektrumnak tekinti a szakma. Ennek értelmében a zavar meglétéről nem vagy-vagy elbírálással döntünk, hanem megállapítjuk, az egyén hol helyezkedik el a skálán életkorától, intelligenciaszintjétől, beszéd és beszédértés szintjétől, személyiségének fejlettségétől, környezetétől, autizmusának és társuló zavarainak mértékétől függően.
  8. Disruptive Mood Dysregulation Disorder (DMDD): A DMDD egy olyan hangulatszabályozási zavar, amit a köznyelvben „hisztis gyerekeknek” adnak. A diagnózist azok a 6 és 18 év közötti személyek kaphatják, akik szinte minden nap nagyon irritáltak, mérgesek, heti többször kirohanásokat produkálnak, mindezek pedig akadályozzák mindennapi életvitelüket – több mint egy éve.Folyamatos mérgesség, nehéz boldogulás – akár egy betegség is állhat a hátterében.
  9. Pre-menstruációs szindróma: Nők esetében a menstruáció előtti időszak többféle testi és lelki változást hozhat. Ezen tünetek egy része kellemetlen, a mindennapi életet megnehezítő lehet, néhány egyén esetében pedig egészen elviselhetetlen mértékűvé válhat megjelenésük. Ennek hormonális hátteréről, megjelenési formáiról és kezeléséről itt olvashatsz bővebben.
  10. Videojáték-függőség: Nagyjából tavaly ilyenkor bejárta a világot a hír, miszerint a WHO a mentális zavarok közé sorolta a játékfüggőséget. Az érintettek esetében a játék iránti szenvedélyes vágy olyan erős, hogy elsőbbséget élvez más cselekvésekkel szemben – például a testmozgás, evés vagy alvás.

Iratkozz fel hírlevelünkre!