Mutasd az alakod, megmondom ki vagy! – Mennyire ítélünk a külsőségek alapján?

Szeretjük azt hinni, hogy a kinézet valamilyen módon árulkodik egy személy belső tulajdonságairól, arról, hogy milyen ember valójában. Annak ellenére, hogy „a szem a lélek tükre”, nem kizárólag a szem és az arc alapján ítéljük meg a körülöttünk élőket. Egy nemrég megjelent kutatás érdekes összefüggésekre világít rá a testfelépítés és az első benyomás között! Mit árul el az alakunk egy másik személy számára? Esetleges hurkáink és izmaink valóban összefüggést mutatnak legbensőbb személyiségünkkel?

Igazán megismerni egy másik személyt időigényes. Egész egyszerűen nincs rá lehetőségünk, hogy mindenkinek legjobb tudásunk szerint feltérképezzük a személyiségét, akivel találkozunk a hétköznapokban. Ugyanakkor sok esetben mégsem mehetünk el ítélet nélkül bizonyos emberek mellett.

Rövid idő alatt kell döntenünk, hogy megbízhatunk-e benne vagy esetleg tartanunk kell tőle.

Másképpen fogalmazva: ki kell találnunk, hogy milyen ember lehet. Ilyenkor lépnek életbe a jó öreg sztereotípiák, melyek segítségével olyan tulajdonságok alapján következtetünk belső vonásokra, amik hozzáférhetők. Természetesen a külsőségek és „bensőségek” közötti kapcsolatot sokkal inkább a tapasztalat, mintsem a tudomány támasztja alá. Ennek ellenére alapvető emberi vonásunk, hogy ösztönösen igyekszünk megfejteni a másik személyt – jobb híján olyan tényezők segítségével, amiket látunk. Milyen személyiségtényezőket feltételezünk a testfelépítés alapján?

Körte, alma, homokóra és a személyiség

A Psychological Science című szaklapban frissen megjelent tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy első benyomásunkat mennyiben befolyásolják az alkati sajátosságok. A kérdésfelvetést korábbi eredményekre alapozták, amik szerint

a magasság- és súlykülönbségek hozzájárulnak egy személy megítéléséhez.

Az University of Texas pszichológus kutatói azonban úgy gondolták, hogy a testfelépítés több, mint  pusztán a magasság és a súly. Olyan tényezőket is bevettek a kutatásukba, mint a teltség, karcsúság vagy a derékmagasság. Hiszen ezek is könnyen észlelhetők akár első ránézésre. A vizsgálat vezetői száznegyven valósághű testmodellt készítettek, nemi szempontból fele-fele megosztásban.

Első benyomásunk olyan külső tényezők mentén alakul ki, mint az arc vagy a testfelépítés!

Azt találták, hogy az olyan „aktív” személyiségvonásokhoz, mint például a lelkes vagy a veszekedős, a résztvevők hajlamosak voltak „formásabb” testeket társítani. Ezzel szemben a „passzív” tulajdonságok, mint amilyen a megbízható vagy a könnyelmű, inkább a „csontosabb” testfelépítésekhez asszociálódtak. Ez utóbbi típusnál a derék nem volt hangsúlyos és egyenletesebb volt az ívek elosztása. Az aktív-passzív meghatározás nem tartalmaz értékítéletet. Az aktív tulajdonságok között ugyanúgy találunk pozitívabb megítélésűt (extrovertált, magabiztos), mint ahogy negatívabb megítélésűt is (ingerlékeny, agresszív). A válaszok alapján a kutatók a következő általános elvet határozták meg: a kevésbé markáns testalkattal rendelkező modelleket passzívabb személyiségnek értékeljük, míg a jobban meghatározható alkatot aktívabb személynek gondoljuk. Emiatt lehetséges, hogy egy erősen körte alakú nő és egy feltűnően kidolgozott testű férfi esetében ugyanúgy az aktívabb személyiséget feltételezzük. Azt is megállapították, hogy

a nagyobb súllyal bíró személyeket hajlamosak vagyunk kevésbé pozitív tulajdonságokkal felruházni

–  mint például a gondatlanság vagy az alkalmatlanság – a karcsúbb testűekhez képest.

Nem minden a külalak! 

Természetesen ezek a tulajdonságtársítások feltehetőleg kultúra és kontextus függők. Korábbi történelmi korokban, például amikor az élelmiszerek szűkösebbek voltak és a szépségideál ennek következtében teltebb volt, valószínűleg teljesen másképp értelmezték volna a nagyobb testsúllyal bírókat. Ez egyben felhívja arra is a figyelmet, hogy

észrevételeink és benyomásaink képesek velünk együtt változni!

Fontos lehet minél jobban tudatosítani magunkban, hogy milyen – tulajdonképp független tényezők – határozhatják meg az első benyomásunkat valakiről. Az eredmények felhívják rá a figyelmünket, hogy igyekezzünk felismerni a spontán sztereotipizálás veszélyeit! Senki sem annyi pusztán, amennyinek látszik. Akár a pozitív, akár a negatív tulajdonságtársítás történik meg a külalak alapján, az eredmény ugyanúgy alaptalan lehet.

 

Felhasznált szakirodalom

Hu, Y., Parde, C. J., Hill, M. Q., Mahmood, N., & O’Toole, A. J. (2018). First Impressions of Personality Traits From Body Shapes. Psychological science, 0956797618799300.


Iratkozz fel hírlevelünkre!