10 kihívás, ami 2019-ben a pszichológiára és az emberiségre vár, I. rész

A világ legnagyobb pszichológusokat tömörítő szervezete, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) minden decemberben kiadja összefoglalóját, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a tudományterületnek a következő évben. A 2019-es jelentés olyan témákat szedett csokorba, amelyekben a pszichológiai kutatások és intervenciók segíthetik a társadalmi és személyes jóllétet, agy amik fejlődésükből kifolyólag hatással lehetnek a pszichológiára mint tudományágra. Cikksorozatunk első része következik!

1. Fájdalomkezelés – lépjünk túl a gyógyszerek egyeduralmán!

Bár a folyamat évtizedek óta látható volt, tavaly robbant be a köztudatba az úgy nevezett opioidválság, közegészségügyi katasztrófát eredményezve Amerikában. A krízis kialakulásához nemcsak az illegális szerek, de az amerikai gyógyszeripar is hozzájárult, kereskedelmileg és marketingügyileg sikeres, ám egészségügyi szempontból hosszú távon káros, túlzott fájdalomcsillapító kultuszával. Az USA körülbelül háromszázhúsz milliós lakosságából majdnem száz millióan fogyasztottak már opioidalapú gyógyszereket, nagyjából kétmillióan küzdenek ehhez kapcsolódó függőségi problémákkal, és minden ötvenedik halálesetet ilyen fájdalomcsillapító-túladagolás okoz. Nagyon leegyszerűsítve tehát nemcsak a „hagyományos” kábítószerfüggők érintettek, hanem a társadalom egy jelentős része is, akik receptre kapható, ám igen erős, függőséget okozó fájdalomcsillapítókat szedtek hosszú éveken keresztül, minden csip-csup problémára. A gyógyszerek természetesen létező igényre reagáltak, hiszen több mint százmillióan küzdenek a krónikus fájdalom valamilyen formájával. A problémát az okozta, hogy

közel két évtizede a többség számára az elsődleges kezelési forma az opioidalapú fájdalomcsillapítók voltak.

A kialakult válság felhívta rá a figyelmet, hogy a fájdalomkezelés biztonságos formája nem kizárólag a gyógyszerekre támaszkodik, és magába foglalja a pszichológiai eszközöket is. Az új év kihívása, hogy ezt egyre többen elfogadják, és ne csupán alternatív módszerként éljen a köztudatban a pszichológia a fájdalomkezeléssel kapcsolatban.

2. Klímaváltozás – meggyőzés és felkészítés

Elsőre talán meglepőnek tűnhet, hogy mi közük lehet a pszichológusoknak a klímaváltozással kapcsolatos heves vitákhoz. Ugyanakkor az éghajlatváltozás az egész emberiség problémája, ráadásul

több mint hét és fél milliárd ember napi szintű egyéni döntéseinek eredménye.

Ebből a szempontból már sokkal világosabbnak tűnik, hol léphet be a folyamatba a pszichológia. A klímaváltozással foglalkozó pszichológusok a viselkedésváltozásra, a környezettudatos döntéshozatalra és a környezetvédelmi üzenetek hatékonyabbá tételére koncentrálnak.

this is fine climate change GIF
Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például hogy mivel motiválhatók az emberek energiafelhasználásuk csökkentésére vagy arra, hogy inkább elektromos autót válasszanak?

Ráadásul az éghajlatváltozással kapcsolatban nemcsak olyan környezeti és társadalmi kihívásokat jósolnak, mint a gyakoribb természeti katasztrófák vagy a migráció, hanem úgy gondolják, hogy ezek közvetve-közvetlen a mentális egészségünkre is hatással lehetnek. A legrosszabb kimenetelek közé sorolják a reménytelenséget, veszteségérzést, valamint a fokozott agresszió és erőszak megjelenését. Ha valóban egyre több embernek lesz igénye biztos pontra, arra a pszichológiának is időben fel kell készülnie.

3. Táplálkozás – az vagy, amit megeszel

A diéták és életmódtrendek korában élünk, azonban könnyen figyelmen kívül hagyjuk, hogy nem csak a fizikai jóllétünkre van hatással, hogy mit teszünk a testünkkel a vágyott alak elérése érdekében. A táplálkozással kapcsolatos vizsgálatok eredményei alapján

nemcsak az befolyásolja a mentális egyensúlyunkat, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy hogyan.

A kutatók kapcsolatot találtak a gyorskajákban és cukorban gazdag étrend, valamint a depresszió és a figyelemzavar között. Ehhez jönnek még a nem megfelelő táplálkozásból fakadó egészségügyi gondok és a hozzájuk kapcsolódó pszichés problémák, valamint az evés- és önértékelészavarok. Friss eredmények alapján egészen kisgyermekkortól meghatározzák a későbbi táplálkozási szokásokat az olyan családi minták, mint például a gyerek főzésbe való bevonása vagy az étkezések gyakorisága. Éppen ezért az APA a pszichológusok dietetikusokkal és orvosokkal való közös együttműködését sürgeti olyan gyereknek szóló programok kialakításában, amik nemcsak az egészséges táplálkozáshoz, de magához a főzéshez is adnak mankókat.

4. Sportpszichológia – teljesítmény, és ami mögötte van

A profi sport már nagyon régen nem a testmozgás öröméről vagy a kikapcsolódásról szól, és az egyéni érintettségen kívül közösségi szinten is hat – össze is foghatja, de meg is oszthatja a társadalmakat. Különösen nehéz azoknak a sportolóknak, akik nyilvánosság előtt felvállalják a versenyzői élet sötét oldalát. Még akkor is, ha ezzel a problémák fókuszba helyezése is a céljuk. Az elmúlt évben azonban valami megváltozott.

united states swimming GIF by Olympic Channel
A győztes pillanatok mögött nemcsak erőnléti, de pszichés munka is áll.

Olyan ismert és elismert sportolók osztották meg nehézségeiket, mint például Michael Phelps, többszörös olimpiai bajnok úszó, aki őszintén beszélt depressziójáról vagy a riói olimpia négyszeres aranyérmes tornásza, Simone Biles, aki az amerikai tornászcsapat szexuális zaklatási ügye kapcsán vállalta saját történetét. Az ezekhez hasonló esetekből is jól látszik, hogy

a sportpszichológusok feladata nem korlátozódik pusztán a teljesítménybeli elvárások és mentális elakadások leküzdésére.

Azzal, hogy népszerű sportolók is felvállalják pszichés szorongásaikat és küzdelmeiket, csökkentik a sporton belüli mentális egészségügyi problémák stigmatizálását, és növelik az esélyét, hogy egyre több sportoló merjen szégyenérzet nélkül sportpszichológushoz fordulni. A sportpszichológiai módszerek és eljárások hasznát pedig más, hasonlóan specifikus csoportokkal kapcsolatban is érdemes lehet alkalmazni. Az Amerikai Pszichológiai Társaság a katonai és rendvédelmi erők mellett olyan területekre ajánlja, ahol szintén gyorsan és jól kell teljesíteni stresszes helyzetekben.

5. Tartós gondozás – személyközpontúan, méltósággal

A nyugati, jólléti társadalmakban évtizedek óta meglévő tendencia, hogy nő a népesség átlagéletkora. Ennek nyilván örülünk, hiszen azt jelenti, tovább élünk, ugyanakkor a jelenség gyakorlati következménye, hogy ezzel párhuzamosan

nő a tartós gondozásra szorulók száma.

Ez utóbbi csoportba természetesen nem kizárólag az idősek tartoznak, hanem olyan veleszületett vagy szerzett betegséggel élők is, akiknek segítségre van szükségük, hogy gondoskodni tudjanak önmagukról. Ez történhet otthonápolás vagy akár valamilyen szociális vagy idősek otthona keretein belül is, de alapvetően ápoló vagy szakképzett gondozó bevonásával zajlik. Az Amerikai Pszichológiai Társaság az ilyen tartós gondozási helyzetekben hangsúlyozza egy személyközpontúbb gondozási stílus általánossá válásának fontosságát. A pszichológusok által tervezett programok eddigi eredményei nemcsak a gondozottak, de a gondozó személyzet szempontjából is pozitív változásokat hoztak, csökkentve ezzel a kiégés valószínűségét.

 

Felhasznált szakirodalom

American Psychological Association (2018). 10 trends to watch in 2019. Monitor on Psychology, 49 (10), 40


Iratkozz fel hírlevelünkre!