A hobbik pszichológiai előnyei

A legtöbb embernek van valamilyen hobbija, azonban felnőttként sokszor elhanyagoljuk őket, hogy az életünk más, „hasznosabb” területeire fektessünk nagyobb hangsúlyt. Most a pszichológia oldaláról nézzük meg, miért érdemes mégis foglalkoznunk a hobbijainkkal, és milyen előnyökkel szolgálhatnak számunkra.

Több célból is választhatunk magunknak hobbit: egyrészt, hogy levezessük a stresszt, kikapcsolódjunk, de lehetünk motiváltak arra is, hogy tartozzunk valahová, a társaság miatt csinálunk valamit, vagy hogy kibontakoztassuk a kreativitásunkat, személyiségünk olyan oldalait, amit a munkánkban vagy a családi életünkben nem tudunk érvényesíteni.

Hobbi mint munka

Hobbinak általánosságban azt tekinthetjük, amit magunk miatt, a szabadidőnkben, a tevékenység élvezetéért csinálunk, de persze az is előfordulhat, hogy valaki a hobbiját teszi a munkájává. Ennek megvan az előnye, hiszen, ahogy több híres kreatív foglalkozást űző (író, feltaláló, rendező) is megfogalmazta már, úgy érzik, így egyetlen napot sem kellett munkával tölteniük az életükben. A hátránya viszont az lehet, hogy amint a hobbink „kötelességgé” válik, ettől függ a megélhetésünk, nyomás nehezedik ránk, elveszítheti azt a funkcióját, hogy magáért a tevékenység öröméért végezzük. Ahhoz tehát, hogy a hobbink egyben a munkánk is legyen, nagyfokú elköteleződésre, érdeklődésre és szenvedélyre van szükség az adott terület iránt, mert így a személyiségünknek az az egy oldala fog igazán fejlődni és kibontakozni.

Hobbi mint a társadalmi hovatartozás kifejezése

Aktuális társadalmi, kulturális és gazdasági környezetünk nagyban befolyásolja, milyen hobbit választunk magunknak. A történelem során mindig változott, éppen mi volt az elterjedt – a bélyeggyűjtés helyett például ma már inkább a videojátékozás korát éljük, tekintettel a posta mint kommunikációs mód visszaszorulására, és a technológia fejlődésére. Emellett a különböző kultúrákban, illetve társadalmi rétegekben is eltérő hobbik váltak népszerűvé, mintegy normaként is összefogva emberek nagyobb csoportját. Alapvető pszichológiai szükségletünk, hogy tartozzunk valahová, és hasonlóan a divathoz, a hobbinak is megvan az elhatároló és egyben összekötő szerepe: gondoljunk például a luxusautók gyűjtésére vagy a golfra.

Hobbi mint stresszoldás

Sok hobbi hatékony stresszoldó funkciót tölthet be az életünkben. Egy kutatás szerint a kertészkedés csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét és növeli a pozitív hangulatunkat. A nyugati kultúrákban is egyre népszerűbb a japán virágkötészet, az ikebana mint stresszoldó hobbi, mely tudományos megfigyelések alapján is segít a szorongás, rossz érzések elűzésében.

A kertészkedés is remek hobbi lehet, mert csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét és növeli a pozitív hangulatunkat.

A zenehallgatásnak is vannak jótékony hatásai: már 30 perc zenehallgatás is csökkenti a vérnyomást, a stresszt és a szorongást. Ugyanígy olvasásból már hat perc is elég, hogy az izomfeszültség és a pulzus csökkenjen Dr. David Lewis kutatása szerint. A kötés, horgolás, sütés-főzés és a hasonló, flow-élményt előidéző hobbik csökkentik a stresszt azáltal, hogy segítenek a jelen pillanatra fókuszálni, de a koncentráció által hasonlóan hat a puzzle-kirakás, a horgászat, vagy a modellépítés is. A kézimunkákban használt repetitív tevékenységek, azaz ismétlődő mozdulatok alkalmazása fokozza a szerotonin (boldogsághormon) termelését, állapította meg Dr. Barry Jacobs, a Princetown Egyetem kutatója. A túrázás pozitív hatásait több kutatás is alátámasztja: segít a rágódás, visszatérő negatív gondolatok elcsendesítésében és a szorongás leküzdésében. De jó stresszoldó lehet minden olyan hobbi is, amely az aktív sporthoz kapcsolódik.

Hobbi mint személyiségfejlesztés

Egy másik nézőpont szerint a hobbik kielégítetlen szükségleteink betöltésére, valamint személyiségünk különböző oldalainak kibontakoztatására szolgálnak. Azok az emberek, akik hajlamosak áldozat szerepbe helyezni magukat, és úgy gondolják, a sikerességük és boldogságuk külső tényezőktől függ, kevesebb eséllyel űznek hobbikat, mint azok, akik aktívan keresik a módját, hogy teljesebb, kielégítőbb életet éljenek. A hobbik jó megküzdési és személyiségfejlesztő lehetőségként szolgálhatnak, ha specifikusan azokat a területeket célozzuk meg velük, amelyekben eddig kevésbé voltunk járatosak, vagy a mindennapok során kevesebb lehetőségünk van elmélyülni bennük. Például, aki nem mer közönség előtt beszélni, annak hasznos hobbi lehet csatlakozni egy színjátszó körhöz, és ezen a területen fejlesztenie magát. Ugyanígy személyiségfejlesztő a kreatív hobbik űzése, hiszen sok munkakörben nem élhetjük ki ezt az oldalunkat, a gondolkodásunkat, problémamegoldó készségeinket viszont hatékonyabbá tehetjük általa.

 

Felhasznált irodalom:

Homma I, Oizumi R, Masaoka Y (2015): Effects of Practicing Ikebana on Anxiety and Respiration. J Depress Anxiety 4:1000187. doi:10.4172/2167-1044.1000187

Radwan, M. F.: The psychology of hobbies (The connection between hobbies and personalities).  www.2knowmyself.com

Temma Ehrenfeld (2013): Should You Knit? Psychology Today

Using music to tune the heart: Music therapy, or just listening to music, can be good for the heart. Harvard Health Publishing2009, november. 

Van Den Berg AE, Custers MH (2010): Gardening promotes neuroendocrine and affective restoration from stress. Journal of Health Psychology, 2011 Jan;16 (1):3-11. doi: 10.1177/1359105310365577. Epub 2010 Jun 3.


Iratkozz fel hírlevelünkre!