Hogyan működhet jól egy család? – A viszonyok és szerepek fontossága

Családban élni és működni olykor nem egyszerű feladat. Az egyéni és a család felől érkező elvárások, igények ugyanis nem minden esetben találkoznak, ilyenkor pedig az egység könnyen megbomolhat. Miért fontos a hierarchia a családban? Mit jelent a szövetség és a koalíció?

A családról a szakemberek általában rendszerként, dinamikus egységként gondolkodnak, amely az idők során változik, és ezáltal fejlődik is. A család egyfajta dinamikus egyensúlyi állapotra törekszik, azaz a családi homeosztázis fenntartására. A fejlődés és a stabilitásra való törekvés azonban folyamatosan egymás ellen hatnak, így a rendszernek időről időre új struktúrákat, viselkedési módokat, szabályokat kell alkotnia. Ennek pedig fontos összetevői a család megfelelő hierarchikus működése és az átlátható határok.

Hierarchia és viszonyok

A család mint rendszer hierarchikusan tagozódik, s nagyon fontos, hogy a rendszerben mindenki számára tiszták és átláthatók legyenek a viszonyok. A hierarchia tehát azt mutatja meg, hogy ki mit csinálhat a másikkal. Fontos, hogy egy

jól működő családban egyértelmű hierarchia-különbség van a szülők és a gyerekek között.

Patológiásnak számít azonban, ha a rendszer túlhierarchizált – a gyerekeknek például szó szerint semmibe nincs beleszólásuk, ami a családot érinti –, vagy ha homályosak a viszonyok.

A rendszernek részei a pszichológiai értelembe vett határok is. Ezek összekötnek és elválasztanak, védelmet nyújtanak, valamint a struktúra létrejöttét és differenciálódását is biztosítják. Határ létrejöhet a család körül, az alrendszerek (szülői, gyermeki, nagyszülői alrendszer) körül, valamint a családtagok körül is.

A család egyfajta dinamikus egyensúlyi állapot fenntartására törekszik.

A családon belüli szerepek

Korábbi cikkünkben is írtunk már arról, milyen családon belüli szerepeket különböztethetünk meg. Míg nagy általánosságban a férfiakat az instrumentális szerepek, addig a nőket expresszív, azaz érzelmeket, a családi összetartozást segítő szerepek jellemzik. Mindenki rendelkezik egy szereprepertoárral, amely tartalmazza az illető szerepelvárásait, szerepideálját, szerepkonfliktusait és szerepfejlődését. A nemi szerepeket pedig a családi interakciók során sajátítjuk el. Éppen ezért nagyon fontos, hogy családon belül ezeket az adott személy a rendszer elfogadásával megélhesse, megvalósíthassa a különböző szerepeihez – például apa, anya, férj, feleség – kapcsolódó elvárásait. Egy jól működő család feladata tehát az is, hogy ezekben a szerepekben való boldogulást elősegítse tagjai számára.

Szövetség és koalíció

Ahhoz, hogy igazán megértsük, milyen tényezők is szükségesek ahhoz, hogy családi élet rendszerszinten jól működjön, fontos, hogy lássuk azt is, milyenek az egészségesnek nem nevezhető működési módok. A család életében előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a tagok szövetségre vagy koalícióra lépnek egymással. A szövetség lényege, hogy két személy egyetért, és ezért közös érdeket képviselve lép fel egy családi alrendszeren belül. Ilyen lehet például, ha egy pár eldönti, hogy gyermeket szeretnének vállalni, és ehhez tudatosan elkezdik megteremteni a feltételeket. Ezzel szemben gyakori, például válás során, hogy az egyik szülő gyermekével koalícióra lép a másik szülő „ellen”. Ekkor a szülőt és a gyermeket a másik szülővel szembeni kritikájuk köt össze. Ez azonban nem viszi előre az amúgy is krízisben lévő család működését, ugyanis egy önmagát fenntartó, káros visszacsatolás jön létre. Ezekben az esetekben a gyermek is rendkívüli módon sérül, hiszen a szülők közötti feszültség áttevődik rá, közvetítője lesz annak, indokolttá válhat családterapeuta segítségének igénybevétele.

Összességében tehát azt mondhatjuk, egy jól funkcionáló család működésében lényeges, hogy a határok, a viszonyok átláthatóak, tiszták legyenek, és a család minden tagja számára biztosított legyen saját szerepeinek megélése.

 

Felhasznált szakirodalom:

Bíró S., Komlósi A. (szerk.): Családterápiás olvasókönyv. Családterápiás sorozat 1. Animula Kiadó, Budapest, 2001.

Goldenberg H., Goldenberg I.: Áttekintés a családról 1. kötet. Családterápiás sorozat 19., Animula Kiadó, Budapest, 2008.

Jenkins, H.: A rendszer kezelése. Családterápiás sorozat 17., Animula Kiadó, Budapest.


Iratkozz fel hírlevelünkre!