„Hiányzik a pia” – A terapeuta újabb esete

Iszom, mert csak így tudom jól érezni magam. Iszom, mert jólesik. Iszom, mert így könnyebb. Iszom, mert már nem tudom megállni. A HVG Kiadó remekbe szabott könyvsorozatának, A terapeuta eseteinek legújabb darabja az alkoholizmus lélektanát feszegeti, Dr. Kapitány-Fövény Máté személyes tapasztalatai alapján. Könyvajánlónk.

Mivel az alkohol legális és a legtöbb ország, így Magyarország kultúrkörébe is mélyen beleivódott az alkoholfogyasztás kultúrája, az ivást, sőt a rendszeres ivást is sokkal tágabban értelmezzük függőségként. Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, adjunktus, az addiktológia területén több tízéves terápiás és kutatási tapasztalattal a háta mögött írta meg számunkra Függőben című könyvét, mely az alkoholizmus lélektanát mutatja be Tamás esetén keresztül. A szerhasználat, legyen szó drogról, gyógyszerről vagy alkoholról, egy öngyógyítási kísérlet, a gyulladt sebet pedig mindenkinél más és más helyzet okozhatja. Az alkoholizmust pedig azért is szükséges mélyebben értelmezni, mert Magyarországon dobogós helyen áll a szerhasználatok között az alkoholizmus. Sőt, sokszor egyfajta presztízst is képvisel, ha valaki „tud inni”, arra felnézünk, sőt a fiatalok között igazán menőnek is számít az ehhez hasonló különleges képességekkel bíró személy.

Mielőtt belevágnánk Tamás történetébe, az író lehetőséget ad arra, hogy felmérhessük, hol is áll az italfogyasztásunk mértéke. A WHO által kifejlesztett tesztet kitöltve magunk is láthatjuk, fenn áll-e az alkoholhasználat zavara. Ez a kis „játék” akár abban is segíthet, hogy a megfelelő szemlélettel olvassuk tovább a terápia alakulását.

„Olyan ez, mint a kötéltánc…” 

A könyv hasábjain ezek után a terápiás folyamatról olvashatunk, jó néhány izgalmas és érdekes elmélettel kiegészítve, amik megmagyarázzák a terápiában megjelenő jelenségeket, illetve a függések mechanizmusát. Tamás története nem nevezhető „extrémnek”, olvasás közben szinte érezni, hogy bárki ülhetne abban a kliensi fotelben, akár még mi is. Az író teljes nyíltsággal és őszinteséggel mesél az alkoholizmus csapdáiról, buktatóiról, nehézségeiről.

Szinte bármiféle statisztikai adat nélkül is megállapítható, hogy a magyar börtönpopuláció nagyobb része rendszeres szerhasználó, ennek mélylélektani okaival akár több cikken keresztül is lehetne foglalkozni. Sokan közülük élettörténeteik alapján könnyedén az alkoholfüggők csoportjába sorolhatók, miközben arra a kérdésre, hogy függőnek tartják-e magukat, könnyedén nemmel felelnek. Az első és legfontosabb csapda ezáltal mindenképpen az, hogy úgy érezzük, kontroll alatt tartjuk a fogyasztás mértékét. Miközben nem mi kontrolláljuk az alkoholt, hanem az alkohol gyakorolja a hatalmát felettünk.

Anélkül, hogy terápiás történetből bármit is felfednénk, inkább az egyik kulcstényezőt emeljük ki, ami akár az olvasónak is remek eszköz lehet a probléma felismerésére. A terapeuta ezen esete egy olyan figyelemfelhívás, amely által akár realizálhatjuk saját vagy közeli hozzátartozónk problémáját. A függőségünkkel való szembenézés a tudatosítással kezdődik, annak realizálásával, hogy igen, én függő vagyok, ami segíthet a gyógyulási folyamat elindításában.

Merjünk segítséget kérni!

Ez a kötet, illetve a HVG Kiadó által gondozott könyvsorozat, A terapeuta esetei bármely darabja olyan közel hozza hozzánk a pszichológiát és magát a terápiás folyamatot, ahogy eddig még szinte semelyik kötet sem tette. Így olvasása azon kívül, hogy a szakmát mímelőknek remek, a nem szakmabeliek számára kézzelfoghatóbbá teszi, hogyan is zajlik egy ilyen ülés, oldhatja a terápiához fűződő tabukat, de ami mindennél fontosabb, motivációt adhat arra, hogy végre bárki merje szakember segítségét kérni.

„A terápiás tér biztonságos makettje a külvilágnak, ha úgy tetszik, olyan, mint a játékszoba, ahol a gyermek feldolgozza belső feszültségeit, félelmeit. A terapeuta pedig részint tükör, részint gyakorlótárs, aki segít modellálni a valós élet  kihívást jelentő helyzeteit.” 


Iratkozz fel hírlevelünkre!