Veszélyben a tradicionális férfiasság, vagy mi vagyunk veszélyben tőle?

Tavaly augusztusban az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) kiadott egy terápiás útmutatót férfiak és fiúk kezelésére. A héten pedig a Gillette új reklámjában görbe tükröt tartott saját korábbi, „férfiasan tökéletes” mottójának. Mi köti össze a két eseményt? Világszerte férfijogi aktivisták és konzervatív publicisták tucatjai érezték magukat férfiasságukban sértve miattuk. Támadás zajlik a hagyományosan férfias értékek ellen, vagy valóban mérgező a maszkulinitás a társadalomra nézve?

Több mint százhúsz éves fennállása óta az APA – ami túlzás nélkül a világ legbefolyásosabb pszichológiai szervezete, és egyben egyfajta nemzetközi irányadó a tudományterületen belül – eddig nem foglalkozott külön a férfiakkal. Ennek ellenére a fent említett kiadványnak hónapokig nagyjából semmilyen visszhangja nem volt a világsajtóban. Egészen a múlt hétig, amikor is az APA hivatalos twitter csatornáján ajánlotta a harminchat oldalas olvasmányt a nagyközönség figyelmébe. A pár soros tweet szerint – ami a tanulmány zanzásított üzeneteként is felfogható –

több mint negyven év kutatási eredményei alapján a hagyományos férfiasság pszichológiai szempontból káros,

ugyanúgy, mint ahogy az érzelmeik elnyomására szocializálni a kisfiúkat. A bejegyzést követően elszabadultak az indulatok az interneten, sokan támadásként értelmezték a tanulmányt a férfiak és a férfiasság eszménye ellen. Nemrég pedig újabb lendületet kapott az „ügy”, amikor a hagyományos férfiasságot hangsúlyozó reklámjairól ismert Gillette új kisfilmjében szintén a tradicionális sztereotípiák károsságára helyezte a hangsúlyt.

Férfias vagy tökéletes?

A borotváiról ismert márka harminc éve egy Super Bowlra időzített reklámban vezette be legendás „The best a man can get” szlogenjét (szó szerinti fordításban „A legjobb, amit egy férfi kaphat”, de magyarul a „Férfiasan tökéletes” verzió lehet ismerős). Az évforduló alkalmából vette elő a Gillette újra a jelmondatot, ám egy egészen más kontextusban. A kisfilm első felében olyan jeleneteket látunk, amik az úgynevezett káros férfiasságra, illetve a me-too mozgalomra reflektálnak. Nőkkel szembeni hétköznapi szexuális zaklatás, iskolai kiközösítés, apák által egy egyszerű, „a fiúk ilyenek” legyintéssel elrendezett verekedés. Közben a narrátor kifordítja a híres szlogent és kérdésként teszi fel, hogy „Tényleg ez lenne a legjobb, amit egy férfi kaphat”? A reklám második felében aztán ugyanilyen szituációkban aktívan közbelépő férfiakat és fiaikat mutatják. Mert a narráció szerint

„Azok a kisfiúk, akik ma ezeket figyelik, ők lesznek a holnap férfijai”.

Bár összességében a reklám pozitív kicsengésű – hiszen azt üzeni, „hisz abban, ami a legjobb a férfiakban” – nem lehet kétséges, hogy vitagerjesztési szándékkal készült. A videó a Gillette tudatos kampányának része, amivel a férfiasságot meghatározó sztereotípiák ellen szeretné felvenni a harcot – többek között a felnövekvő generáció oktatásával foglalkozó alapítványok támogatásával vagy ehhez hasonló reklámokkal.

A kisfilm január 13-án került fel a YouTube-ra, és jelenleg négyszázezren lájkolták, míg több mint nyolcszázezren kattintottak a nem tetszik gombra. Vannak, akiknek az a gondjuk, hogy potenciális erőszaktevőként mutatják be a férfiakat, mások úgy gondolják, hogy egyszerűen nincs helye egy reklámban ilyen, átpolitizált üzenetnek, de akadnak, akik azt kifogásolják, hogy a klipet egy nő rendezte. Habár az érvek és ellenérvek tengerében könnyű elveszíteni az objektivitást, a reklám érzelmekkel telített fogadtatása arra mindenképpen rávilágít, mennyi kibeszéletlen indulat feszül a férfiasság (és nőiesség) körül.

Maszkulinitás mint válság?

Az APA tavalyi tanulmánya a kutatási és statisztikai eredmények alapján a maszkulin ideológiát a szexuális zaklatás, a bullying vagy a homofóbia jelenségeihez köti. De mit kell érteni ebben az esetben maszkulin ideológián? A tanulmány olyan – a társadalom nagy részét befolyásoló – minták együtteseként határozta meg, mint például a nőies vonások elutasítása, a teljesítményelvűség, a kockázatvállalás és erőszak elfogadása vagy a gyengeség látszatának elkerülése. Az APA, az általa meghatározott maszkulinitás ideológiáról állapította meg, hogy negatívan befolyásolhatja a férfiak egészségét, mind fizikai, mind pedig pszichológiai értelemben. Kérdés persze, hogy ezek a tulajdonságok és jellemzők mennyire képezik a férfiasság alapját?

A férfiasságukban sértve vagy veszélyeztetve érzett szerzők leggyakoribb érve, hogy a feminizmus térnyerése nemcsak a női szerepeket rendezte át, de egyúttal a férfiak életét is megnehezítette. Közhelynek számít, hogy

manapság a férfiak nem tudják, mit is jelent „igazi férfinak” lenni,

vagyis, hogy a maszkulinitás válságban van. Ugyanakkor a feminizmust vagy a gender tanulmányokat hibáztatni a férfi szerepek megváltozása miatt legalább akkora hiba, mint bizonyos, társadalmilag káros viselkedésformákat kizárólag az egyik nem sajátjaként értelmezni. A férfiasság és nőiesség természetükből fakadóan egymáshoz képest definiálható fogalmak, ugyanakkor a pozitív és negatív tulajdonságaikat tekintve nem komplementerek. Attól, hogy az egyik vagy a másik térfélen azonosítunk hibákat, nem lesz a másik fél automatikusan különb, és ugyanígy egyik oldal erényei sem értéktelenítik a másikét.

Hímnem, nőnem, esetleg egyik sem? 

A társadalmi nem, azaz a gender olyan tanult tulajdonságok, szerepek és viselkedésmódok csoportja, amelyet a társadalom elvár az egyéntől biológiai neme alapján. Ebből kifolyólag a férfiasság és a nőiesség kritériumait az adott kultúra és társadalom elvárásai konstruálják. A szerepek változása tehát természetes folyamat, azonban identitásunkat mi magunk is alakítjuk, többek között azáltal, miként viszonyulunk ezekhez a szerepekhez. Ez egyben azzal a szabadsággal is jár, hogy mindannyian megfogalmazhatjuk, hogy mit jelent számunkra nőnek vagy férfinak lenni. Azonban ez

a korábbi időszakokhoz képest megnövekedett szabadság a támpontok hiányának terhét is magában hordozza.

Ugyanis ha nem velünk született alapvetés feminitásunk vagy maszkulinitásunk, az nemcsak azt jelenti, hogy a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségeket mi teremtjük, hanem egyben azt is, hogy egy tanulási folyamaton keresztül kell nővé vagy férfivá válnunk. A nemi sztereotípiáknak se szeri, se száma. A férfiak agresszívek, de racionálisak és hatékonyak, a nők buták, de érzékenyek és szociálisak, és még sorolhatnánk. A fontos az lenne, hogy ezeket a tulajdonságokat – nemtől függetlenül – képesek legyünk társadalmi szinten helyén kezelni, a károsakat elítélni, az értékeseket pedig támogatni.

 

Felhasznált szakirodalom:

APA (2018) Guidelines for the Psychological Practice with Boys and Men.

Kimmel, S. M. (2001). A maszkulinitás jelenkori “válsága” történelmi perspektívából. Replika Társadalomtudományi folyóirat, 43-44, 55-74.

Pilcher, J., Whelehan, I. (2004). 50 key concepts in gender studies. Sage.

További forrás itt és itt.


Iratkozz fel hírlevelünkre!