Tanulási dilemma: érdemes még egyszer, rögtön átnéznem?

Érdemes-e egymás után, azonnal újrapörgetni a tételeket a vizsgaidőszakban, ha minél nagyobb tudásra akarunk szert tenni? Egy friss tanulmány szerint nem ez a legjobb módszer.

A vizsgaidőszakban sok hallgatónak ismerős lehet a helyzet, amikor egymás után, többször olvassa újra az adott tételt. Teszi ezt annak reményében, hogy ezáltal bevésődnek az információk, azonban a keserű felismerés mégis sokszor az, hogy semmivel sem tud többet, mint az újraolvasás előtt. Pszichológiai vizsgálatokból tudjuk, miért is lehet hatástalan ez a módszer. A legfőbb ok abban rejlik, hogy a folyamatos újraolvasás túlságosan passzív folyamat, emiatt a gondolataink nagyon könnyen elkalandoznak közben, akadályozva ezzel a bevésődést. Hatékonyabb stratégia például, ha teszteljük a tudásunkat és a hiányzó adatoknak nézünk utána, vagy akár magunk, akár mások számára megpróbáljuk elmagyarázni a tanultakat. Az Experimental Psychology nevű folyóiratban publikált tanulmány szerint ugyanez a jelenség érvényes az oktatóvideók vonatkozásában is – az azonnali újranézésük nem vezet magabiztosabb tudáshoz.

Felesleges azonnal ismételni

Leonardo Martin és munkatársai 72 résztvevőt toboroztak a vizsgálatukba, melyben a vizsgálati személyeknek két oktatóvideót kellett megnézniük. Az egyik videó a higiéniáról szólt, míg a másik problémamegoldási stratégiákat tárgyalt. Néhányan az előbbi, mások az utóbbi videót látták először, de mindenki látta mindkét felvételt. A különbség abban állt, hogy egyeseknek a higiéniai videót kétszer is levetítették (és a problémamegoldásról szólót csak egyszer), míg mások a problémamegoldást látták kétszer is, még mielőtt tesztelték volna a videókkal kapcsolatos tudásukat, többválasztásos kérdések mentén. A résztvevőket arra vonatkozóan is kikérdezték, hogy mennyire kalandoztak el a videók közben a gondolataik.

A kutatók feltevése az volt, hogy ha az azonnali újranézés segíti az információk bevésődését, akkor a résztvevőknek nagyobb tudásuk lesz a kétszer is látott videóról. Nem ez volt azonban a helyzet:

a csak egyszer megtekintett videó után 79 százalékos válaszpontosság volt mérhető, míg a duplázás után ez a szám csak 76 százalék volt (a különbség nem szignifikáns).

Ráadásul az újranézés közben a gondolataik is többször kalandoztak el, mint az első megtekintés alatt.

Fontos kiemelni, hogy ezek a tanulságok az azonnali újranézés vonatkozásában érvényesek. Elegendő idő eltelte után az ismétlés segítheti a tanulási folyamatokat, ezzel együtt még mindig a tanulás során szerzett tudásunk tesztelése tűnik a legjobb stratégiának. Az előbbi módszer azonban túlságosan passzív folyamat, így a figyelmi fókusz megtartása nehéz, és a gondolataink könnyen elterelődnek az olvasott vagy látott tartalmakról.

Érdemes tehát ezeket szem előtt tartani, ha a vizsgaidőszakban azon töprengünk, hogyan tudnánk a lehető leghatékonyabban felkészülni a vizsgákra – úgy tűnik, hogy nem a tételek gyors átpörgetésével járunk a legjobban.

 

Forrás: Research Digest


Iratkozz fel hírlevelünkre!