A családi rituálék jellemzői és hatásai

A család összetartó erejének számos aspektusa létezik. Ideális esetben családi közegben tapasztaljuk meg elsőként és a talán a leginkább meghatározó módon a szeretetet, a biztonságot, az összetartozás érzését. A legtöbb családban jelen vannak bizonyos hagyományok, szokások, rituálék, amelyek erősítik az összetartozást, valamint segítik a család tagjait a nehéz helyzetekkel való megküzdésben. Kutatási eredmények igazolják továbbá, hogy a kellően rugalmas, érzelemmel telített rituálék pozitív hatással lehetnek a lelkiállapotunkra, a személyiségfejlődésünkre és a társas kapcsolataink alakulására is. Cikkünkben a családi rituálék főbb jellemzőit és hatásait járjuk körbe, szakirodalmi adatok és kutatási eredmények segítségével.

A családi rituálé fogalma Wolin és Bennett (1984) meghatározása szerint olyan szimbolikus kommunikációs forma, mely során viselkedésünkkel, jelenlétünkkel vagy hiányunkkal üzeneteket közvetítünk a családunk számára. Rapaport klasszikusnak számító leírása alapján a rituálék általánosságban hat alapvető összetevő mentén jellemezhetők:

  1. Ismétlődő jelleg, amely a cselekvésre, a formára és a tartalomra egyaránt vonatkozik.
  2. Cselekvés jelleg, amely kifejezi, hogy a rituálé nem helyettesíthető szimplán beszéddel vagy gondolattal.
  3. Sajátos viselkedés vagy stilizálás, amely által a cselekvések és a jelképek elválasztódnak a hétköznapi értelmüktől.
  4. Az események szabályozott jellege.
  5. Felelevenítő, gondolatébresztő megjelenítési stílus, mely sajátos figyelmi fókuszt eredményez.
  6. Kollektív jelleg, társas jelentéshordozás.

Emile Durkheim szerint a közös tevékenységek során

a családtagok kinyilváníthatják és együtt megélhetik a számukra fontos értékeket,

megerősíthetik a család egységét és kifejezhetik a család sajátos arculatát biztosító közös érzéseket és gondolatokat. A családi rítusok meghatározó szerepet játszanak a családok mindennapi életében, ünnepeiben és átmeneti állapotaiban egyaránt. Főbb formáit három szinten különíthetjük el:

  1. A kultúra által meghatározott szinten sok családban hasonlóképpen zajlanak az események, a szimbólumok mindenki számára egyértelműek. Ilyenek például az ünnepnapok: karácsony, újév első napja, vagy egyéb vallási ünnepek, az esküvő vagy éppen a temetés.
  2. A családi hagyományok szintjén például a születésnapok, névnapok, évfordulók ünneplése már jelentősebb mértékben eltérhet, hiszen vannak családok, ahol a születésnapokra az egész rokonság hivatalos, míg másoknál inkább csak a kerek évfordulókat ünneplik nagyobb társaságban.
  3. A leggyakoribbak és legkülönbözőbbek a családi interakciókban megnyilvánuló rituálék, amelyek a mindennapi élet szervezésében játszanak fontos szerepet. Ilyenek például a közös étkezések ideje, módja, a közös játékidő, az egymástól való elköszönés különböző formái, vagy például a gyerekek fürdetése, altatása során kialakított rituálék.

Shuck és Bucy (1997) felosztása szerint a családi rituáléknak három fő funkciója van:

  1. Stabilizáló funkció, amely biztosítja a családi működés folyamatosságát, és a változások során (például az életciklus-váltások idején) is segíti a családi egység megőrzését. Ehhez azonban a családi rituáléknak is időnként meg kell újulniuk a családtagok életkorának, a család életciklusának megfelelően.
  2. A szocializációs funkció által a családi rituálék keretet adnak a gyermek kognitív és érzelmi fejlődéséhez, segítik a megfelelő viselkedésformák kialakulását.
  3. A rituálék harmadik funkciója az identitás megteremtése, ami a családi identitásra és az egyéni identitás családi kontextusán belüli fejlődésére egyaránt vonatkozik.

A hétköznapi szóhasználatban gyakran alkalmazzuk a napi rutin kifejezést, amikor szinte automatikusan, kötelező jelleggel végezzük akár a családdal kapcsolatos teendőinket is. A rutinnak is van pozitív hatása, hiszen struktúrát ad a mindennapjainknak.

A rituálék azonban érzelemmel telítettek,

a családtagok között zajló kommunikációnak szimbolikus jelentése is lehet. Ilyen például egy családi közegben gyakran használt kifejezés, szóvicc, amely egy kívülálló számára egészen mást jelent, vagy esetleg nem is érthető. A rituális tevékenységek nemcsak a jelenben, hanem a múltban és a jövőben is jelentőséggel bírnak, hiszen az egyes generációkon is átívelhetnek, a folyamatosságot és az összetartozást megjelenítve. A rendszeresen, azonos időben, azonos módon zajló, pozitív érzéseket keltő tevékenységek tehát

erősítik a kiszámíthatóságot, a biztonságot és a stabilitást,

amelyek a kisgyermekkor idején kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek az értékek azonban a nagyobb gyermekek és a felnőtt családtagok számára szintén fontosak, amelyet kutatási eredmények is igazolnak. Eaker és Walters (2002) feltárták, hogy a családi rituálékkal való elégedettség pozitív összefüggést mutat a családtagok közötti kötődéssel és a pszichoszociális fejlődéssel egyaránt. Crespo és munkatársai (2011) 713 serdülő megkérdezésével végzett kutatásuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a családi rituálék megléte kifejezetten pozitív hatással van a fiatalok lelkiállapotára. Crespo és munkatársai által 2008-ban publikált vizsgálati eredmények szerint azok a házaspárok, akik több időt és energiát szántak családi rituálékra, jobb és közelebbi párkapcsolattal jellemezhetők. Magyarországon Kissné (2005) által végzett kutatás eredményei szerint a családtagok alacsonyabb stressz-szintről számoltak be azokban a családokban, ahol több és érzelmileg intenzívebb rítusok kialakítására került sor.

Összefoglalásként egyértelműen kijelenthetjük, hogy a gyorsan változó világunkban is érdemes ápolnunk és teret engednünk azoknak a családi hagyományoknak, tevékenységeknek, viselkedés- és kommunikációs formáknak, amelyekről pozitív emlékeink vannak, amelyek jó érzéseket keltenek bennünk, amelyek erősítik a családunk iránti elköteleződésünket és az összetartozásunkat.

 

Felhasznált irodalom:

Crespo, C. – Davide, I. N. – Costa, M. E. – Fletcher, G. (2008): Family rituals in married couples: Links with attachment, relationship quality, and closeness. Personal Relationships, 15(2): 191–203.

Kissné Viszket M. (2005): Családi rituálék mint protektív faktorok. Alkalmazott Pszichológia, 7(1): 74–89.

Kissné Viszket, M.(2007): Családi rítusok mint protektív tényezők életciklusváltás idején. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem

Lantos Katalin (2015): A szülői bánásmód és a családi rituálék összefüggései, valamint hatásuk a serdülők és posztadoleszcensek szorongásra való hajlamára és megküzdési stratégiáira Doktori (Ph.D.) értekezés Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola Pécs

Wolin, S. J., Bennett, L. (1988) Családi rituálék. In: Illyés, S-Ritoók, P.-né (szerk.) A nevelési és pályaválasztási tanácsadás pszichológiája III. 813-853. Bp. 1988

 

 


Iratkozz fel hírlevelünkre!